Labdarúgó-világbajnokság

Labdarúgó-világbajnokság
2010-es labdarúgó-világbajnokság
2010-es labdarúgó-világbajnokság
2010-es labdarúgó-vb
Címvédő	Sablon:ITAf (2006)
Legtöbb győzelem	Sablon:BRAf (5 győzelem)
Adatok
Sportág	Labdarúgás
Résztvevők	32 (selejtezőben indult: 204)
Kontinens	Nemzetközi (FIFA)
Időpont	minden 4. év június-július
Első esemény	1930
Eddigi események száma	19 (1930–2010)
Honlap	fifa.com

A FIFA Labdarúgó-világbajnokság (labdarúgóvébé, futballvébé; angolul: FIFA World Cup, Football World Cup, Soccer World Cup vagy egyszerűen World Cup) a nemzetközi labdarúgóélet legfontosabb és legnépszerűbb viadala. A FIFA-tag nemzeti férfi labdarúgó-válogatottak versengenek a kupáért, amelyet a négyévente megrendezett döntő nyertese kap meg.

Az első döntőt 1930-ban rendezték Uruguayban, és a kupát azóta minden negyedik évben kiadták, kivéve 1942-t és 1946-ot, amikor a második világháború miatt nem rendeztek labdarúgó-világbajnokságot.

A 2006-ban érvényes szabályok szerint a négy-öt hétig zajló döntőben 32 nemzeti válogatott mérte össze az erejét. A házigazda automatikus részvevője a tornának, míg a többi csapat – a címvédőt is beleértve – selejtezőket játszik a részvételi jogért. A vb döntője hagyományosan a világ egyik legnézettebb sporteseménye. Az eddig rendezett 18 döntőben mindössze hét nemzet nyert kupát, a legtöbbször (öt alkalommal) a brazil labdarúgó-válogatott, amely címvédőként szerepelt a 2006-os vébén. Olaszország négy, Németország három világbajnoki címmel büszkélkedhet. A 2006-os bajnokságot Németország rendezte, június 9. és július 9. között, amelynek a döntőjében az olaszok Franciaországon kerekedtek felül.

Magyarország kétszer játszott világbajnoki döntő mérkőzésen. 1938-ban Olaszországtól, 1954-ben pedig az NSZK-tól szenvedett vereséget.

A vébék előtörténete

Az első nemzetközi labdarúgó meccset 1872-ben játszotta az angol és a skót nemzeti csapat, de ekkor még ritkán játszották a futballt Nagy-Britannián kívül.

Miután a sport máshol is népszerű lett, az 1900-as és az 1904-es nyári olimpiákon, illetve az 1906-os olimpiaközi játékokon bemutató sportággá vált. Az 1908-as nyári játékoknak már hivatalos sportága volt. A versenyt az angol labdarúgószövetség (The Football Association, rövidítve FA) szervezte amatőr játékosoknak, de a futballt még ekkor is nagyon sokan gyanakvóan inkább csak shownak, mint valódi sportnak tekintették. 1908-ban és 1912-ben is az angol amatőr együttes győzött.

1906-ban a FIFA megpróbálkozott egy önálló nemzetközi labdarúgó torna megrendezésével Svájcban. A FIFA hivatalos története szerint azonban ez a torna sikertelen volt.

Mivel az olimpiai versenyt továbbra is csak amatőr csapatok számára rendezték, 1909-ben Sir Thomas Lipton Torinóban tornát szervezett, a Sir Thomas Lipton Trófeát. Ezen klubok, nem nemzeti válogatottak vehettek részt, bár minden klub egy-egy nemzetet képviselt. Emiatt a torna nem tekinthető a Világbajnokság igazi elődjének, bár sokan még így is az első világbajnokságként emlegetik. A legnagyobb tekintélyű olasz, német és svájci profi klubok vettek részt rajta. Az első tornát az északnyugat-angliai amatőr csapat, a West Auckland nyerte. (Angliát azért amatőr csapat képviselte, mert az FA elutasította a részvételt.) 1911-ben a West Auckland meg is védte a címét, így a versenykiírás szerint örökre megtarthatták a kupát.

1914-ben a FIFA elismerte az olimpiát amatőr labdarúgó világbajnokságnak, így az 1924-es nyári olimpiai játékok az első hivatalos kontinenseken átnyúló nemzetközi labdarúgó viadal lett. Ezt a versenyt Uruguay nyerte, 1928-ban pedig újra ők lettek a győztesek, egy másik dél-amerikai csapat, Argentína pedig a második. A FIFA ugyanebben az évben úgy döntött, hogy most már önállóan szervez nemzetközi versenyt, és mivel Uruguay már kétszeres bajnok volt és függetlensége kivívásának százéves évfordulójára készült 1930-ban, ők kapták meg a rendezés jogát.

Az első hivatalos világbajnokság

Az Estadio Centenario, az első világbajnoki döntő színhelye (Montevideo, Uruguay)

Az 1932-es los angelesi olimpia szervezése közben kiderült, hogy a labdarúgást nem fogják felvenni a versenysportágak közé, mivel az Amerikai Egyesült Államokban nem volt népszerű. A FIFA és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az amatőr játékosok státuszát illetően is összekülönbözött. A FIFA elnöke, Jules Rimet mindezek miatt belefogott az Uruguay-ba tervezett 1930-as torna átszervezésébe világbajnoksággá. A nemzeti labdarúgó szövetségeket kérték fel, hogy delegáljanak nemzeti csapatot, a helyszín azonban szerencsétlennek bizonyult, mivel az európai csapatok számára az út Uruguayba hosszú és költséges volt. Európából senki nem is jelentkezett a tornára, egészen két hónappal e verseny kezdete előttig. Ekkor nagy nehezen Rimet rávette Belgiumot, Franciaországot, Romániát és Jugoszláviát, hogy küldjenek csapatot. Végül összesen 13 nemzet vett részt: hét Dél-Amerikából, négy Európából és kettő Észak-Amerikából.

Az első két meccset egyidőben játszották: a franciák 4–1-re verték Mexikót az Egyesült Államok pedig 3–0-ra győzött Belgium ellen. A világbajnokságok történetének első gólját a francia Lucien Laurent rúgta. Négy nappal később az amerikai Bert Patenaude érte el a vébék első mesterhármasát, amellyel 3–0-ra verték Paraguayt. A döntőben Uruguay 4–2 re győzte le Argentínát 93 ezer néző előtt Montevideóban, így lett a rendező az első vébé-győztes.

A népszerűség útján

Az első világbajnokságok a távolságok áthidalása és a II. világháború problémáival küszködtek. Kevés dél-amerikai csapat vállalta, hogy Európába utazzon az 1934-es és az 1938-as világbajnokságokra: egyedül Brazília vett részt mindkettőn. Az 1942-es és 1946-os tornákat a világháború miatt meg sem tartották.

Az 1950-es világbajnokságon vettek részt először brit csapatok. Korábban, 1920-ban a britek kivonultak a FIFA-ból, részben mert nem akartak azon nemzetek ellen játszani, akikkel korábban háborút viseltek, másrészt mert nem jól viselték a külföldi befolyást a hagyományos játékuknak tekintett labdarúgásra. 1946-ban mégis elfogadták a FIFA meghívását az újracsatlakozásra. 1950-ben tért vissza Uruguay is, amely bojkottálta ez előző két VB-t.

Az 1934 és 1978 között tartott világbajnokságok döntőin 16 csapat vehetett részt (kivéve 1938 és 1950, amikor már bejutott csapatok visszavonták a nevezésüket). A csapatok zöme Európából és Latin-Amerikából érkezett és nagyon kevesen Afrikából, Ázsiából, illetve Óceániából. Ez utóbbi csapatokat az európai és dél-amerikai válogatottak általában könnyedén legyőzték. (Emlékezetes ellenpélda volt viszont Észak-Korea, amely bejutott az 1966-os verseny negyeddöntőjébe.)

A döntőket 1982-től 24 csapatra bővítették, 1998-tól pedig 32 csapatra és így többen juthattak be Afrikából, Ázsiából és Észak-Amerikából. Az utóbbi évtizedekben ezek a csapatok már sikeresebbek voltak, mint korábban. Marokkó 1986-ban túljutott a csoportmérkőzéseken, Kamerun 1990-ben negyeddöntőbe jutott, Nigéria pedig 1994-ben és 1998-ban is bejutott az egyenes kieséses szakaszba. 2002-ben Japán az egyenes kieséses szakaszba, Dél-Korea pedig az elődöntőbe verekedte magát, és ugyanakkor Szenegál negyeddöntős lett.

A világbajnokságok döntői

Az eddig megrendezett 18 labdarúgó-világbajnokságból kilencet dél-amerikai ország (Brazília ötöt, Uruguay kettőt, Argentína kettőt), és kilencet európai ország (Olaszország négyet, Németország hármat, Anglia egyet, Franciaország egyet) nyert meg.

A fenti hét válogatottból (Brazília, Németország, Olaszország, Franciaország, Argentína, Anglia, Uruguay) csak Brazília nem nyert még hazai környezetben világbajnokságot.

Év	Helyszín	Döntő			Harmadik helyért
		Világbajnok	Eredmény	Ezüstérmes	Bronzérmes	Eredmény	Negyedik hely
1930 részletek	Uruguay	Sablon:URUfj	4 – 2	Sablon:ARGf	Sablon:USAfj Jugoszlávia	n/a[1]
1934 részletek	Olaszország	Olaszország	2 – 1 hu	Sablon:TCHf	Sablon:GERfj	3 – 2	Sablon:AUTf
1938 részletek	Franciaország	Olaszország	4 – 2	Sablon:HUNf 1919-1946	Sablon:BRAfj	4 – 2	Sablon:SWEf
1950 részletek	Brazília	Sablon:URUfj	1 – 2[2]	Sablon:BRAf	Sablon:SWEfj	3 – 1[2]	Sablon:ESPf 1945-1977
1954 részletek	Svájc	Sablon:FRGfj	3 – 2	Sablon:HUNf 1949-1956	Sablon:AUTfj	3 – 1	Sablon:URUf
1958 részletek	Svédország	Sablon:BRAfj	5 – 2	Sablon:SWEf	Sablon:FRAfj	6 – 3	Sablon:FRGf
1962 részletek	Chile	Sablon:BRAfj	3 – 1	Sablon:TCHf	Sablon:CHIfj	1 – 0	Sablon:YUGf
1966 részletek	Anglia	Sablon:ENGfj	4 – 2 hu	Sablon:FRGf	Sablon:PORfj	2 – 1	Sablon:URSf
1970 részletek	Mexikó	Sablon:BRAfj	4 – 1	Sablon:ITAf	Sablon:FRGfj	1 – 0	Sablon:URUf
1974 részletek	NSZK	Sablon:FRGfj	2 – 1	Sablon:NEDf	Sablon:POLfj	1 – 0	Sablon:BRAf
1978 részletek	Argentína	Sablon:ARGfj	3 – 1 hu	Sablon:NEDf	Sablon:BRAfj	2 – 1	Sablon:ITAf
1982 részletek	Spanyolország	Sablon:ITAfj	3 – 1	Sablon:FRGf	Sablon:POLfj	3 – 2	Sablon:FRAf
1986 részletek	Mexikó	Sablon:ARGfj	3 – 2	Sablon:FRGf	Sablon:FRAfj	4 – 2 hu	Sablon:BELf
1990 részletek	Olaszország	Sablon:FRGfj	1 – 0	Sablon:ARGf	Sablon:ITAfj	2 – 1	Sablon:ENGf
1994 részletek	Egyesült Államok	Sablon:BRAfj	0 – 0 hu (3 – 2) ti	Sablon:ITAf	Sablon:SWEfj	4 – 0	Sablon:BULf
1998 részletek	Franciaország	Sablon:FRAfj	3 – 0	Sablon:BRAf	Sablon:CROfj	2 – 1	Sablon:NEDf
2002 részletek	Dél-Korea és Japán	Sablon:BRAfj	2 – 0	Sablon:GERf	Sablon:TURfj	3 – 2	Sablon:KORf
2006 részletek	Németország	Sablon:ITAfj	1 – 1 hu (5 – 3) ti	Sablon:FRAf	Sablon:GERfj	3 – 1	Sablon:PORf
2010 részletek	Dél-afrikai Köztársaság
2014 részletek	Brazília
2018 részletek
2022 részletek

• Jegyzetek:
  • hu – Hosszabbítás után
  • hh – Hirtelen halál (arany- vagy ezüstgól)
  • re – Újrajátszás; Az első döntő nem hozott eredményt (döntetlen lett), így sor került egy megismételt döntőre is.
  • ti – 11-esekkel
  • [1] – 1930-ban nem volt hivatalos mérkőzés a harmadik helyért.
  • [2] – A döntés körmérkőzések után történt, így a jelzett mérkőzések léptek elő a döntővé illetve a bronzmérkőzéssé.

Eddigi győztesek

A világbajnokság eddigi győztesei

Győzelmek száma	Nemzet	Évek
5 győzelem	Sablon:BRAf	1958, 1962, 1970, 1994, 2002
4 győzelem	Sablon:ITAf	1934, 1938, 1982, 2006
3 győzelem	Sablon:GERf	1954, 1974, 1990
2 győzelem	Sablon:URUf	1930, 1950
	Sablon:ARGf	1978, 1986
1 győzelem	Sablon:ENGf	1966
	Sablon:FRAf	1998

Válogatottak szereplése

A zöld színnel jelzett csapatok még szerepelnek a 2010-es labdarúgó-világbajnokságon.

Sorrend

• Részvételek száma
• Csapat (ábécé-rend)

Csapat	Részvételek száma	Első részvétel	Legutóbbi részvétel	Legjobb eredmény
				(Világbajnok)
Sablon:BRAf	19	1930	2010	Világbajnok (1958, 1962, 1970, 1994, 2002)
Sablon:GERf (Sablon:FRGf eredményeivel együtt)	17	1934	2010	Világbajnok (1954, 1974, 1990)
Sablon:ITAf	17	1934	2010	Világbajnok (1934, 1938, 1982, 2006)
Sablon:ARGf	15	1930	2010	Világbajnok (1978, 1986)
Sablon:MEXf	14	1930	2010	Negyeddöntő (1970, 1986)
Sablon:ENGf	13	1950	2010	Világbajnok (1966)
Sablon:FRAf	13	1930	2010	Világbajnok (1998)
Sablon:ESPf	13	1934	2010	Negyedik hely (1950)
Sablon:BELf	11	1930	2002	Negyedik hely (1986)
Sablon:SRBf (Sablon:YUGf eredményeivel együtt)	11	1930	2010	Elődöntő (1930), Negyedik hely (1962)
Sablon:SWEf	11	1934	2006	Ezüstérmes (1958)
Sablon:URUf	11	1930	2010	Világbajnok (1930, 1950)
Sablon:CZEf (Sablon:TCHf eredményeivel együtt)	9	1934	2006	Ezüstérmes (1934, 1962)
Sablon:USAf	9	1930	2010	Elődöntő (1930)
Sablon:NEDf	9	1934	2010	Ezüstérmes (1974, 1978)
Sablon:HUNf	9	1934	1986	Ezüstérmes (1938, 1954)
Sablon:RUSf (Sablon:URSf eredményeivel együtt)	9	1958	2002	Negyedik hely (1966)
Sablon:SUIf	9	1934	2010	Negyeddöntő (1934, 1938, 1954)
Sablon:CHIf	8	1930	2010	Bronzérmes (1962)
Sablon:KORf	8	1954	2010	Negyedik hely (2002)
Sablon:PARf	8	1930	2010	Negyedddöntő (2010)
Sablon:SCOf	8	1954	1998	Első forduló (1954, 1958, 1974, 1978, 1982, 1986, 1990, 1998)
Sablon:AUTf	7	1934	1998	Bronzérmes (1954)
Sablon:BULf	7	1962	1998	Negyedik hely (1994)
Sablon:POLf	7	1938	2006	Bronzérmes (1974, 1982)
Sablon:ROUf	7	1930	1998	Negyeddöntő (1994)
Sablon:CMRf	6	1982	2010	Negyeddöntő (1990)
Sablon:PORf	5	1966	2010	Bronzérmes (1966)
Sablon:DENf	4	1986	2010	Negyeddöntő (1998)
Sablon:COLf	4	1962	1998	Nyolcaddöntő (1990)
Sablon:JPNf	4	1998	2010	Nyolcaddöntő (2002, 2010)
Sablon:MARf	4	1970	1998	Nyolcaddöntő (1986)
Sablon:NGAf	4	1994	2010	Nyolcaddöntő (1994, 1998)
Sablon:PERf	4	1930	1982	Negyeddöntő (1970)
Sablon:KSAf	4	1994	2006	Nyolcaddöntő (1994)
Sablon:TUNf	4	1978	2006	Első forduló (1978, 1998, 2002, 2006)
Sablon:ALGf	3	1982	2010	Csoportkör (1982, 2010)
Sablon:AUSf	3	1974	2010	Nyolcaddöntő (2006)
Sablon:BOLf	3	1930	1994	Első forduló (1930, 1974, 1994)
Sablon:CRCf	3	1990	2006	Nyolcaddöntő (1990)
Sablon:RSAf	3	1998	2010	Első forduló (1998, 2002, 2010)
Sablon:NIRf	3	1958	1986	Negyeddöntő (1958)
Sablon:CROf	3	1998	2006	Bronzérmes (1998)
Sablon:IRNf	3	1978	2006	Első forduló (1978, 1998, 2006)
Sablon:IRLf	3	1990	2002	Negyeddöntő (1990)
Sablon:NORf	3	1938	1998	Nyolcaddöntő (1998)
Sablon:ECUf	2	2002	2006	Nyolcaddöntő (2006)
Sablon:EGYf	2	1934	1990	Első forduló (1934, 1990)
Sablon:CIVf	2	2006	2010	Első forduló (2006, 2010)
Sablon:PRKf	2	1966	2010	Negyeddöntő (1966)
Sablon:GHAf	2	2006	2010	Negyeddöntő (2010)
Sablon:GREf	2	1994	2010	Első forduló (1994, 2010)
Sablon:HONf	2	1982	2010	Első forduló (1982, 2010)
Sablon:SLVf	2	1970	1982	Első forduló (1970, 1982)
Sablon:SVNf	2	2002	2010	Első forduló (2002, 2010)
Sablon:TURf	2	1954	2002	Bronzérmes (2002)
Sablon:NZLf	2	1982	2010	Első forduló (1982, 2010)
Sablon:ANGf	1	2006	2006	Első forduló
Sablon:UAEf	1	1990	1990	Első forduló
Sablon:HAIf	1	1974	1974	Első forduló
Sablon:IDNf	1	1938	1938	Első forduló
Sablon:IRQf	1	1986	1986	Első forduló
Sablon:ISRf	1	1970	1970	Első forduló
Sablon:JAMf	1	1998	1998	Első forduló
Sablon:CANf	1	1986	1986	Első forduló
Sablon:CHNf	1	2002	2002	Első forduló
Sablon:CODf	1	1974	1974	Első forduló
Sablon:CUBf	1	1938	1938	Negyeddöntő
Sablon:KUWf	1	1982	1982	Első forduló
Sablon:GDRf	1	1974	19741	Második forduló
Sablon:SENf	1	2002	2002	Negyeddöntő
Sablon:SVKf	1	2010	2010	Nyolcaddöntő
Sablon:TOGf	1	2006	2006	Első forduló
Sablon:TRIf	1	2006	2006	Első forduló
Sablon:UKRf	1	2006	2006	Negyeddöntő
Sablon:WALf	1	1958	1958	Negyeddöntő

¹ A "Második forduló" kifejezés 1974-ben, 1978-ban és 1982-ben a második csoportkört jelenti.

Rekordok

• A legtöbbszörös bajnok Brazília, ezidáig 5 alkalommal nyerte meg a tornát.
• A legtöbbszörös világbajnok játékos Pelé aki Brazília színeiben 3 alkalommal emelhette magasba a trófeát.
• A legtöbb gólt Ronaldo lőtte, összesen 15-öt (1998, 2002, 2006).
• A legtöbb gólt egy tornán Just Fontaine érte el, 13-at 1958-ban.
• A legtöbb gólt egy világbajnokságon Magyarország érte el, 27-et 1954-ben.
• A legjobb gólarányt Kocsis Sándor érte el az 1954-es vb-n. 11 gólt lőtt 5 mérkőzésen. Gólarány: 2,2.
• A legtöbb világbajnokságon részt vett játékosok: a mexikói Antonio Carbajal (1950-1966) és a német Lothar Matthäus (1982-1998), akik 5 tornán játszottak.
• A legtöbb világbajnoki mérkőzést Lothar Matthäus vívta, 25-öt.
• A legnagyobb arányú győzelem 9 gólos volt, ez háromszor is előfordult: Magyarország-Dél-Korea 9-0 (1954), Jugoszlávia-Zaire 9-0 (1974), Magyarország-El Salvador 10-1 (1982).
• A legtöbb gól egy mérkőzésen 1954-ben az Ausztria-Svájc mérkőzésen esett, a végeredmény 7-5 volt.
• A leggyorsabb gól Hakan Şükür nevéhez fűződik. 2002-ben a Törökország-Dél-Korea mérkőzésen 10,2 másodperccel a kezdés után ért el találatot.
• A leggyorsabb piros lapot az uruguay-i José Bastia kapta 56 másodperc elteltével 1986-ban.
• A legfiatalabb világbajnoki gólszerző a brazil Pelé, aki 17 éves és 239 napos volt, amikor Wales ellen betalált 1958-ban.
• A legidősebb világbajnoki gólszerző a kameruni Roger Milla, aki 42 éves és 39 napos volt, amikor Oroszország ellen betalált 1994-ben.

Lásd még

• FIFA-országkódok listája
• A labdarúgó-világbajnokságok díjai
• A labdarúgó-világbajnokságok kabalái
• A labdarúgó-világbajnokságok hivatalos dalai
• A labdarúgó-világbajnokságok döntőinek játékvezetői

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Labdarúgó-világbajnokság témájú médiaállományokat.

• A FIFA hivatalos honlapja
• A 2006-os világbajnokság hivatalos honlapja
• A FIFA ranglistája az 1930-2002 közti világbajnoki résztvevőkről (PDF)
• A világbajnokságokról részletesen
• A FIFA hivatalos, a világbajnoksághoz kapcsolódó jótékonysági kampánya
• origo.hu 50 érdekes tény a világbajnokságokról