A Marshoz indított űrszondák listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy válogatás a legkorszerűbb űreszközökből, amelyek a Marsot kutatták

A Mars bolygóhoz indított űrszondák listája összesen 50 űrszonda repüléséből áll, amelyet a Mars bolygóhoz indítottak az idők során (ide értve a gravitációs hintamanővereket is, amelyeknek nem a Mars volt a végcélja, csak a segítségével jutottak tovább, más célok felé). A Mars felfedezését inkább politikai, mintsem tudományos okok motiválták, vagy legalábbis indították útjára, mivel repülések kezdetekori két nagy űrhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok éppen az űrverseny politikai harcát vívta az 1960-as években. Ebben a versenyben a tudományos felfedezés háttérbe szorult azzal szemben, hogy egy-egy teljesítményt elsőként, de főként a másik fél előtt hajtsanak végre a bolygóval kapcsolatban.

A Mars felé indított első szonda a Корабль-4 volt, ám ez még a Föld körüli pályáig sem jutott el, a szovjet hatóságok a létét is titokban tartották, csak a CIA elemzői sorolták be marsszondaként. Az első a bolygót valóban elérő űreszköz a Marsz–1 volt, amely – ha a haladása során minden a tervezettek szerint alakult – 1963. június 19-én elrepült a bolygó mellett, igaz addigra a teljes kommunikáció már régen megszakadt vele, így ez egy űrkutatási szempontból értéktelen teljesítmény volt. Az első marsszonda, amely sikeresen teljesítette a bolygó melletti elrepülést, az a Mariner–4 volt, amely 1965. július 15-én haladt el a Vörös Bolygó mellett és állt Nap körüli pályára. Az első becsapódó leszállás a szovjet Marsz–2 nevéhez fűződik (igaz a tervek egy sima leszállásról szóltak, de egy meghibásodás miatt a szerkezet lezuhant és csak becsapódott) 1971. november 27-én. Az első sikeres sima leszállást a Marsz–3 teljesítette 5 nappal később, 1971. december 2-án, ám mindösszesen 20 másodpercig üzemelt a felszínen. A bolygóhoz küldött első sikeres keringő egység az amerikai Mariner–9 volt, amely 1971. november 14-én állt Mars körüli pályára, hogy utána 516 napig küldjön vissza adatokat a Földre. Az első valóban sikeres leszállóegység, amely hosszú időn át működőképes maradt a leszállás után a Viking–1 volt, amely 1976. július 20-án érte el a marsfelszínt. Az első marsjárót, az amerikai Sojourney-t a Mars Pathfinder vitte a bolygóra 1997. július 4-én és az első repülőeszköz is amerikai volt, amelyet egy másik bolygón kipróbáltak, a Mars 2020 misszió Perseverance leszállóegységével 2021. február 18-án a felszínre juttatott helikopter, amely 2021. április 19-én teljesítette az első repülését.

Űrszondák listája[szerkesztés]

Jelmagyarázat a repülés fajtájához
  Repülés a Marshoz
  Gravitációs hintamanőver, a végcél másik égitest
Űrszonda Start dátuma Üzemeltető Repülés típusa[1] Eredmény[2] Leírás Hordozórakéta[3]
1M No.1 1960. október 10. OKB-1
 Szovjetunió 		Elrepülés a bolygó mellett Kudarc: Hiba a felbocsátásnál Nem tudott Föld körüli pályára állni[4] Molnyija
1M No.2 1960. október 14. OKB-1
 Szovjetunió 		Elrepülés a bolygó mellett Kudarc: Hiba a felbocsátásnál Nem tudott Föld körüli pályára állni[5] Molnyija
2MV-4 No.1 1962. október 24. OKB-1
 Szovjetunió 		Elrepülés a bolygó mellett Kudarc: Hiba a felbocsátásnál A rakéta Blok L fokozata szétesett Alacsony Föld körüli pályán (LEO)[6] Molnyija
Marsz–1
(2MV-4 No.2) 		1962. november 1. OKB-1
 Szovjetunió 		Elrepülés a bolygó mellett Kudarc: hiba az űreszközben A kommunikáció elveszett az első Mars melletti elrepülés előtt.[7] Molnyija
2MV-3 No.1 1962. november 4. OKB-1
 Szovjetunió 		Leszállóegység Kudarc: Hiba a felbocsátásnál[8] Molnyija
Mariner–3 1964. november 5. NASA
 USA 		Elrepülés a bolygó mellett Kudarc: Hiba a felbocsátásnál[9] A rakéta rakterének orrkúpja nem vált le Atlas LV-3 Agena-D
Mariner–4 1964. november 28. NASA
 USA 		Elrepülés a bolygó mellett Sikeres Az első sikeres elrepülés a Mars mellett 1965. július 15-én[10] Atlas LV-3 Agena-D
Zond–2
(3MV-4A No.2) 		1964. november 30. OKB-1
 Szovjetunió 		Elrepülés a bolygó mellett Kudarc: hiba az űreszközben[11] A kommunikáció elveszett a közelrepülést megelőzően Molnyija
Mariner–6 1969. február 25. NASA
 USA 		Elrepülés a bolygó mellett Sikeres Sikeres közelrepülés 3431 kilométeres távolságban, az időpontja 1969. július 31.[12] Atlas SLV-3C / Centaur-D
2M No.521 (1969A)[13] 1969. március 27. Lavocskin
 Szovjetunió 		Keringő egység Kudarc: Hiba a felbocsátásnál[14] Nem volt képes Föld körüli pályára állni Proton-K/D blokk
Mariner–7 1969. március 27. NASA
 USA 		Elrepülés a bolygó mellett Sikeres Apró üzemzavar után Sikeres közelrepülés 3431 kilométeres távolságban, az időpontja 1969. augusztus 5-én 3430 km-es távolságban[15] Atlas SLV-3C Centaur-D
2M No.522(1969B)[13] 1969. április 2. Lavocskin
 Szovjetunió 		Keringő egység Kudarc: Hiba a felbocsátásnál Nem volt képes Föld körüli pályára állni[16] Proton-K/D blokk
Mariner–8 1971. május 9. NASA
 USA 		Keringő egység Kudarc: Hiba a felbocsátásnál Nem volt képes Föld körüli pályára állni[17] Atlas SLV-3C Centaur-D
Koszmosz–419
(3MS No.170) 		1971. május 10. Lavocskin
 Szovjetunió 		Keringő egység Kudarc: Hiba a felbocsátásnál Nem volt képes elhagyni LEO-t; a hordozórakéta időzítőegysége rosszul volt beállítva Proton-K/D blokk
Marsz–2
(4M No.171) 		1971. május 19. Lavocskin
 Szovjetunió 		Keringő egység Sikeres 1971. november 27-én ez lett rövid időn belül a második szonda, ami pályára állt egy másik bolygó körül[18] Operated for 362 orbits[19][20] Proton-K/D blokk
Leszállóegység Kudarc: hiba az űreszközben Az első leszállóegység, ami becsapódott a Marson. A Marsz–2 engedte külön útjára és elromlott a kísérlet közben 1971. november 27-én[21][22]
PrOP-M Marsjáró Kudarc: hiba az űreszközben
A Marsz–2-vel együtt veszett el 		Az első rover lett volna, amit a Marsra küldtek, de elveszett, amikor a Marsz–2 leszállóegység beleütközött a marsfelszínbe[23]
Marsz–3
(4M No.172) 		1971. május 28. Lavocskin
 Szovjetunió 		Keringő egység Sikeres 1971. december 2-án sorozatban ez lett röcid időn belül a harmadik űrhajó, amely egy másik világ körül pályára állt.[18] Mindössze 20 keringésnyi időtartamig maradt működőképes[24][25][26] Proton-K/D blokk
Leszálló egység Részben sikeres[27][28] Az első leszállóegység, amely sima leszállást hajtott végre a Marson 1971. december 2-án. Az első részleges képek (mindössze 70 sort sikerült letölteni), amelyek egy „szürke háttér előtt semmit sem mutattak” [24] A kapcsolat megszűnt 20 másodperccel azután, hogy az adattovábbítás megkezdődött és a talajt érés után is csak 110 másodperc telt el[29][30][31]
PrOP-M Marsjáró Kudarc: hiba az űreszközben (az őt hordozó űreszköz meghibásodott, mielőtt a rovert útjára indította volna) Az első marsjáró, amely sima leszállást teljesített egy másik bolygón A 4.5 kg-os rover a Marsz–3 leszállóegységéhez egy köldökzsinórral kapcsolódott. A marsjáró esetleges útnak indulásáről semmilyen információ nincs, tekintettel a kommunikációs hibára, amely a leszállóegységet sújtotta és amelyen keresztül adatokat kaphatott volna az irányítás[29][32]
Mariner–9 1971. május 30. NASA
 USA 		Keringő egység Sikeres[33] Az első űrszonda, amely pályára állt egy másik bolygó körül, A Marsz–2-t két héttel megelőzve, 1971. november 14-én.[18] 516 napot töltött Mars körüli pályán, amikor deaktiválták[34] Atlas SLV-3C Centaur-D
Marsz–4
(3MS No.52S) 		1973. július 21. Lavocskin
 Szovjetunió 		Keringő egység Részben sikeres[35] A szondát Mars körüli pályára állító fékező hajtóműindításban hiba támadt és csak elrepülni tudott a bolygó mellett, amelyről így csak néhány képet tudott küldeni[36] Proton-K/D blokk
Marsz–5
(3MS No.53S) 		1973. július 25. Lavocskin
 Szovjetunió 		Keringő egység Sikeres A rádiókapcsolat 9 napnyi Mars körüli keringés után elveszett. Összesen 180 képet küldött vissza[37] Proton-K/D blokk
Marsz–6
(3MP No.50P) 		1973. augusztus 5. Lavocskin
 Szovjetunió 		Elrepülés a bolygó mellett Sikeres A szonda hordozóbusza elrepülve a bolygó mellett a rá szerelt érzékelőkkel adatokat gyűjtött[38][39] Proton-K/D blokk
Leszállóegység Kudarc: hiba az űreszközben A kapcsolat elveszett a leszállás során, a légköri mérések adatai pedig nagyrészt használhatatlanok voltak[40]
Marsz–7
(3MP No.51P) 		1973. augusztus 9. Lavocskin
 Szovjetunió 		Elrepülés a bolygó mellett Sikeres A szonda hordozóbusza elrepülve a bolygó mellett a rá szerelt érzékelőkkel adatokat gyűjtött[41] Proton-K/D blokk
Leszállóegység Kudarc: hiba az űreszközben Korán vált le a továbbrepülő hordozóbuszról és nem tudott belépni a Mars légkörébe[42]
Viking–1 1975. augusztus 20. NASA
 USA 		Keringő egység Sikeres 1385 keringés idejéig marad működőképes, majd 1976. június 19-én lépett be a Mars légkörébe[43] Titan III|Titan IIIE Centaur-D1T
Leszállóegység Sikeres Az első sikeres marsi leszállóegység A Viking–1 orbitere engedte útjára, majd 1976. július 20-án szállt le a Mars felszínére. 2245 sol-on keresztül működött, 1981. augusztus 11-ig[44]
Viking–2 1975. szeptember 9. NASA
 USA 		Keringő egység Sikeres 700 keringésen át működött, miután 1976. augusztus 7-én Mars körüli pályára állt[45] Titan III|Titan IIIE Centaur-D1T
Leszállóegység Sikeres A Viking–2 orbitere engedte útjára, majd 1976. szeptember 3-án szállt le a Mars felszínére. 1281 sol-on keresztül működött 1980. április 11-ig[46]
Fobosz–1
(1F No.101) 		1988. július 7. Lavocskin
 Szovjetunió 		Keringő egység Kudarc: hiba az űreszközben A komminukáció megszakadt, mielőtt elérte volna a Marsot és nem állt MArs körüli pályára[47] Proton-K/D-2
DAS (Fobosz lander) Kudarc: hiba az űreszközben
A Fobosz–1-el együtt veszett oda 		A Fobosz–1-nek kellett volna pályára állítania[48]
Fobosz–2
(1F No.102) 		1988. július 12. Lavocskin
 Szovjetunió 		Keringő egység Részben sikeres Sikeres orbitális megfigyeléseket végzett, de a kommunikáció megszakadt, mielőtt a leszállóegységet útnak indította volna.[49] Proton-K/D-2
Prop-F (Fobosz rover) Kudarc: hiba az űreszközben
A Fobosz–2-vel együtt veszett oda 		A Fobosz–2-nek kellett volna pályára állítania[50]
Mars Observer 1992 szeptember 25. NASA
 USA 		Keringő egység Kudarc: hiba az űreszközben Megszakadt a kommunikáció a AMrs körüli pályára állás előtt közvetlenül[51] Titan III
Mars Global Surveyor 1996. november 7. NASA
 USA 		Keringő egység Sikeres Tíz évig maradt aktív[52] Delta II 7925
Marsz 96
(M1 No.520) (Mars-8)[13] 		1996. november 16. Orosz Szövetségi Űrügynökség
 Oroszország 		Keringő egység
Becsapódó testek 		Kudarc: Hiba a felbocsátásnál Nem volt képes elhagyni LEO-t[53] Proton-K/D-2
Leszállóegység 1 Kudarc: Hiba a felbocsátásnál
Elveszett a főszondával}} 		Két egységet vitt volna, de elvesztek a főszondával[54]
Leszállóegység 2 Kudarc: Hiba a felbocsátásnál
Elveszett a főszondával}}
Becsapódótest 1 Kudarc: Hiba a felbocsátásnál
Elveszett a főszondával}} 		Két egységet vitt volna, de elvesztek a főszondával[55]
Becsapódótest 2 Kudarc: Hiba a felbocsátásnál
Elveszett a főszondával}}
Mars Pathfinder 1996. december 4. NASA
 USA 		Leszállóegység Sikeres 1997 július 4-én szállt le az É 19,13° Ny 33,22° koordinátákon az Acidalia Palanitia-n[56]Az utolsó rádiókapcsolat 1997. szeptember 27-én volt vele.[57] Delta II 7925
Sojourner Marsjáró Sikeres Az első terepjáró autó, amely egy másik bolygón lépett üzembe Összesen 84 napig üzemelt[58][59]
Nozomi
(PLANET-B) 		1998. július 3. ISAS
 JPN 		Keringő egység Kudarc: hiba az űreszközben Egy Mars melletti elrepülést hajtott végre, majd később megszakadt a kapcsolat az üzemanyag kifogyása miatt. Mindemellett alapvető információkat szolgáltatott a bolygóközi világűrből.[60][61] M-V
Mars Climate Orbiter 1998. december 11. NASA
 USA 		Keringő egység Kudarc: hiba az űreszközben Egy a szoftver interface-ben levő hiba miatt től közelre került a Marshoz a pályára állás során és további sorsa ismeretlen (vagy belépett a légkörbe és elégett, vagy Nap körüli pályára állt[62] Delta II 7425
Mars Polar Lander / Deep Space 2 1999. január 3. NASA
 USA 		Leszállóegység Kudarc: hiba az űreszközben A leszállást követően nem lépett működésbe[63] Delta II 7425
Deep Space–2 Becsapódótest 1 Kudarc: hiba az űreszközben A Mars Polar Lander hibája miatt nincs róla adat, hogy mi történt vele a leválás után[64]
Deep Space–2 Becsapódótest 2 Kudarc: hiba az űreszközben
Mars Odyssey 2001. április 7. NASA
 USA 		Keringő egység Működő A várakozások szerint 2025-ig maradhat Mars körüli pályán és folytathatja a megfigyeléseit[65] Delta II 7925
Mars Express 2003. június 2. ESA
 EU
 Keringő egység Működő A becslések szerint 2035-ig elegendő üzemanyaga van, hogy pályán maradjon és megfigyeléseket végezzen[66] Szojuz–FG/Szojuz Fregat
Beagle 2 leszállóegység Kudarc: hiba az űreszközben Nem érkezett kommunikáció róla, miután levált a Mars Express-ről. A leszállóhelyről készült műholdfelvételek szerint sikeres leszállást teljesített, de a két napelemtáblája nem nyílt ki, amely megakadályozta a rádiókapcsolat felvételét is[67]
Spirit marsjáró
(MER-A) 		2003. június 10. NASA
 USA 		Marsjáró Sikeres 2004. január 4-én szállt le a Marson ás 2208 sol időtartamig működött[68] Delta II 7925
Opportunity marsjáró
(MER-B) 		2003. július 8. NASA
 USA 		Marsjáró Sikeres 2004. január 25-én szállt le és 5351 sol időtartamig működött[69] Delta II 7925H
Rosetta 2004. március 2. ESA
 EU
 Elrepülés a bolygó mellett (gravitációs hintamanőver)[70] Sikeres 2007 februárjában repült el a Mars mellett, útban a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös felé[71] Ariane 5G+
Philae
üstökös leszállóegység[72] 		Sikeres
Mars Reconnaissance Orbiter 2005. augusztus 12. NASA
 USA 		Keringő egység Működő 2006. március 10-én állt Mars körüli pályára, azóta küld adatokat[73] Atlas V 401
Phoenix 2007. augusztus 4. NASA
 USA 		Leszállóegység Sikeres 2008. május 25-én szállt le a marsfelszínre és 2008. november 2-án szakadt vége a működésének[74] Delta II 7925
Dawn 2007. szeptember 27. NASA
 USA 		Elrepülés a bolygó mellett (gravitációs hintamanőver) Sikeres 2009 februárjában repült el a Mars mellett, útban a Vesta és 1 Ceres felé[75] Delta II 7925H
Fobosz-Grunt / Jinghuo–1 2011. november 8. Orosz Szövetségi Űrügynökség
 Oroszország 		Keringő egység
Fobosz minta visszahozó expedíció 		Kudarc: Hiba a felbocsátásnál Nem volt képes elhagyni LEO-t[76] Zenit-2M
CNSA
 CHN 		Jinghuo–1
Keringő egység 		Kudarc: Hiba a felbocsátásnál
Odaveszett a Fobosz-Grunttal együtt}} 		A Fobosz-Gruntnak kellett volna pályára állítania[77]
Curiosity
(Mars Science Laboratory) 		2011. november 26. NASA
 USA 		Marjáró Működő 2012. augusztus 6-án szállt le a felszínre[78] Atlas V 541
Mars Orbiter Mission 2013. november 5. ISRO
 IND 		Keringő egység Sikeres 2014. szeptember 24-én állt Mars körüli pályára. A repülés meghosszabítására 2022-ben került sor, amelyben a szonda működése 2022. szeptember 27-ig tarottt, amikor megszakadt vele a kapcsoalt[79][80] PSLV-XL
MAVEN 2013. november 18. NASA
 USA 		Keringő egység Működő 2014. szeptember 22-én állt Mars körüli pályára[81][82] Atlas V 401
ExoMars 2016 Trace Gas Orbiter 2016. március 14. ESA/Orosz Szövetségi Űrügynökség
 EU/ RUS 		Keringő egység Működő 2016. október 19-én állt Mars körüli pályára Proton-M / Briz-M
ESA
 EU 		Schiaparelli leszállóegység Kudarc: hiba az űreszközben Az Trace Gas Orbiter vitte magával, de a leszállóegység lezuhant,[83][84], bár az első öt percnyi rögzített tudományos adatot sikerült megmenteni[85][86]
InSight 2018. május 5.[87][88] NASA
 USA 		Leszállóegység Sikeres 2018. november 26-án szállt le a felszínre. Az utolsó kontakt 2022. december 15-én volt meg vele[89] Atlas V 401
MarCO A
Elrepülés a bolygó mellett 		Sikeres 2018. november 26-án elrepült a bolygó mellett. Az utolsó kontakt 2018. december 29-én volt meg vele
MarCO B
Elrepülés a bolygó mellett 		Sikeres 2018. november 26-án elrepült a bolygó mellett. Az utolsó kontakt 2019. január 4-én volt meg vele
Emirates Mars Mission Hope 2020. július 19.[90] MBRSC
 UAE 		Keringő egység Működő 2021. február 21-én állt Mars körüli pályára[91][92][93] H-IIA
Tien ven–1 2020. július 23.[94][95] CNSA
 CHN 		Keringő egység Működő 2021. február 10-én állt Mars körüli pályára Hosszú Menetelés–5
Tien ven–1 leszállóegység Sikeres 2021. május 14-én ért felszínt
Csu-zsung marsjáró Sikeres 2021. május 14-én szállt le a Marsra[96] A Tien ven–1 leszállóegysége engedte útjára 2021. május 22-én.2022. május 20-án fejezte be működését
Tien ven–1 lander távirányított kamera 1 Sikeres 2021. május 14-én szállt le a Marsra. A kamerát 2021. június 1-jén a Csu-zsung marsjáró aktiválta[97]
Tien ven–1 orbiter távirányított kamera 2[98] Sikeres 2021. február 10-én állt Mars körüli pályára, majd 2021. december 31-én aktiválódott
Perseverance 2020. július 30.[99] NASA
 USA 		Rover Működő 2021. február 18-án száll le a Marson[100] Atlas V 541
Ingenuity marshelikopter Sikeres Az első repülőgépes repülés egy másik bolygón A Perseverance roverrel együtt 2021. február 18-án szállt le a felszínre[101] A marsjáró 2021. április 3-án bocsátotta útjára a marsjáró. Az első repülését 2021. április 19-én teljesítette[102] Retired on 25 January 2024 due to sustained rotor blade damage.
Psyche 2023. október 13. NASA
 USA 		Elrepülés a bolygó mellett
(gravitációs hintamanőver) 		Folyamatban – útban a célja felé Gravitációs hintamanőver úton a 16 Psyche felé 2006 májusában[103] Falcon Heavy

A Mars holdjaihoz indított űrszondák[szerkesztés]

A Marshoz küldött eddigi szondák között több olyan is volt, amely foglalkozott a holdak alkalomszerű megfigyelésével, ám eddig ezek egyike sem volt olyan, amely dedikáltan csak a Phobos-szal, vagy a Deimos-szal foglalkozott volna.

Az idők során összesen három olyan repülés volt, amelyet célzottan valamelyik holdhoz küldtek, ám ezek egyike sem járt sikerrel

Eddig a Mars holdjaihoz indított szondák[szerkesztés]

Elindított repülések Célpont Megjegyzés
Fobosz–1[104] Phobos Úton a Marshoz elromlott
Fobosz–2[105] Phobos Röviddel a leszállást követően elromlott
Fobosz-Grunt[106] Phobos Nem tudta elhagyni a Föld körüli pályát

Tervezett, előkészületben levő repülések a Mars holdjaihoz[szerkesztés]

Javaslat Célpont Hivatkozás
Aladdin Phobos and Deimos [107]
DePhine Phobos and Deimos [108]
DSR Deimos [109]
Gulliver Deimos [110]
Hall Phobos and Deimos [111]
M-PADS Phobos and Deimos [112]
Merlin Phobos and Deimos [113]
MMSR (2011 ver.) Phobos or Deimos [114]
OSRIS-REx 2 Phobos or Deimos [115]
Pandora Phobos and Deimos [116]
PCROSS Phobos [117]
Phobos Surveyor Phobos [118]
PRIME Phobos [119]
Fobosz-Grunt 2 Phobos [120]
Phootprint Phobos [121][122]
PADME Phobos and Deimos [123][124]

Statisztikák[szerkesztés]

Teljesítmények országonként[szerkesztés]

Jelmagyarázat a teljesített kategóriához
  Teljesített (A mezőben a feladatot elsőként teljesítő űreszköz neve)
  Kudarccal végződött
  Nem teljesített
Ország Elrepülés Keringés Leszállóegység Marsjáró Légköri repülőeszköz Fobosz leszállóegység Fobosz mesjáró Fobosz minta visszahozatal
USA Egyesült Államok Mariner–4 Mariner–9 Viking–1 Sojourner Ingenuity helikopter — — —
Kína Kína — Tien ven–1 Tien ven–1 Tien ven–1 — — — —
Szovjetunió Szovjetunió Marsz–6 Marsz–3 Marsz–3 — —
Oroszország Oroszország — — —
ESA Rosetta Mars Express — — — — —
India India — Mars Orbiter Mission — — — — — —
UAE Egyesült Arab Emirátusok — Hope — — — — — —
Japán Japán Nozomi — — — — — —

Teljesítmények szervezetenként[szerkesztés]

Ország Űrügynökség Sikeres Részben sikeres Kudarc Működő Gravitációs hintamanőver Összesen
 Amerikai Egyesült Államok NASA 13 - 5 4 1 23
Szovjetunió Szovjetunió RKK Enyergija 1 6 10 - - 17
Oroszország Oroszország Roszkoszmosz - 1 2 - - 3
ESA ESA - 2 - - 1 3
 Kína CNSA 1 - 1 1 - 2
 India ISRO 1 - - - - 1
 UAE UAESA 1 - - 1 - 1
 Japán ISAS - - 1 - - 1

Jövőbeni, tervezett repülések[szerkesztés]

Már fejlesztés alatt[szerkesztés]

Repülés Szervezet Startdátum Típus
EscaPADE (Escape and Plasma Acceleration and Dynamics Explorer mission)
Blue és Gold szonda a Rocket Lab Photon hordozón 		NASA
 USA 		2024 október[125] 2 olcsó keringő egység indítása (új űreszköz építési technológiák kipróbálásával) a Mars klímatörténetének felderítésére
Mars Orbiter Mission 2 ISRO
 IND 		2026[126][127] Keringő egység[128][129] amely egy ugyancsak javaslat stádiumában levő drónt visz magával, ami az ugyancsak koncepció fázisában levő MOM–3 lehet[130]
Tien ven–2 / Zseng-He (aszteroida kőzetminta visszahozó expedíció)[131] CNSA
 Kína 		2025 május[132][133] Úton a 311P/PANSTARRS aszteroida felé 2027-ben fog elrepülni a Mars mellett
Martian Moons eXploration (MMX) Phobos kőzetminta visszahozó repülés JAXA
 JPN 		2026[134] Keringő egység/Leszálló egység
Az első kereskedelmi repülés a Marsra Relativity Space, Impulse Space
 USA 		2026 Leszállóegység[135]
SpaceX személyzet nélküli leszállás SpaceX
 USA 		2026 Leszállóegység rakománnyal[136]
Tien ven–3 Mars kőzetminta visszahozó repülés CNSA
 Kína 		2028[137] Két űrhajóból álló expedíció: az egyikük egy keringő egységből és egy visszatérő egységből áll, a másik egy leszállóegység és egy mobil mintavevő robot
A kőzetmintákkal való visszatérés a Földre 2031 júloisában várható[138]
TEREX-1[139] NICT, ISSL
 JPN 		A 2020-as évek közepe Keringő egység
Rosalind Franklin rover ESA
 2028 Marsjáró
SpaceX leszállás űrhajósokkal SpaceX
 USA 		2029 Leszállóegység személyzettel és rakománnyal[140]

Javaslatok jövőbeni repülésekre[szerkesztés]

Repülés Szervezet Javasoltd indítás Típus
MELOS marsjáró JAXA
 JPN 		2024 Marsjáró és marsi repülőgép
SatRevolution

 Lengyelország

2024[141][142] Keringő egység
Mars-Grunt Roszkoszmosz
 Oroszország 		2024 Keringő egység, leszállóegység, felszálló egység (kőzetminta visszahozatalhoz)
Icebreaker Life NASA
 USA 		2026 Leszállóegység
NASA-ESA Mars Sample Return NASA
 USA

ESA 		2030[143][144] Keringő egység/Leszálló egység/Visszatérő egység
Next Mars Orbiter (NeMO) NASA
 USA 		2020-as évek vége[145] Telecomm orbiter[146] (originally proposed for 2022)
Deimos and Phobos Interior Explorer (DePhine)
ESA
 2030 Keringő egység és elrepülés a marsi holdak mellett
Large Inflatable Fabric Environment Sierra Nevada Corporation Még nem meghatározott Lakóegység alacsony Mars körüli pályán[147]
Mars MetNet FMI
 Finnország
Orosz Űrkutatási Intézet
 Oroszország
Repüléstechnikai Nemzeti Intézet
 Spanyolország
 Még nem meghatározott Becsapódó testek
Mars Geyser Hopper NASA
 USA 		Még nem meghatározott Ugráló egység
Mars Micro Orbiter (MMO) NASA
 USA 		Még nem meghatározott Keringő egység
Phobos And Deimos & Mars Environment NASA
 USA 		Még nem meghatározott Keringő egység
Biological Oxidant and Life Detection (BOLD) Washingtoni Állami Egyetem
 USA 		Még nem meghatározott Leszállóegységek és becsapódó testek
Mars Exploration Ice Mapper Kanadai Űrügynökség
 Kanada
Olasz Űrügynökség
 Olaszország 		Még nem meghatározott Keringő egység
Mars orbiter mission - 3 India ISRO Keringő egység / Drón

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Chronology of Mars Exploration. NASA. Retrieved on 1 December 2011.
  2. ↑ Pathfinder Rover Gets Its Name
  3. ↑ Russia's unmanned missions to Mars. www.russianspaceweb.com . (Hozzáférés: 2021. február 12.)
  4. ↑ Siddiqi 18. o.
  5. ↑ Siddiqi 19-20. o.
  6. ↑ Siddiqi 30-31. o.
  7. ↑ Siddiqi 31-32. o.
  8. ↑ Siddiqi 32. o.
  9. ↑ Siddiqi 41. o.
  10. ↑ Siddiqi 41-42. o.
  11. ↑ Siddiqi 43. o.
  12. ↑ Siddiqi 86-87. o.
  13. ↑ a b c „Chronology of Mars Missions” (angol nyelven). DOI:10.13140/rg.2.2.29797.65768.  
  14. ↑ Siddiqi 87. o.
  15. ↑ Siddiqi 87-88. o.
  16. ↑ Siddiqi 88-89. o.
  17. ↑ Siddiqi 99. o.
  18. ↑ a b c Smith, Kiona N.: The Mariner 9 Spacecraft And The Race To Orbit Mars. Forbes , 2017. május 30. (Hozzáférés: 2022. február 16.)
  19. ↑ Missions to Mars. The Planetary Society
  20. ↑ Siddiqi 100-101. o.
  21. ↑ NASA Space Science Data Center, Mars 2 Lander. Retrieved 11 Feb. 2021.
  22. ↑ Siddiqi 100-101. o.
  23. ↑ Siddiqi 100-101. o.
  24. ↑ a b Perminov, V.G.. The Difficult Road to Mars - A Brief History of Mars Exploration in the Soviet Union. NASA Headquarters History Division, 34–60. o. (1999. július 1.). ISBN 0-16-058859-6 
  25. ↑ Webster, Guy: NASA Mars Orbiter Images May Show 1971 Soviet Lander. NASA, 2013. április 11. [2017. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 12.)
  26. ↑ Siddiqi 101-102. o.
  27. ↑ „Mars 3 Lander”, NASA „Mars 3 was the first spacecraft to make a successful soft landing on Mars.” 
  28. ↑ „The First Rover on Mars - The Soviets Did It in 1971”, Planetary Society „The Mars 2 and 3 rover, which landed on Mars in 1971.” 
  29. ↑ a b Mars 3 Spacecraft and Subsystems, NSSDCA cat. (Hozzáférés: 2021. február 11.)
  30. ↑ NASA Space Science Data Center, Mars 3 Lander. Retrieved 11 Feb. 2021.
  31. ↑ Siddiqi 101-102. o.
  32. ↑ Siddiqi 101-102. o.
  33. ↑ Pyle, Rod. Destination Mars. Prometheus Books, 73–78. o. (2012). ISBN 978-1-61614-589-7 „It was the first spacecraft to enter orbit around another world.” 
  34. ↑ Siddiqi 103. o.
  35. ↑ „Soviet Mars Images” 
  36. ↑ Siddiqi 117-118. o.
  37. ↑ Siddiqi 118-119. o.
  38. ↑ NSSDC - Mars 6
  39. ↑ Siddiqi 119-120. o.
  40. ↑ Siddiqi 119-120. o.
  41. ↑ Siddiqi 120-121. o.
  42. ↑ Siddiqi 120-121. o.
  43. ↑ Siddiqi 129-130. o.
  44. ↑ Siddiqi 129-130. o.
  45. ↑ Siddiqi 132-133. o.
  46. ↑ Siddiqi 132-133. o.
  47. ↑ Siddiqi 169-170. o.
  48. ↑ Siddiqi 169-170. o.
  49. ↑ Siddiqi 170-171. o.
  50. ↑ Siddiqi 170-171. o.
  51. ↑ Siddiqi 184. o.
  52. ↑ Siddiqi 192-193. o.
  53. ↑ Siddiqi 193-194. o.
  54. ↑ Siddiqi 193-194. o.
  55. ↑ Siddiqi 193-194. o.
  56. ↑ Mars Pathfinder Science Results. NASA. [2012. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 20.)
  57. ↑ Siddiqi 195-196. o.
  58. ↑ Mars Pathfinder Welcome to Mars Sol 86 (1 October 1997) Images, 1997. október 1. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
  59. ↑ Siddiqi 195-196. o.
  60. ↑ Nozomi - NASA Science (angol nyelven). science.nasa.gov . (Hozzáférés: 2024. január 10.)
  61. ↑ Siddiqi 205-206. o.
  62. ↑ Siddiqi 208. o.
  63. ↑ Siddiqi 209-210. o.
  64. ↑ Siddiqi 209-210. o.
  65. ↑ Siddiqi 213-214. o.
  66. ↑ Siddiqi 221-222. o.
  67. ↑ Siddiqi 221-222. o.
  68. ↑ Siddiqi 222-223. o.
  69. ↑ Siddiqi 225-226. o.
  70. ↑ Siddiqi 231-232. o.
  71. ↑ ESA - Beautiful new images from Rosetta's approach to Mars: OSIRIS UPDATE. Esa.int, 2007. február 24. (Hozzáférés: 2012. január 16.)
  72. ↑ Siddiqi 231-232. o.
  73. ↑ Siddiqi 238-239. o.
  74. ↑ Siddiqi 250-251. o.
  75. ↑ Siddiqi 253-254. o.
  76. ↑ Siddiqi 278-279. o.
  77. ↑ Siddiqi 280-281. o.
  78. ↑ Siddiqi 280-286. o.
  79. ↑ Ray, Kalyan. „Isro-Mars orbiter mission life extended up to 2020”, Deccan Herald, 2017. február 8. (Hozzáférés: 2021. február 12.) 
  80. ↑ Siddiqi 288-289. o.
  81. ↑ NASA's Newest Mars Mission Spacecraft Enters Orbit around Red Planet. NASA, 2014. szeptember 21. (Hozzáférés: 2014. szeptember 22.)
  82. ↑ Siddiqi 289-290. o.
  83. ↑ Clark, Stephen. „Probe into crash of ESA lander recommends more checks on ExoMars descent craft”, Spaceflight Now, 2017. május 24. (Hozzáférés: 2018. november 21.) 
  84. ↑ „Weak Simulations, Inadequate Software & Mismanagement caused Schiaparelli Crash Landing”, Spaceflight101, 2017. május 24. (Hozzáférés: 2018. november 21.) 
  85. ↑ Chan, Sewell. „No Signal From Mars Lander, but European Officials Declare Mission a Success”, New York Times, 2016. október 20. (Hozzáférés: 2016. október 20.) 
  86. ↑ Wall, Mike. „ExoMars '96 Percent' Successful Despite Lander Crash: ESA”, Space.com, 2016. október 21. (Hozzáférés: 2016. október 21.) 
  87. ↑ Clark, Stephen. „InSight Mars lander escapes cancellation, aims for 2018 launch”, Spaceflight Now, 2016. március 9. (Hozzáférés: 2016. március 9.) 
  88. ↑ Chang, Kenneth. „NASA Reschedules Mars InSight Mission for May 2018”, New York Times, 2016. március 9. (Hozzáférés: 2016. március 9.) 
  89. ↑ NASA InSight – Dec. 19, 2022 – Mars InSight (amerikai angol nyelven). blogs.nasa.gov , 2022. december 19. (Hozzáférés: 2022. december 20.)
  90. ↑ Live coverage: Launch of Emirates Mars Mission rescheduled for Sunday. Spaceflight Now, 2020. július 14. (Hozzáférés: 2020. július 19.)
  91. ↑ UAE's 'Hope' probe to be first in trio of Mars missions. Phys.Org, 2021. február 7. (Hozzáférés: 2021. február 8.)
  92. ↑ UAE's Hope Probe on its Way to Glory (amerikai angol nyelven), 2021. február 9. (Hozzáférés: 2021. március 3.)
  93. ↑ The UAE's Hope Probe has successfully entered orbit around Mars. cnn.com, 2021. február 9. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
  94. ↑ Amos, Jonathan. „China's Mars rover rockets away from Earth”, BBC News, 2020. július 23. (Hozzáférés: 2020. július 23.) (brit angol nyelvű) 
  95. ↑ 天外送祝福，月圆迎华诞——天问一号以"自拍国旗"祝福祖国71华诞. Weixin Official Accounts Platform . (Hozzáférés: 2020. október 1.)
  96. ↑ CGNT on twitter, 2021. május 14. (Hozzáférés: 2021. május 14.) „China's Tianwen-1 probe lands on”
  97. ↑ The scientific image map was unveiled, and it was a one-time tour! my country's first Mars exploration mission was a complete success. (Hozzáférés: 2021. június 6.)
  98. ↑ New Year's Day greetings-China National Space Administration releases the images returned by the Tianwen-1 probe, 2022. január 1.
  99. ↑ Nasa Mars rover: Perseverance launches from Florida (brit angol nyelven). BBC News , 2020. július 30. (Hozzáférés: 2020. július 30.)
  100. ↑ mars.nasa.gov: Mars 2020 Perseverance Rover (angol nyelven). mars.nasa.gov . (Hozzáférés: 2020. július 30.)
  101. ↑ Mars Helicopter. NASA Mars . (Hozzáférés: 2020. július 30.)
  102. ↑  First Flight of the Ingenuity Mars Helicopter: Live from Mission Control. NASA.
  103. ↑ NASA launches a spacecraft to visit Psyche, an unseen metal world, 2023. október 13.
  104. ↑ Siddiqi 169-170. o.
  105. ↑ Siddiqi 170-171. o.
  106. ↑ Siddiqi 278-279. o.
  107. ↑ ALADDIN: PHOBOS-DEIMOS SAMPLE RETURN. Universities Space Research Association . (Hozzáférés: 2021. február 12.)
  108. ↑ DePhine: The Deimos and Phobos Interior Explorer. (PDF) Jurgen Oberst, Kai Wickhusen, Konrad Willner, Klaus Gwinner, Sofya Spiridonova, Ralph Kahle, Andrew Coates, Alain Herique, Dirk Plettemeier, Marina Dıaz-Michelena, Alexander Zakharo, Yoshifumi Futaana, Martin Patzold, Pascal Rosenblatt, David J. Lawrence, Valery Lainey, Alison Gibbings, Ingo Gerth. Advances in Space Research. Volume 62, Issue 8. pp: 2220-2238. 15 October 2018. doi:10.1016/j.asr.2017.12.028
  109. ↑ Renton, D.C: SMALL BODY SAMPLE RETURN TO DEIMOS. ESA , 2005. április 26. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
  110. ↑ Britt, D.: The Gulliver Mission: Sample Return from Deimos. European Planetary Science Congress . (Hozzáférés: 2021. február 12.)
  111. ↑ P. Lee, et al. - Hall: A Phobos and Deimos Sample Return Mission Archiválva 2012. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  112. ↑ Mars Phobos and Deimos Survey (M-PADS)–A Martian Moons Orbiter and Phobos Lander (Ball, Andrew J.; Price, Michael E.; Walker, Roger J.; Dando, Glyn C.; Wells, Nigel S. and Zarnecki, John C. (2009). Mars Phobos and Deimos Survey (M-PADS)–A Martian Moons Orbiter and Phobos Lander. Advances in Space Research, 43(1), pp. 120–127.)
  113. ↑ (2014) „MERLIN: Mars-Moon Exploration, Reconnaissance and Landed Investigation”. Acta Astronautica 93, 475–482. o. DOI:10.1016/j.actaastro.2012.10.014.  
  114. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) adsabs.harvard.edu nevű lábjegyzeteknek
  115. ↑ Elifritz, T.L (2012). „OSIRIS-REx II to Mars — Mars Sample Return from Phobos and Deimos”. Astrophysics Data System 1679, 4017. o. (Hozzáférés: 2021. február 12.)  
  116. ↑ MERLIN: The Creative Choices Behind a Proposal to Explore the Martian Moons (Merlin and PADME info also)
  117. ↑ PCROSS, Phobos Close Observation Sensing Satellite, Colaprete, A, et al.
  118. ↑ Fischer, Maria: Mothership and her Hedgehogs: New Concept for Exploring Phobos. Space Safety Magazine , 2013. január 16. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
  119. ↑ PRIME Archiválva 2008. május 10-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  120. ↑ Pultarova, Tereza: Phobos-Grunt 2 Bound for Launch in 2020, Russians Confirmed While Celebrating Sputnik. Space Safety Magazine , 2012. október 22. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
  121. ↑ (2014. június 16.) „Phootprint: A European Phobos Sample Return Mission”. 11th International Planetary Probe Workshop, Airbus Defense and Space. [2016. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. Hozzáférés: 2024. március 11. 
  122. ↑ (2014. augusztus 2.) „Phootprint - A Phobos sample return mission study”. ESA 40, B0.4–9–14. o.  
  123. ↑ (Hiba: Érvénytelen idő.) „Phobos And Deimos & Mars Environment (PADME): A LADEE-Derived Mission to Explore Mars's Moons and the Martian Orbital Environment.”. 45th Lunar and Planetary Science Conference (2014). 
  124. ↑ Reyes, Tim. „Making the Case for a Mission to the Martian Moon Phobos”, Universe Today, 2014. október 1. (Hozzáférés: 2014. október 5.) 
  125. ↑ Sanders, Robert: 'Blue' and 'Gold' satellites headed to Mars in 2024. UC Berkeley, 2021. augusztus 23. (Hozzáférés: 2021. augusztus 24.)
  126. ↑ Episode 90 – An update on ISRO's activities with S Somanath and R Umamaheshwaran. AstrotalkUK, 2019. október 24. (Hozzáférés: 2019. október 30.)
  127. ↑ Jatiya, Satyanarayan: Rajya Sabha Unstarred Question No. 2955, 2019. július 18. (Hozzáférés: 2019. július 18.) [halott link] Alt URL
  128. ↑ India's next Mars mission likely to be an orbiter (angol nyelven). The Week . (Hozzáférés: 2021. február 20.)
  129. ↑ Isro says India's second Mars mission Mangalyaan-2 will be an orbiter mission (angol nyelven). India Today , 2021. február 20. (Hozzáférés: 2021. február 20.)
  130. ↑ „Isro planning to send drone to Red Planet: Reports”, The Times of India (Hozzáférés: 2024. február 19.) 
  131. ↑ „China to launch Tianwen 2 asteroid-sampling mission in 2025”, Space.com, 2021. május 18. (Hozzáférés: 2022. június 23.) 
  132. ↑ „China Plans Near-Earth Asteroid Smash-and-Grab”, spectrum.ieee.org, 2021. augusztus 10. (Hozzáférés: 2021. augusztus 10.) 
  133. ↑ (2019. március 18.) „ZhengHe – A Mission to a Near-Earth Asteroid and a Main Belt Comet”. 50th Lunar and Planetary Science Conference. Hozzáférés: 2019. június 4. 
  134. ↑ JAXA、火星衛星「フォボス」探査…２２年に. www.yomiuri.co.jp (2016. január 4.)
  135. ↑ Foust, Jeff: Impulse and Relativity target 2026 for launch of first Mars lander mission. SPACENEWS , 2023. május 24. (Hozzáférés: 2024. január 27.)
  136. ↑ Chang, Kenneth: Elon Musk Says SpaceX Could Land on Mars in 3 to 4 Years. New York Times , 2023. október 13. (Hozzáférés: 2023. december 12.)
  137. ↑ „China aims to bring Mars samples to Earth 2 years before NASA, ESA mission”, spacenews.com, 2022. június 20. (Hozzáférés: 2022. június 23.) 
  138. ↑ „China outlines space plans to 2025”, spacenews.com, 2021. június 30. (Hozzáférés: 2021. június 30.) 
  139. ↑ 惑星資源探査 ⼩型テラヘルツ探査機 (japán nyelven). National Institute of Information and Communications Technology, 2017. január 25. (Hozzáférés: 2017. május 13.)
  140. ↑ Torchinsky, Rina: Elon Musk hints at a crewed mission to Mars in 2029. NPR , 2022. március 17. (Hozzáférés: 2023. december 12.)
  141. ↑ Henry, Caleb: Virgin Orbit to add extra rocket stage to LauncherOne for interplanetary missions. SpaceNews, 2019. október 24. (Hozzáférés: 2021. augusztus 31.)
  142. ↑ O'Callaghan, Jonathan: Virgin Orbit Is Planning An Ambitious Mission To Mars In 2022. Forbes, 2019. október 9. (Hozzáférés: 2021. augusztus 31.)
  143. ↑ „NASA Mars Sample Return budget and schedule "unrealistic," independent review concludes”, spacenews.com, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. szeptember 27.) 
  144. ↑ „NASA to delay Mars Sample Return, switch to dual-lander approach”, spacenews.com, 2022. március 28. (Hozzáférés: 2022. március 28.) 
  145. ↑ Clark, Stephen. „NASA is counting on long-lived Mars orbiter lasting another decade”, Spaceflight Now, 2018. április 9. (Hozzáférés: 2018. április 22.) 
  146. ↑ Stephen, Clark. „NASA eyes ion engines for Mars orbiter launching in 2022”, Space Flight Now, 2015. március 3. (Hozzáférés: 2015. március 5.) 
  147. ↑ Pearlman, Robert Z.: Inside Sierra Nevada's Inflatable Space Habitat for Astronauts in Lunar Orbit (Photos). SPACE.com , 2019. augusztus 22. (Hozzáférés: 2024. január 27.)
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált <ref> címkének nincs név attribútuma.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_Marshoz_indított_űrszondák_listája&oldid=27054273”