Ježevo
| Ježevo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Rugvica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivan Remenar |
| Irányítószám | 10370 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 409 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 44′ 07″, k. h. 16° 17′ 56″Koordináták: é. sz. 45° 44′ 07″, k. h. 16° 17′ 56″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ježevo falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Rugvicához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zágráb központjától 26 km-re délkeletre, községközpontjától 6 km-re keletre, az A3-as autópálya mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést Jeseu alakban említik először Andrásnak a templomosok zelinai Szent Márton kolostora preceptorának („praeceptor domus milicie Templi de sancto Martino”) 1311. augusztus 1-jén kelt adománylevelében . Ebben az elöljáró odaadományozta Páris plébánosnak a bozsjákói birtoktest déli részén fekvő Jeseu és Tribuych falvakat, majd megerősítette a plébánost azon birtokaiban, melyet ugyanezen, Szent Márton rendház megelőző preceptora, Vilmos fráter adományozott neki. Az adomány fejében a plébános minden praediumért évente Szent Kozma és Damján ünnepén köteles volt hűbéri esküt tenni és egy báni dénárt tartozott fizetni a kolostornak. A két falu területe akkor még lakatlan volt, azokat a plébánosnak kellett betelepítenie.
Az adóösszeírás szerint a falunak 1598-ban 4 háztartása volt. 1630-ban a Mártonhegyi Szent Márton plébániához tartozó falvak között említi az egyházi vizitáció. 1669-ben az egyházlátogatáskor Jeseuo néven szerepel, ekkor említik Szentlélek templomát is. 1672-ben 10, 1680-ban 16 háztartást vettek nyilvántartásba az adóösszeírók. Régi fatemplomát 1688-ban is említik, de 1900-ban új, már falazott templomot építettek helyette és a Szentlélek tiszteletére szentelték fel.
1857-ben 625, 1910-ben 747 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Dugo Seloi járásához tartozott. Később Dugo Selo község része volt. 1993-ban az újonnan alakított Rugvica községhez csatolták. A falunak 2001-ben 453 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 625 | 629 | 640 | 774 | 686 | 747 | 710 | 699 | 593 | 594 | 564 | 486 | 438 | 452 | 453 |
Nevezetességei[szerkesztés]
A Szentlélek tiszteletére szentelt temploma 1908-ban épült a régi fatemplom helyett. Értékes barokk berendezését egykori plébániatemplomából a régi Mártonhegyi gótikus Szent Márton templomból hozták ide, miután a plébánia székhelyét Dugo Selora helyezték át.
A Szent Antal-kápolna[3] Ježevo központjában, az út mentén, egy keskeny, szabálytalan telken található. Az eredeti fából készült kápolnát temető vette körül, és a Szentlélek titulust viselte. A 17. század második felében említik először, 1908-ban a helyére leegyszerűsített historikus stílusban új, Szentlélek tiszteletére szentelt falazott kápolna épült. A Páduai Szent Antal-kápolna egyhajós épület, a hajónál keskenyebb, háromoldalú szentéllyel, kétoldalt négyzet alakú sekrestyékkel, a főhomlokzat fölött pedig egy téglalap alaprajzú harangtornyal, amelyet piramis bádogsisakkal zártak. Az épület téglából és kőből épült, külsejét rusztikus lizénák (melyeknek a belső falakon a hornyolt pilaszterek felelnek meg) és a félköríves ablaknyílások tagolják. A homlokzatok kiemelkedően magas lábazatúak és többprofilú tetőpárkánnyal végződnek. Bejáratánál fa dupla, félköríves ajtó található, felette a tornyon nagyméretű, félköríves ablakokkal.