Veleševec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Veleševec
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Zágráb
Község Orle
Rang falu
Polgármester Ivan Petko
Irányítószám 10411
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség 506 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség 36,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 100 m
Terület 14,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Veleševec  (Horvátország)
Veleševec
Veleševec
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 39′ 15″, k. h. 16° 15′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 15″, k. h. 16° 15′ 40″

Veleševec falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Orle községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágráb központjától 30 km-re, községközpontjától 4 km-re délkeletre a Száva jobb partján, a folyó egyik holtága mellett fekszik. Természeti környezete különösen szép, melyet északkeletről a Száva, délnyugatról a Szávát és az Odrát összekötő csatorna, valamint erdők határolnak. A falu központja a Száva holtágából kialakult tó mellett félkörívben fekszik, mely a horgászok kedvelt helye.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veleševec plébániáját 1790-ben alapították, plébániatemplomát 1871-ben építették. 1857-ben 875, 1910-ben 1092 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 1996-ban az újonnan alapított Orle községhez csatolták. 2001-ben a falunak 506 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
875 879 856 979 1010 1092 1056 1034 966 948 914 758 652 576 506

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Péter apostol tiszteletére szentelt plébániatemploma a horvát neogótikus építészet egyik legkiválóbb és legismertebb alkotása. A templom 1869 és 1871 között épült a cseh származású építész Karel Řivnáč tervei szerint. Berendezésének legnagyobb része is az 1870-es években készült. Három oltára körül a késő romantika egyik legreprezentatívabb képviselője a főoltár. Orgonája 1874-ben Heferer zágrábi műhelyében épült. A padok, a szószék, a keresztelő medence és a gyóntatószékek szintén ebben az időben készültek. A templom belső díszítése 1885-ben a belső festéssel fejeződött be, mely a zágrábi festő és építész August Posilović alkotása, aki sikeresen ötvözte a népi és a gótikus elemeket. A festés figurális része később, valószínűleg a 20. század elején készültek. Különösen nevezetes a "Szent" Zvonimir királyt az egyesített horvát állam első királyát ábrázoló kép, mivel őt az egyház nem nyilvánította szentté. 1993-ban a templom új toronysisakot kapott és a háborúban megsérült orgonáját renoválták. A templom búcsúnapján június 29-én a hívek hagyományos körmenetet tartanak.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu népi együttesét a "Glas Posavine" együttest 1997-ben alapították, ma 25 tagja van. Az együttes a település énekes és táncos hagyományait ápolja. Fellépnek a különböző népzenei fesztiválokon, melyek közül kiemelkedik a Goricai esték és a falu búcsúja.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]