Donja Pušća

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Donja Pušća
Pušća crkva.jpg
Pušća templomai.
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Zágráb
Község Pušća
Rang falu
Irányítószám 10294
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség 798 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 254,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 165 m
Terület 3,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Donja Pušća  (Horvátország)
Donja Pušća
Donja Pušća
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 55′ 00″, k. h. 15° 46′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 00″, k. h. 15° 46′ 30″

Donja Pušća falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Pušća községhez tartozik, annak központi települése.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágrábtól 20 km-re északnyugatra, a Marijagoricai előhegység északi részén, a Pušća-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település neve a „pust” (puszta, lakatlan) főnévből származik. Egyházi források név nélkül már 1204-ben említenek itt települést és Szent György plébániáját, melynek első név szerinti említése 1334-ben a zágrábi káptalan statutumában történt. A mai plébániatemplom elődjének építését történészek 1263-ra teszik. Az 1493-as korbáviai csatát megelőző török hadjárat során az akindzsik a vidék teljes lakosságát kipusztították. A földeket és szőlőskerteket felverte a gaz. Ezután 1504-ben említik Pušća települést. 1513-ban Mato Bužani a falu feletti magaslatra kápolnát építtetett, melyet a Rózsafüzéres Szűzanya tiszteletére szenteltek. 1573-ban az itteniek is részt vettek a Matija Gubec vezette horvát parasztfelkelésben. 1630-ban felépült a Rauch-kastély. 1848-ban említik először a település iskoláját, mely akkor még fából épült. Az épület alsó részén vendéglő működött, míg felül voltak a tantermek. Hamarosan azonban az épület leégett és a tanítást egy családi házban tartották. 1873-ban új, a falut átszelő utat építettek. 1878-ban a Rauchok panaszt emeltek a királynál, mert a parastok nem fizették rendesen az adót. 1886-ban begördült az első vonat az új Zágráb-Varasd vasútvonalon. 1895-ben felépült az első falazott, egytantermes iskolaépület. 1908-ban az oktatás a Rauch-kastélyban zajlott, amíg 1913-ban felépült az iskola új épülete és a községháza. 1923-ban a horvát oktatási kormányzat megvásárolta a család örököseitől a Rauch-kastélyt gyermeküdülő és gazdasági iskola számára.

A falunak 1857-ben 297, 1910-ben 317 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. Az áramot 1952-ben vezették be a településre, 1959-ben megindult a buszközlekedés. A telefont 1960-ban, a gázt 2001-ben vezették be. 2002-ben felépült az iskola mai épülete. 2011-ben 798 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
297 289 251 256 291 317 338 350 377 403 483 539 683 707 763 798
Az iskola régi épülete

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent György tiszteletére szentelt plébániatemploma középkori eredetű, mai formájában barokk stílusú. Fennmaradt három klasszicista oltára, szószéke és padjai. Legértékesebb műkincsei két 18. századi kehely.
  • A Rózsafüzéres Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnáját 1513-ban építették. Barokk főoltára 1722-ben épült, ezen kívül két rokokó oltára van. Értékes még szószéke a négy evangélista ábrázolásával és a keresztút képei.
  • A főút mellett áll Szent Flórián 1778-ban készített barokk szobra.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]