Gornja Pušća
| Gornja Pušća | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Pušća |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Anđela Cirkveni |
| Irányítószám | 10294 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 541 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 202,01 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 210 m |
| Terület | 2,98 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 55′ 59″, k. h. 15° 46′ 59″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 59″, k. h. 15° 46′ 59″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornja Pušća falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Pušća községhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zágrábtól 20 km-re északnyugatra, községközpontjától 2 km-re északra a Marijagoricai előhegység területén, a Donja Pušćából Dubravicába vezető út felett fekszik.
Története[szerkesztés]
A település a Rauch család birtoka volt, akiknek nemesi kúriájuk és gazdasági épületeik álltak itt. Annak nagysága miatt birtokot a helyiek Dvornak nevezték és ma is ez az elnevezés használatos rá. Az épületegyüttes egy része a 18. másik része a 19. században épült. A II. világháború után a kastélyt lakásoknak használták és a nem megfelelő karbantartás miatt állapota jelentősen romlott. A honvédő háború idején menekülteket helyeztek el benne, majd roma családok költöztek ide, akik ma is benne laknak.
A falunak 1857-ben 227, 1910-ben 221 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 2011-ben 602 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattenyésztéssel, kézművességgel foglalkoznak.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 227 | 266 | 253 | 236 | 231 | 221 | 235 | 269 | 308 | 319 | 348 | 369 | 375 | 468 | 549 | 602 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- A falu feletti dombon álló Rauch-kastély[4] a 18. és 19. században épült egyemeletes késő barokk épület. A téglalap alaprajzú, nyeregtetős, falazott épület, főhomlokzata dél néz. Konstrukciós és tervezési sajátosságai alapján két építési szakasz ismerhető fel: a régebbi, 18. századi barokk, amelyhez a pince és a földszint egy része tartozik, valamint a 19. század közepéről származó második ütem, amely magában foglalja az emelet illetve új homlokzat kialakítását. A földszint térbeli elrendezését az épület keleti részében elhelyezkedő előcsarnok határozza meg. Az emeleti helyiségek mindegyike fából készült nyitott mennyezettel záródik, míg a földszint boltíves szerkezetei a nyugati szobákban társboltozatos, csehsüveg és dongaboltozat, a keleti szobákban pedig porosz boltozat. A homlokzatok sima vakolattal készültek dekoratív építészeti anyag nélkül. Ma lakások vennek benne, állapota erősen leromlott. A kastélyt egykor szép park övezte, melyből mára vajmi kevés maradt. A park maradványai egy történelmi birtokról tanúskodnak, amelyhez még gazdasági épületek, gyümölcsösök és kert is tartozott.
- A Krajačić-kúria a Donja és Gornja Pušća közötti út felett egy dombon áll. Egy 1862-es térkép szerint a család birtokközpontja volt. Mellette gazdasági épületek állnak, de az út felé csak szántók és rétek vannak. A kúria mai állaga meglehetősen rossz.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6036.
