Jányok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jányok (Janíky)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Dunaszerdahelyi
Rang község
Első írásos említés 1287
Polgármester Berner Lajos
Irányítószám 930 39
Körzethívószám 031
Népesség
Teljes népesség 855 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 75 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 125 m
Terület 11,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jányok  (Szlovákia)
Jányok
Jányok
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 08′ 26″, k. h. 17° 23′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 26″, k. h. 17° 23′ 42″
Jányok weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jányok (szlovákul Janíky) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Dunaszerdahelyi járásban. Alsó- és Felsőjányok egyesítése. 2011-ben 855 lakosából 650 magyar és 175 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Somorjától 16 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területén egykor a hallstatti kultúra települése állt. A felsőjányoki temető sarkánál emelt várdomb a szakemberek szerint egykor a kultúra településhez tartozó sírhalom volt. Jányok települést 1287-ben Jobagio castri de Janok alakban említik először, 1310-ben földesura Jányoki jakab volt. Felsőjányok külön 1311-ben Ianyk Superiori néven szerepel oklevélben. Ettől kezdve a település két részből, Alsó- és Felsőjányokból állt. 1346-ban Alsójányok Streiz Marchard pozsonyi polgár birtoka lett. 1553-ban az óbudai apácák birtoka 13 portával. Később az Eszterházy és a Zichy családé. Felsőjányokon 1553-ban 6 adózó portát számláltak. A felsőjányoki részen egykor egy motte típusú vár állt, melynek keletkezése vitatott. Történészek a 1314. századra teszik építését és nemesi alapításúnak tartják. Mivel középkori forrásokban nem szerepel mások 17. századinak tartják, melyet a török elleni védelem céljára építettek.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Jányok. Két elegyes magyar faluk Posony Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az elött a’ Sz. Klára Szerzetén lévő Apatzáknak birtokok vala, lakosaik katolikusok, fekszenek a’ Csalóközben, Csákánnyal határosok, Nagy Magyarnak filiája, Csákonhoz, Madarászhoz is közel; szűk határjokat két időre szántyák, ’s kevés a’ réttyek." [2]

Fényes Elek szerint "Jányok (Alsó és Felső), két egymáshoz közel fekvő magyar falu, Pozsony vmegyében, N. Magyarhoz 1/2 órányira; az első 184 kath., 11 zsidó; a második 189 kath., 6 zsidó lak. F. u. gr. Eszterházy Vinczéné. Ut. p. Pozsony." [3]

1910-ben Alsójányoknak (Dolné Janíky) 259, Felsőjányoknak (Horné Janíky) 244 túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig mindkét falu Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Alsó- és Felsőjányokot 1940-ben egyesítették.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A jányoki egykori palánkvár maradványai Alsójányoktól 2 km-re északkeletre a Csillagvár mezőn, 127,3 m magas dombon a Kis-Duna jobb partján fekszenek. A vár valószínűleg a 17. században épült a török elleni végvárrendszer egyik tagjaként. A várat az 1990-es években tárták fel.[forrás?]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]