Gelle

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gelle (Holice)
Gelle templom 2.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Dunaszerdahelyi
Rang község
Első írásos említés 1250
Polgármester Vajas Imre
Irányítószám 930 34
Körzethívószám 031
Népesség
Teljes népesség 1897 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 82 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 120 m
Terület 23,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gelle (Szlovákia)
Gelle
Gelle
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 59′ 44″, k. h. 17° 29′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 44″, k. h. 17° 29′ 05″
Gelle weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gelle (szlovákul Holice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. Beketfa, Csallóközpósfa, Egyházgelle és Ógelle 1940. évi egyesítéséből keletkezett.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunaszerdahelytől 9 km-re nyugatra fekszik. Beketfa, Cséfalva, Csentőfa, Kisbudafa, Nagybudafa, Csallóközpósfa, Ógelle és egyházilag Dunakisfalud tartozott hozzá.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1245-ben említi először oklevél Gala néven. 1253-ban királyi udvarnokok falujaként Pozsony várának tartozéka volt, ekkor említi először oklevél a falu templomát is, mely Szent Péter és Pál apostoloknak volt szentelve. 1328-ban az ún. Gelle szék megalakulásával szabadalmakat kapott, jobbágyai minden adótól és szolgálattól mentesültek. Gelle szék önálló közigazgatási egység volt úriszékkel. Hunyadi Mátyás a térség központi településének, Egyházgellének városi rangot adott, majd 1524-ben II. Lajos tovább terjesztette ki a székhez tartozó falvak szabadalmait. 1533-ban Egyházgelle királyi birtok 4 portával, az egyház 5 portával rendelkezett. 1599-től a Pálffy család birtoka.

Fényes Elek szerint "Gelle (Egyház), magyar falu, Pozsony vmegyében, a Somorjából, Szerdahelyre vivő országutban, ut. p. Somorjától 5 fertálynyira. Magos két tornyú temploma igen régi épület. Számlál 170 kath., 1 evang., 16 zsidó lak. Földje termékeny; legelője elég; rétje, fája, felette kevés. F. u. a gr. Pálffy család senioratusa, de a helybéli plébános is szép részt bir benne."[2]

A mai Gelle Egyházgelle, Ógelle, Beketfa és Csallóközpósfa 1940-es egyesítésével keletkezett, melyhez később Cséfalva, valamint Kis- és Nagybudafa községeket is hozzácsatolták.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011-ben 1897 lakosából 1694 magyar, 184 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelmi említések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1786

"Gelle, két magy. helység Pozsony vm.-ben, a Csallóközben. 1) Egyházgelle, mezőváros 1 mfd. Szerdahelytől Ny-DNy-ra. Katolikus templom. 2) Ógelle 1¼ mfd. Szerdahelytől DNy-ra." [3]

1796-1799

"Egyház Gelle. Magyar Mező Város Posony Vármegyében, földes Ura G. Pálfy Uraság, és a Plébánus, lakosai katolikusok, fekszik a Csalóközben, Szerdahelytől egy mértföldnyire, Beketfához, és Pósfához közel, határja két nyomásbéli, tiszta búzát, és rozsot terem, réttye nincs, piatza Somorján." [4]

1851

"Gelle (Egyház), magyar falu. Pozsony vmegyében, a Somorjából, Szerdahelyre vivő országútban, ut. p. somorjától 5 fertálynyira. Magos két tornyú temploma igen régi épület. Számlál 170 kath., 1 evang., 16 zsidó lak. Földje termékeny; legelője elég; rétje, fája kevés. F. u. a gr. Pálffy cslaád senioratusa, de a helybéli pébánus is szép részt bir benne." [5]

1900

Egyházgelle, alsócsallóközi magyar kisközség, 38 házzal és 295 róm. kath. vallású lakossal. E község 1253-ban Galla néven a pozsonyi vár tartozéka. 1328-ban Miklós pozsonyi gróf és főispán a gelle udvarnokok kérésére ezek jobbágyait mindennemű adózás és szolgálat alól fölmenti. Több csallóközi faluval együtt Sedes Gelle néven külön érseki széket alkotott, melynek Mátyás király 1466-ban szadalmakat adott; 1524-ben II. Lajos is a gelle érseki szék adóját leszállította. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel, melynek négy portája van; plébánosa öt porta után fizetett adót. A mult század eljén a Pálffy-féle szeiorátus bírta. Temploma már 1320-ban szerepel és Csallóköz egyik legrégibb és legérdekesebb műemléke, mert rajta a román és gót építészeti formák majdnem teljes épségükben láthatók. A templomban van Törös János és neje Beketfalvi Morócz Zsuzsánna sírboltja. Ide tartozik Nádaslak és Enyed puszta. Ez utóbbi már 1717-ben szerepel, a mikor Enyedi Boldizsár itteni birtokát Maholányi Antalnak adja el. A községben van posta, távírója és vasúti állomása pedig Patony. [6]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hanuš, M.-Grznár, P.-Hladíková, K.-Budaj, M.-Čurný, M. 2008: Výsledky archeologického výskumu Kostola sv. Petra a Pavla v Holiciach, okr. Dunajská Streda. Archeologia Historica 33, 297-319.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gelle témájú médiaállományokat.