Fabinyi Tihamér
| Fabinyi Tihamér | |
 | |
| Bal oldalt Fabinyi Tihamér | |
| Magyarország kereskedelemügyi minisztere | |
| Hivatali idő 1932. október 1. – 1935. március 4. | |
| Előd | Kenéz Béla |
| Utód | Bornemisza Géza |
| Magyarország pénzügyminisztere | |
| Hivatali idő 1935. január 6. – 1938. március 9. | |
| Előd | Imrédy Béla |
| Utód | Reményi-Schneller Lajos |
| Született | 1890. augusztus 7. Nagyrőce |
| Elhunyt | 1953. június 11. (62 évesen) Boston |
| Párt | Nemzeti Egység Pártja |
| Foglalkozás |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fabinyi Tihamér témájú médiaállományokat. | |
Fabinyi Tihamér (Hisnyóvíz, 1890. augusztus 7. – Boston, 1953. június 11.[1]) jogász, politikus, képviselő és felsőházi tag, kereskedelmi és pénzügyminiszter.
Karrierjének kezdete
Evangélikus családból származott, egyháza életében aktív szerepet vállalt és több adománnyal is gyarapította. Egyetemi tanulmányait Berlinben, Lipcsében és Cambridge-ben folytatta, majd 1913-ban Budapesten szerzett jogi végzettséget.[1] Pályája az igazságszolgáltatásban indult: előbb a budapesti törvényszéken, majd a Kúrián és a hatásköri bíróságon dolgozott, innen az igazságügy-minisztériumba került törvényelőkészítő bírónak.[1] Szolgálatáért kitüntetésben részesült. 1921-ben az állami pályát elhagyva a Ganz-Danubius gyár jogigazgatója lett, majd ügyvédi irodát nyitott. Elsősorban nemzetközi kérdésekkel foglalkozott, nyelvismeretét (angol, német, olasz, francia) is kamatoztatva, és sokat utazott. Eközben a Magyar Jogászegylet titkáraként tevékenykedett, továbbá több cikket írt hazai és külföldi szaklapokba, és nagyobb terjedelmű munkákat is írt, illetve szerkesztett jogi tárgykörben. Erre való tekintettel 1924-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem a perjog köréből magántanárrá minősítették. 1927-től a Közgazdasági Egyetemen adott elő részvénytársasági, szövetkezeti és polgári perjogi témában.
Kormányzati szerepvállalása
1931-ben a kiskundorozsmai választókerületben képviselővé választották a kormányzó Nemzeti Egység Pártja programjával,[1] és 1932-ben megszerezte a kereskedelemügyi miniszteri tárcát a Gömbös-kormányban (1932. október 1. – 1935. március 4.). Ilyen minőségben nagy szerepet vállalt az Ausztriával és Olaszországgal fennálló kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében, a Dunáról a tengerekre irányuló hajózás megteremtésében, a transzkontinentális útvonal Budapestet Kecskeméttel összekötő szakaszának kiépítésében, valamint a turizmus – és különösen a balatoni idegenforgalom – elterjesztésében. Érdemeiért a Magyar Érdemrend nagykeresztjével és az Olasz Királyi Koronarend nagykeresztjével is kitüntették.
1935-ben a pécsi választókerületben ismét képviselővé választották. Imrédy Béla lemondása után ideiglenes jelleggel a pénzügyi tárcát is ő vezette 1935. január 6-ától március 4-éig, amikor is utódjául Bornemisza Gézát nevezték ki kereskedelemügyi miniszternek. Gömbös halálát követően a Darányi-kormányban is pénzügyminiszter maradt az 1938-as kormányátalakításig, amikor is, röviddel a győri program bejelentése után, Reményi-Schneller Lajos lett az utódja (1938. március 9.). Minisztersége alatt helyreált az államháztartási egyensúly, az ország rendezte külföldi adósságait, megszűnt a népszövetségi pénzügyi ellenőrzés, a földosztás kapcsán felhalmozódott adósságokat újraszabályozták és részben rendezték.
Minisztersége után
Lemondását követően Horthy Miklós kormányzó örökös felsőházi tagsággal jutalmazta meg, a Magyar Általános Hitelbank pedig meghívta alelnök-vezérigazgatójának. 1940-ben a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja lett. (Tagsága 1945-ben megszűnt.) 1944-ben, a német megszállást követően Svájcba emigrált, majd az Egyesült Államokban telepedett le. Itt is halt meg 1953-ban.
Főbb művei
- A választott bíráskodás (Bp., 1920);
- Az öröklési jog és örökösödési eljárás (Bp., 1929) - összeállítás, jegyzetek;
- A polgári perrendtartás törvénye és joggyakorlata (I-II., Bp., 1931) - összeállítás, jegyzetek.
Díjai, kitüntetései
- Polgári Hadi Érdemkereszt II. osztálya
- Magyar Érdemrend nagykeresztje
- Olasz Királyi Koronarend nagykeresztje
- magyar királyi titkos tanácsos (1936)
- Bolgár Érdemrend nagykeresztje
Emlékezete
- Alakja felbukkan (említés szintjén) Kondor Vilmos magyar író Budapest noir című bűnügyi regényében.
Jegyzetek
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. ?. o.
- Országgyűlési almanach 1935-1940
- Hamza Gábor: Feljegyzés Fabinyi Tihamér (1890-1953), az MTA igazgatósági tagja (1940-1945) tudományos munkásságáról és közéleti szerepléséről. Jogelméleti Szemle 2013/4. http://jesz.ajk.elte.hu
- Hamza Gábor: Fabinyi Tihamér (1890-1953), a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja. https://mta.hu/ix-osztaly/jubileumi-megemlekezesek-106146
| Elődje: Kenéz Béla |
|
Utódja: Bornemisza Géza |
| Elődje: Imrédy Béla |
|
Utódja: Reményi-Schneller Lajos |
