Jányok
| Jányok (Janíky) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Dunaszerdahelyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1287 |
| Polgármester | Berner Lajos |
| Irányítószám | 930 39 |
| Körzethívószám | 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 855 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 75 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 125 m |
| Terület | 11,34 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48° 08′ 26″, k. h. 17° 23′ 42″ | |
| é. sz. 48° 08′ 26″, k. h. 17° 23′ 42″ | |
| Jányok weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Jányok (szlovákul Janíky) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Dunaszerdahelyi járásban. Alsó- és Felsőjányok egyesítése. 2011-ben 855 lakosából 650 magyar és 175 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Somorjától 16 km-re északkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
A község területén egykor a hallstatti kultúra települése állt. A felsőjányoki temető sarkánál emelt várdomb a szakemberek szerint egykor a kultúra településhez tartozó sírhalom volt. Jányok települést 1287-ben Jobagio castri de Janok alakban említik először, 1310-ben földesura Jányoki jakab volt. Felsőjányok külön 1311-ben Ianyk Superiori néven szerepel oklevélben. Ettől kezdve a település két részből, Alsó- és Felsőjányokból állt. 1346-ban Alsójányok Streiz Marchard pozsonyi polgár birtoka lett. 1553-ban az óbudai apácák birtoka 13 portával. Később az Eszterházy és a Zichy családé. Felsőjányokon 1553-ban 6 adózó portát számláltak. A felsőjányoki részen egykor egy motte típusú vár állt, melynek keletkezése vitatott. Történészek a 13 – 14. századra teszik építését és nemesi alapításúnak tartják. Mivel középkori forrásokban nem szerepel mások 17. századinak tartják, melyet a török elleni védelem céljára építettek.
Vályi András szerint "Alsó, és Felsõ Jányok. Két elegyes magyar faluk Posony Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az elött a’ Sz. Klára Szerzetén lévõ Apatzáknak birtokok vala, lakosaik katolikusok, fekszenek a’ Csalóközben, Csákánnyal határosok, Nagy Magyarnak filiája, Csákonhoz, Madarászhoz is közel; szûk határjokat két idõre szántyák, ’s kevés a’ réttyek." [2]
Fényes Elek szerint "Jányok (Alsó és Felsõ), két egymáshoz közel fekvõ magyar falu, Pozsony vmegyében, N. Magyarhoz 1/2 órányira; az elsõ 184 kath., 11 zsidó; a második 189 kath., 6 zsidó lak. F. u. gr. Eszterházy Vinczéné. Ut. p. Pozsony." [3]
1910-ben Alsójányoknak (Dolné Janíky) 259, Felsőjányoknak (Horné Janíky) 244 túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig mindkét falu Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Alsó- és Felsőjányokot 1940-ben egyesítették.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A jányoki egykori palánkvár maradványai Alsójányoktól 2 km-re északkeletre a Csillagvár mezőn, 127,3 m magas dombon a Kis-Duna jobb partján fekszenek. A vár valószínűleg a 17. században épült a török elleni végvárrendszer egyik tagjaként. A várat az 1990-es években tárták fel.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Községinfó
- Jányok Szkovákia térképén
- A jányoki palánkvár
- A felsőjányoki motte
- Jányok története a Dunaszerdahelyi régió honlapján
- E-obce.sk
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||

