Rakovec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rakovec
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Zágráb
Község Rakovec
Rang falu
Polgármester Branko Herček
Irányítószám 10347
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség 245 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 134 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rakovec  (Horvátország)
Rakovec
Rakovec
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 56′ 00″, k. h. 16° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 00″, k. h. 16° 19′ 00″
Rakovec weboldala

Rakovec (régi magyar neve Rakolnok, Rakonog) falu és község Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Baničevec, Brezani, Dropčevec, Dvorišće, Goli Vrh, Hruškovec, Hudovo, Kolenica, Lipnica, Mlaka és Valetić tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágrábtól 30 km-re északkeletre, az A4-es autópálya közelében, a megye északkeleti részén fekszik. Zágráb megye részeként a főváros tágabb vonzáskörzetébe tartozik. Rakovec községet nyugatról és északról Szentivánzelina, északkeletről Preseka, nyugatról és délnyugatról Vrbovec község határolja.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rakolnok birtok létét már a 12. századi okiratok is megerősítik. 1204-ben Imre király Márton bánnak adta. 1244-ben egy bizonyos Vogenislavot rakolnoki kenézként említenek, valószínűleg ő volt az őse a rakoveci Pucsich családnak, mely több mint két évszázadig volt itt birtokos. 1440-ben Pucsich Mátyás a birtok felét a Cilleieknek engedte át. 1435-ben a település vásártartási jogot kapott. 1454-ben maga a város is Cillei Ulrik birtokába került, de 1460-ban özvegye Brankovics Katalin más birtokaival együtt a cseh származású Vitovecz János bánnak adta. Ezután Vitovecz fiainak a birtoka, akiktől hűtlenség címén Hunyadi Mátyás elvette, majd később királyi adományként Corvin János kapta meg. 1531-ben az uradalom birtokosa Zrínyi Miklós lett és 160 évig a család birtokában maradt. 1562-ben a horvát szábor úgy határozott, hogy az uradalomnak tíz katonát kell kiállítania és a királyi had teljes élelmiszer készletét ide kell összegyűjteni. A még ebben az évben bekövetkezett török támadásban a környéken csak Rakolnok várát nem támadta. A Wesselényi-féle összeesküvés bukása után Zrínyi Pétert kivégezték és birtokait elkobozták. Ekkor az uradalom felerészben a zágrábi káptalané lett, míg másik fele Zrínyi Miklós özvegye Draskovich Mária Eusebia és fia Ádám birtoka maradt. Zrínyi Ádám 1691-ben elesett a szalánkeméni csatában, birtoka a kincstárra szállt. 1710-ben az uradalmat Patacsich Boldizsár vásárolta meg. 1755-ben a Mária Terézia adóemelési rendelete hatására felizgatott parasztok gyújtották fel a várat, melyből mára egyetlen kő maradt. Az uradalom a Patacsich családé, majd 1834-ben Eleonóra grófnő halála után újra a kincstáré lett.

A falunak 1857-ben 196, 1910-ben 430 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Kőrösi járásához tartozott. 2001-ben 245 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
196 218 265 318 407 430 396 402 368 349 347 283 267 227 245

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent György tiszteletére szentelt plébániatemploma 15. századi eredetű gótikus stílusú volt, de 1750 körül barokk stílusban építették át. 1973 és 1975 között megújították. Az eredeti barokk belsőből fennmaradtak Szent György, Szent Antal, Szent Borbála, Szent Mária Magdolna és Szent Bertalan szobrai. Egykor itt volt káplán a neves horvát költő Tituš Brezovački.
  • A plébánia épülete
  • Szentháromság-szobor
  • Rakolnok egykori várának csak a helye ismerhető fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]