Sveta Nedelja (Zágráb megye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sveta Nedelja
A Szentháromság plébániatemplom.
A Szentháromság plébániatemplom.
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Zágráb
Község Sveta Nedelja
Jogállás város
Polgármester Drago Prahin
Irányítószám 10431
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség 1333 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 145 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sveta Nedelja (Horvátország)
Sveta Nedelja
Sveta Nedelja
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 47′ 45″, k. h. 15° 46′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 45″, k. h. 15° 46′ 30″
Sveta Nedelja weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sveta Nedelja témájú médiaállományokat.

Sveta Nedelja (magyar nevén Szentnedele[2]) város és község Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Bestovje, Brezje, Jagnjić Dol, Kalinovica, Kerestinec, Mala Gorica, Novaki, Orešje, Rakitje, Srebrnjak, Strmec, Svetonedeljski Breg és Žitarka települések tartoznak hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágráb központjától 17 km-re nyugatra, az A3-as autópálya mellett a Száva menti síkság és a Szamobori-hegység találkozásánál fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint Sveta Nedelja területén már a római korban emberi település volt. Itt vezetett át az Emonából Sisciába vezető kereskedelmi út, amely mellett a mai Jagnjić Dol határában Herešinec határászen kisebb település alalkult ki. Ezen a helyen épületmaradványok, cserépedények, bronz fibulák és a középső császárkorból származó érmék kerültek elő. A legértékesebb lelet az a 3. századból származó Pontius-emlékkő, melynek másolata ma a kerestineci Rimski trg (Római tér) dísze. Híres leletek a Svetonedeljski Breg területén dr. Gorjanović és mások által talált megkövesedett halak, kagylók és növények maradványai is, melyeknek egy része a Horvát Természettudományi Múzeumban és a Szamobori Városi Múzeumban található.

A terület a középkorban Oklics várának uradalmához tartozott, de a 14. század elején az oklicsi várispánság területét Zágráb vármegyébe olvasztották. Sveta Nedelja plébániáját 1501-ben említik először, bár létezésére már 1334-ben is történik utalás a zágrábi káptalan statutumában. Régi temploma is ekkortájt épülhetett, bár pontos építési ideje nem ismert. A templomról szóló monda szerint a Száva egyik nagy árvize alkalmával történt, hogy a víz visszahúzódása után a domb alatti tóban egy Szentháromság szobrot találtak. Ekkor egy hangot hallottak mely meghagyta számukra, hogy a megtalálás helyén templomot építsenek.

Trianon előtt Zágráb vármegye Szamobori járásához tartozott. A község mai formájában 1992-ben alakult meg. Sveta Nedelja 2006-ban kapott városi rangot, ezzel a megye legfiatalabb városa. 2011-ben a községnek 18032, a városnak 1333 lakosa volt.

A régi plébániaépület

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Szentháromság tiszteletére szentelt plébániatemploma mai formájában 1768 és 1786 között épült késő barokk stílusban. Elődje egy 1501 körül épített sokat szenvedett gótikus templom volt. A templomot a 18. század első felében kezdték átépíteni, mely során meghosszabbították és kórust építettek hozzá. Később többször átépítették, külseje 1786-ban nyerte el mai formáját. Négyszög alaprajzú egyhajós templom, mely apszissal záródik. Kupolával fedett, melyet belülről stukkó és ornamentika díszít. Harangtorny a főhomlokzat mellett áll. Berendezésének legjelentősebb darabjai az 1811-ben készült főoltár, a 17. században készült a Fájdalmas Szűzanya kőből faragott szobrával ékesített mellékoltár, a szószék és a Heferer műhelyében 1900-ban készített orgona. 1608 és 1783 között a templom mellett átt a Szent Péter kápolna, mely Erdődy III. Péter temetőkápolnájaként szolgált. Ma ezen a helyen egy sírkőlap talánható befalazva. A kápolna és az egykori sírbolt maradványait feltárták. Itt szolgált plébánosként 1760 és 1787 között Mihalj Šilobod Bolšić az első horvát aritmetikai mű szerzője, akinek kaj horvát nyelven írt könyvét 1758-ban adták ki. Az ő nevéhez fűződik a szentélynek és a hajónak 1783 és 1786 között történt újbóli kialakítása és az új harangtorony megépítése. Itt hunyt el 1787 április 8-án.
  • Szent Rókus kápolnát 1668-ban említik először, mai formáját 1728-ban nyerte el. A barokk egyházi építészet értékes példája négyszög alaprajzú épület négyszög alaprajzú szentéllyel. A homlokzat felett emelkedő kis harangtornya 1927-ben épült. A kápolna legnagyobb értéke az 1751-ben épített impozáns barokk oltár, a szentély teljes falát elfoglalja. Értékes még a szószék és az Anton Scholz által épített orgona. Az orgona hét regiszteres, egymanuálos, pedál nélkül készült 1799-ben. Máig eredeti állapotában maradt fenn. A kápolnát 1934-ben épített kerítés övezi.
  • A plébánia régi épülete 1792-ben épült. Négyszög alaprajzú egyemeletes épület, földszinti részén nyitott árkádokkal. A földszinti rész kőből, az emelet részben fából készült. Az épület arról is nevezetes, hogy itt nyílt meg egykor a település első iskolája.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]