Zond–2

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Zond–2 (oroszul: Зонд–2) szovjet űrszonda, melyet a Zond-program keretében indítottak a Mars tanulmányozására.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

3MV típusú űrzonda, melyet OKB–1 tervezőiroda készített. Feladata a Mars felé repülő űrszondákkal kapcsolatos problémák tisztázása, a kozmikus tér kutatása, a Mars elérése és vizsgálata volt.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1964. november 30-án a Bajkonuri űrrepülőtéri indítóállomásról modernizált Molnyija–M (GRAU-kódja: 8K78M) hordozórakétával indították Föld körüli parkolópályára. Az orbitális egység alappályája 88,16 perces, 64.72 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 153 kilométer, az apogeuma 219 kilométer volt. December 1-jén a második kozmikus sebességet elérve indult a Mars felé.

Három tengellyel stabilizált űrszonda. Méretei, szerkezete a Zond–1 űrszondához hasonló. Belselyében állandó nyomás 113,3 kilopaszkál (kPa) és 20-30 fok celsius hőmérsékleti-tartomány volt. Az orbital modul hossza 2,7 méter, itt volt elhelyezve az irányítás és az orientációs rendszer, a tápegységek, a hőszabályozó, valamint a tudományos műszerek egy része. A Mars közeli kutatások műszereit egy 0,6 méter hosszú egységbe helyezték el. Energiaellátását akkumulátorok és napelemek összehangolt egysége biztosította. Kettő napeleme 2,6 négyzetméter felületű, az újratölthető nikkel-kadmium (NiCd ) akkumulátor 42 amperóra (Ah) kapacitással rendelkezett. Kapcsolattartást segítette a parabola antenna, egy körsugárzó, valamint egy spirális antenna. Pályakorrekció végzéséhez gázfúvókákkal és hajtóanyaggal rendelkezett. December 8. és december 18. között sikeresen tesztelték az ionhajtóműveket. A hat kis ionhajtómű hosszú időn át biztosította a szonda Naphoz viszonyított orientációját. Egy leszálló egységet is vitt magával, amely a légkört, és a felszíni viszonyokat vizsgálta volna. Tömege 890 kilogramm volt. Repülési idő 232 nap volt.

1964. december 19-én 5,5 millió kilométerre távolodott a Földtől. Mivel az egyik napelemtábla meghibásodott, a tervezett energiának csak a fele állt rendelkezésre. 1965 májusában egy korrekciós manőver közben megszakadt vele a rádiókapcsolat. Pályamérési adatok alapján 1965. augusztus 6-án 5,62 kilométer/másodperc sebesség mellett 1500 kilométerre közelítette meg a Marsot. Ez volt a második küldetés a Marshoz, amelyet a Szovjetunió indított.

Az úrszondába épített tudományos berendezések:

  • egytengelyes magnetométer, a bolygóközi mágneses tér mérésére,
  • fototelevíziós kamera rendszer, a Mars közelében készítendő felvételek céljából,
  • spektroreflektométer, szerves molekulák regisztrálására a Marson,
  • ionizációs és szcintillációs detektor a kozmikus sugárzás mérésére,
  • a napszél hatásának, a nagyenergiájú elektronok és protonok észlelésére,
  • rádiózajmérés,
  • spektrográf a lehetséges ózon sávok meghatározására,
  • mikrometeorit-detektor,

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külföldi oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elődje:
Zond–1

Zond sorozat
1964–1970

Utódja:
Zond–3