Dubranec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dubranec
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Zágráb
Község Velika Gorica
Jogállás falu
Polgármester Dražen Barišić
Irányítószám 10418
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség 338 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség 25,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 200 m
Terület 12,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dubranec (Horvátország)
Dubranec
Dubranec
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 37′ 00″, k. h. 15° 58′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 00″, k. h. 15° 58′ 00″

Dubranec falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágráb központjától 22 km-re délre, községközpontjától 15 km-re délnyugatra, a Vukomerići dombok között fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területén már az i. e. 4. évezredben az újkőkorban is éltek emberek, ezt bizonyítják az itt feltárt, a Balaton-Lasinja kultúrához tartozó régészeti leletek. A középkorban lakói kezdetben a zágrábi várispánsághoz tartozó szerviensek voltak. 1225-ben IV. Béla még szlavón hercegként a zágrábi várhoz tartozó egyes jobbágyokat nemesi rangra emelt, akik mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. Az így megalakított Túrmezei Nemesi Kerülethez tartozott a település is. Ezen belül közigazgatásilag a Vrhovlje (montes S. Catherinae) járásának központja és egyik judikátusi székhelye volt.

Régi plébániatemplomát, melyet Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szenteltek már 1334-ben említi a zágrábi káptalan statutuma. 1650 körül a hívek a faluban új kápolnát építettek mivel a régi, a falun kívül álló templom télen nehezen volt megközelíthető. A Havas Boldogasszony kápolna 1714-től lett a falu plébániatemploma. A régi templomot 1820 körül rossz állatota miatt lebontották, az 1824-es egyházlátogatás már nem említi. A falu és környéke a 16. századtól sokat szenvedett a gyakori török támadások miatt. Amikor 1592-ben Hasszán boszniai pasa végigpusztította a Túrmezőt és mintegy 35000 lakost hurcolt rabságba számos ősi túrmezei család pusztult ki és nem maradt egyetlen ép falu sem. A török veszély megszűnése annak a nagy győzelemnek köszönhető, melyet a horvát sereg 1593. június 22-én Sziszeknél aratott a török felett.

A túrmezei kerület megszüntetése után a falut is a Zágráb vármegyéhez csatolták. 1857-ben 291, 1910-ben 494 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 338 lakosa volt. A plébániának 70 tagból álló ének és zenekara, akik a hazai fesztiválokon kívül már felléptek Csehországban és Magyarországon is.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
291 368 385 444 454 494 462 499 454 461 407 367 333 320 338

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemploma 1650-ben épült. Eredetileg fából épített kápolna volt, 1668-ban előtérrel és harangtoronnyal bővítették. A 18. század elején előbb a szentélyt, majd a hajót is felfalazták. 1714-ben lett a falu plébániatemploma. Az idők folyamán többször átépítették, mai formáját Hermann Bolle tervei alapján nyerte el 1881-ben, amikor ún. „turopoljei stílusban” építették át és a sajátos helyi díszítőelemekkel látták el. Belseje teljesen egyedülálló . Oltárait, melyek a Havas Boldogasszony, Szent József és Szent Katalin tiszteletére vannak szentelve Bollé tervei alapján I. Wagmeister építette. Festett üvegablakai Bécsben készültek, belső festése az osztrák Clausen mester munkája. Képei közül különösen a Szűzanyának még a régi kápolnából származó képét övezi nagy tisztelet. A homlokzaton elhelyezett Megfeszített Jézus szobrot, alatta Máriával és Szent Jánossal korának neves szobrásza Dragutin Morak faragta. A templomnak nagyon szép karácsonyi betleheme van, mely mintegy harminc darab 40 cm magas figurából áll. Mate Mihinice obrezinei szobrász készítette 1989-ben.
  • Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt kápolnája a szőlőhegyen az erdőben egy dombon áll, kupolás külső formája mauzóleumra emlékeztet.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]