Ugrás a tartalomhoz

II. Rákóczi György

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata szócikkből átirányítva)
II. Rákóczi György
Felsővadászi II. Rákóczi György
II. Rákóczi György
II. Rákóczi György
Erdélyi fejedelem
Uralkodási ideje
1648. október 11. – 1657. október 25.
ElődjeI. Rákóczi György
UtódjaRhédey Ferenc
Erdélyi fejedelem
Uralkodási ideje
1658. január 14. – 1659. március 30.
ElődjeRhédey Ferenc
UtódjaBarcsay Ákos
Erdélyi fejedelem
Uralkodási ideje
1659. szeptember 24. – 1660. június 7.
ElődjeBarcsay Ákos
UtódjaBarcsay Ákos
Életrajzi adatok
UralkodóházRákóczi család
Született1621. január 30.
Sárospatak
Elhunyt1660. június 7. (39 évesen)
Nagyvárad
NyughelyeSárospatak
ÉdesapjaI. Rákóczi György
ÉdesanyjaLorántffy Zsuzsanna
Testvére(i)Rákóczi Zsigmond
HázastársaBáthory Zsófia
GyermekeiNN (fiú)
I. Rákóczi Ferenc (1645–1676)
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Rákóczi György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsővadászi II. Rákóczi György (Sárospatak, 1621. január 30. – Nagyvárad, 1660. június 7.) erdélyi fejedelem 1648 és 1660 között, megszakításokkal.

Származása

[szerkesztés]

I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fia volt.

Az erdélyi országgyűlés még apja életében, 1642. február 3-án fejedelemmé választotta. 1644-ben a III. Ferdinánd elleni háború idején Erdély kormányzója lett. 1648. október 11-én lépett a fejedelmi trónra.

Hódításai

[szerkesztés]

Báthory István nyomdokaiba szeretett volna lépni, ezért kezdettől fogva a lengyel korona megszerzésére törekedett, aminek reménye 1648 végén elenyészett, amikor a lengyel nemesség János Kázmért ültette a trónra. 1649-ben Rákóczi szövetségre lépett a kozákok hetmanjával, Bohdan Hmelnickijjel, majd 1653-ban hűbéri fennhatósága alá vonta Moldvát és Havasalföldet.

1655-ben a Lengyel–Litván Unió és Svédország közt újabb háború tört ki. A svédek ellen viszont hatalmas koalíció jött létre. 1656 végén a prostki vereség után X. Károly Gusztáv svéd király szövetségest keresett, hogy el ne veszítse a háborút. Rákóczi segítségét kérte, a radnóti egyezményben(wd) felajánlva neki Dél- és Közép-Lengyelország egy részét, ahol új királyságot alapíthatott volna. (Egy évvel korábban a lengyelek is Rákóczihoz fordultak, s ők is felajánlották neki a koronát, ha az Erdélyi Fejedelemség Svédország ellen lép hadba.) Az elbizakodott fejedelem, aki túlbecsülte országa erejét, azonnal megindította a hadjáratot. A vállalkozáshoz Zrínyi Miklós is nagy reményeket fűzött, mivel ha Rákóczi, akihez a két román vajdaság is hű volt, akkor az egyesült erdélyi–magyar–lengyel–svéd–román sereggel a törökök ellen fordul, talán a Balkánt is sikerülhet visszafoglalnia.

1657 januárjában, nem törődve a Porta tiltakozásával, szövetségben a svédekkel Rákóczi hadat indított János Kázmér lengyel király ellen, kiegészülve a moldvai és havasalföldi csapatokkal. A hadjárat első szakaszában sikeres volt: Rákóczi bevette Krakkót, aztán bevonult Varsóba, de alighogy találkozott a svédekkel, Károly Gusztáv máris magára hagyta őt és hazasietett, az országát ért újabb dán támadás miatt.

Ennek ellenére Rákóczi még mindig bízott sikerében, tovább vonult észak felé, de a lengyelek Jerzy Lubomirski vezetésével végzetes orvtámadást intéztek Észak-Erdély ellen és Munkács környékét is elpusztították.

Rákóczi vereséget szenvedett, a román és kozák csapatok cserben hagyták lengyel földön. Czarny-Ostrówban megalázó feltételek mellett kénytelen volt békét kérni, s csak magas összegű hadikárpótlás fejében engedték szabadon.

Rövidesen hadait Kemény Jánosra bízva eltávozott, de katonái a határnál a tatár kán fogságába estek. (Rákóczi először még ígéretet tett, hogy akár saját vagyonának feláldozásával is kiváltja a tatárok rabságából embereit, ám később ígéretét nem tartotta be.) Székelyföldet rövidesen a török és tatár hadsereg pusztította.[1][2]

A Porta szembefordult engedetlen vazallusával, mire a fenyegetett erdélyi rendek 1657. november 2-án Rákóczi helyett Rhédey Ferencet választották fejedelemmé, ő azonban kierőszakolta Rhédey lemondását, és 1658. január 9-én újra elfoglalta a trónt. A törökök nem ismerték el Rákóczit, és a nagyvezír parancsára a rendek 1658. október 11-én Barcsai Ákos személyében új fejedelmet választottak, mire Rákóczi haddal indult trónja visszafoglalására. Barcsai ellen győzedelmeskedett, Szejdi Ahmed budai pasa azonban a szászfenesi csatában, 1660. május 22-én vereséget mért rá. Feljegyezték, hogy a fejedelem hadvezérhez méltóan, bátran harcolt a csatában: 17 törököt vágott le, öt lovat lőttek ki alóla, 150 testőre közül is csak 20 maradt életben.

A csatában kapott fejsebébe halt bele 1660. június 7-én.[1]

  • II. Rákóczi György
    II. Rákóczi György
  • Rákóczi csapatai Varsó alatt
    Rákóczi csapatai Varsó alatt
  • II. Rákóczi György lovon
    II. Rákóczi György lovon

Házassága

[szerkesztés]

Báthory Zsófiát 1643. február 3-án Gyulafehérváron vette feleségül, a Báthory-család utolsó sarját, s az ő révén kerültek a Báthory-birtokok a Rákóczi-család kezére. A házasságból egyetlen fiú született, Ferenc, akinek apja halála után, 1660-ban a IV. Mehmed szultán nem engedte meg a fejedelmi szék elfoglalását.

Levelezése

[szerkesztés]
  • A két Rákóczy György fejedelem családi levelezése; szerk. Szilágyi Sándor; Akadémia, Bp., 1875 (Magyar történelmi emlékek 1. oszt. Okmánytárak)
  • II. Rákóczi György levelezéséből, 1646–1660; 65 levél sajtó alá rend. Izsépy Edit; Egyetemi Könyvtár, Bp., 1992 (Fontes et studia)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Szilágyi Sándor: II. Rákóczy György : 1621–1660. Magyar történeti életrajzok . Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1891
  • II. Rákóczi György portréja
  • Czeglédi István prédikációja II. Rákóczi György temetésén
  • Basire Izsák: II. Rákóczy György felelete az Innocentia Transylvaniae-ra, 1653–1659; kiad. Kropf Lajos; Athenaeum, Bp., 1888
  • Tóth József: II. Rákóczy György lengyel vállalatának diplomátiai előzményei; Szabadsajtó, Szatmár, 1912
  • Szabó Magdolna: II. Rákóczy György erdélyi fejedelemsége. 1648–1660; s. n., Szeged, 1935 (Kolozsvári-szegedi értekezések a magyar művelődéstörténelem köréből)
  • Doberdói Bánlaky [Breit] József: A magyar nemzet hadtörténelme; Athenaeum, Bp., 1940
    • 16. A Rákóczyak, Zrínyiek és Thököly Imre első küzdelmeinek korszaka, 1630–1682
  • Kósa János: II. Rákóczi György; Franklin, Bp., 1942 (Magyar életrajzok)
  • Apa és fiú. 1630–1661. Szalárdi János írásaiból; bev. Asztalos Miklós; Franklin, Bp., 1942 (Erdély öröksége) (hasonmásban: 1994)
  • Rákóczi-eposz; sajtó alá rend., bev., jegyz. Szigeti Csaba, utószó Keserű Gizella; Európa, Bp., 1988
  • II. Rákóczy György esküvője; összegyűjt., sajtó alá rend., tan., jegyz. Várkonyi Gábor, lengyel szövegford. Mihályi Anikó; ELTE, Bp., 1990 (Régi magyar történelmi források)
  • Gebei Sándor: II. Rákóczi György külpolitikája, 1648–1657; Heraldika, Bp., 2004
  • Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora; szerk. Kármán Gábor, Szabó András Péter; Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, Bp., 2009 ISBN 9789632361918
  • Kovács Gergely István: Magyar királyok és uralkodók; Duna International, Bp., 2011
    • 21. II. Rákóczi György, Barcsay Ákos és Kemény János
  • Pénzes Tiborc Szabolcs: "Valakik szikrának szárnya alatt vadnak...". Várad és a puritanizmus II. Rákóczi György fejedelemsége idején; Partium, Partium, 2014

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
I. Rákóczi György 		Következő uralkodó:
Rhédey Ferenc
II. Rákóczi György ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Rákóczi Zsigmond
 
 
 
 
 
 
 
Rákóczi János (?–1561)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Haraszthy Dorottya
 
 
 
 
 
 
 
Rákóczi Zsigmond (1544–1608)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Némethy Miklós
 
 
 
 
 
 
 
Némethy Sára
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Lucskay Katalin
 
 
 
 
 
 
 
I. Rákóczi György (1593–1648)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gerendi János
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gerendi Anna (?–1596)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Erdélyi Bertalan
 
 
 
 
 
 
 
Erdélyi Katalin
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Kemény Klára
 
 
 
 
 
 
 
1. II. Rákóczi György (1621–1660)[1]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Lórántffy János
 
 
 
 
 
 
 
Lórántffy László (1511–1578)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Derencsényi Borbála
 
 
 
 
 
 
 
Lorántffy Mihály (?–1619)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Horváthy Albert
 
 
 
 
 
 
 
Horváthy Erzsébet
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Bölcsey Dorottya
 
 
 
 
 
 
 
Lorántffy Zsuzsanna (1600–1660)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Zeleméri János
 
 
 
 
 
 
 
Zeleméri Miklós
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Dobó Anna
 
 
 
 
 
 
 
Zeleméri Borbála
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Henyey Miklós
 
 
 
 
 
 
 
Henyey Margit
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Dombai Anna
 
 
 
 
 
 
  1. ↑ Miroslav Marek: Rákóczi 3 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. január 23. (Hozzáférés: 2012. október 4.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=II._Rákóczi_György&oldid=26775168#Hódításai”