Staro Čiče

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Staro Čiče
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségVelika Gorica
Jogállás falu
Polgármester Dražen Barišić
Irányítószám 10419
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség720 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség260,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság102 m
Terület3,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 43′ 12″, k. h. 16° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 43′ 12″, k. h. 16° 06′ 00″
SablonWikidataSegítség

Staro Čiče falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágráb központjától 16 km-re, községközpontjától 4 km-re délkeletre fekszik. A Túrmezőnek ez a vidékén egykor a mocsaras területből kisebb magaslatok emelkedtek ki számos patakkal, csatornával és forrással váltakozva. Az itt található nagy mennyiségű kavics kibányászása során mesterséges tavak keletkeztek , melyek közül a legnagyobb a Čiče-tó a maga 0,9 négyzetkilométeres területével és mintegy 50 méteres mélységével. A tó kialakulása a felszín alatti vizek egy helyre áramlásával a mocsarak kiszáradásához vezetett. A talajvíz szintjének csökkenéséhez az 1964-es zágrábi árvíz után kiépített Száva-Odra csatorna is hozzájárult. Mára az egykori mocsarakból a tavakon kívül csak kisebb erdővel benőtt vizes területek maradtak, mely a madarak kedvelt élőhelyei.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban is éltek emberek. Ezt igazolják az itt előkerült bronz-, hallstatt- és vaskori leletek.

Čiče első említése IV. Bélának 1238-ban kiadott, a johannita lovagrendet birtokaiban megerősítő okleveléből származik "terra Zichuan" alakban. Zichuan, vagy magyarosan Csicsán a lovagrendnek kiterjedt birtoka volt a Túrmező területén, mely magában foglalta a mai Pesčenica, Lekenik, Kravarsko és Kupčina településeket. A birtok központjában valószínűleg egy fából épített vár állt, melynek pontos helye nem ismert, de történészek a mai Staro és Novo Čiče közé a Gradišće nevű helyre, a Siget-patak kanyarulatába helyezik. Ezen a helyen még ma is cserépdarabok kerülnek elő a földből. 1230 és 1240 között e várban tartózkodott a rend horvátországi nagymestere. A vár 1290 körül leégett. A 13. században a johannita preceptorátus központja mellett kifejlődött egy iparos település is, melynek egy Szent Lélek tiszteletére szentelt temploma volt. A johanniták csicsáni preceptorátusukat 1328-ig tartották meg. Ekkor más birtokokra cserélték és a želini váruradalom részeként királyi birtok lett. Želin (Selin) várát a 14. században említik és a település szomszédságában állt, olyannyira hogy olykor Chichannak (castrum regale Zelin, alio nomine Chichan) is nevezték. 1334-ben Ivan goricai főesperes már említi "Chichan" Szent Györgynek szentelt plébániatemplomát, mely a mai Staro Čiče területén állt. Ez a templom valószínűleg a török harcok idején semmisült meg. A település még a 15. században is megtartotta korábbi jelentőségét, mezővárosként gyakran volt helyszíne a környékbeli nemesség gyűléseinek. A 14. században a mezőváros mellett új település jött létre, mely a Novi Čičan nevet kapta. Ezután a régi mezővárost Stari Čičannak nevezték.

A 15. században Želin várát az Erdődyek szerezték meg, akik itt is felépítettek egy kastélyt maguknak. A török veszély közeledtére azonban székhelyüket a várba helyezték át, így a település jelentőségét teljesen elveszítette. A 16. század végén egy török támadás során a vár és uradalma is elpusztult. Ezután Staro Čiče hosszú ideig csak egy mocsarakkal körülvett kis falu volt. Ősi templomáról nem sokat tudunk. Lehet, hogy 1592-ben ez is elpusztult, de lehet hogy újjáépítették. Az 1630-as egyházi vizitáció említ itt egyházat "ecclesia in Veteri Chiche" néven, majd 1649-ben is megemlítik, de nem tudni hogy az ősi templomról van-e szó, vagy egy újonnan épített templomról. Az egyházközség 1799-ig létezett a településen, ekkor azonban a szomszédos Vukovinához csatolták és azóta is oda tartozik. A falunak ma nincs temploma. A hagyomány szerint a Szent György kápolna az ősi templom helyén áll. A falunak 1857-ben 227, 1910-ben 300 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 2001-ben 787 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
227 223 243 267 312 300 273 310 309 351 331 348 472 691 787

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A régi plébánia épülete[3] egyike az ország máig fennmaradt fából épített plébániáinak. Az épületet bukevjei mesterek építették 1831 után Erdődy grófnő anyagi támogatásával, mivel a régi plébániaépület lakhatatlanná vált.
  • Gradišće nevű határrészén a Siget-patak kanyarulatában állt Csicsán középkori vára.
  • Bronzkori régészeti lelőhely.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt keresztelték a szomszédos Kuče faluban 1609. április 17-én született Juraj Habdelić írót, nyelvészt, a zágrábi jezsuita egyetem rektorát.

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Lejla Dobronić: Posjedi i sjedišta templara, ivanovaca i sepulkralaca u Hrvatskoj. Zagreb, 1984.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4250.