Petrovina
| Petrovina | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Jastrebarsko |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Mihael Zmajlović |
| Irányítószám | 10450 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 208 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 37,13 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Terület | 7,38 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 40′ 27″, k. h. 15° 34′ 44″Koordináták: é. sz. 45° 40′ 27″, k. h. 15° 34′ 44″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Petrovina falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Jasztrebarszkához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zágrábtól 35 km-re délnyugatra, községközpontjától 6 km-re nyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A település neve a 1201-ben bukkan fel először Imre királynak István podgorjei ispán (comes Stephanus) és Domonkos zágrábi püspök kérelmére írt, a zágrábi püspökség birtokainak határait megerősítő oklevelében "villa Potogoria" alakban. A zágrábi püspökség birtoka volt. 1235-ben "terulla de Podgoria" néven szerepel István zágrábi püspök egyik oklevelében. Később neve Biskupecre változott, melyet azért kapott, mivel a püspökség birtoka volt. Plébániáját 1334-ben említi először Ivan zágrábi főesperes a zágrábi káptalan statutumában "Biskupech" alakban. A mai Petrovina név csak a 15. században alakult ki, Szent Péter tiszteletére szentelt plébániatemplomáról. Pecsétnyomója 1671-ből származik, ez alapján rekonstruálták Petrovina mai címerét. A település 1804-ben vásártartási jogot kapott. 1857-ben 460, 1910-ben 510 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2001-ben 274 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 460 | 549 | 545 | 575 | 568 | 510 | 543 | 485 | 459 | 491 | 458 | 399 | 344 | 388 | 274 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Péter apostol tiszteletére szentelt plébániatemploma[3] a község egyedülálló műemléke. A templom elődje 1334-ben már állt. A mai gótikus templomot valamikor 1440 körül építették. Legnagyobb értékét a 15. század első felében készített falfestményei adják, melyek ezen országrész egyik legrégebb óta fennmaradt művészeti alkotásai. A falakat és a szentély boltozatát teljesen beborító festmények legrégebben készült részei a Passiónak, Krisztus kínszenvedésének történetét mesélik el. Ehhez kapcsolódnak a Mária és a gyermek Jézus, a trónoló Krisztus és az angyali üdvözlet ábrázolásai. Harangtornyát 1668 előtt építették. Szent Mihálynak és a Fájdalmas Szűzanyának szentelt 17. századi mellékoltárai Északnyugat-Horvátország legszebb manierista oltárai közé tartoznak. Az oldalkápolna Szent Antal oltára 1730-ban készült késő manierista stílusban. A szószék és az orgona 1821-ben készültek.
- A temetőben álló Krisztus teste kápolna 1668-ban épült.
Források[szerkesztés]
- Jasztrebaszka város hivatalos oldala
- Jasztrebaszka turisztikai egyesületének honlapja[halott link]
- E. Laszowsky: Stara hrvatska Županija Podgorska Zagreb 1899.
Irodalom[szerkesztés]
Rosana Ratkovčić: Gotičke zidne slike u župnoj crkvi Sv. Petra u Petrovini 2008.
