Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív66

Stephanos Hadjistefanou?

Stephanos Hadjistefanou nevének átírása helyes-e így, ahogy van? --Hkoala 2011. december 5., 17:26 (CET)

Dehogy, dehogy. Átneveztem. Bennó^fogadó 2011. december 5., 18:35 (CET)

Keleti nevek magyar helyesírása és a kantoni nyelv - próbálkozzunk meg az átírással?

MegoldvaLásd: Wikipédia:Szavazás/A kantoni nyelv egységes átírása, 2011 -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. december 6., 15:15 (CET)

Csak piszkálja a csőrömet a kantoni helyzete... A Keleti nevek magyar helyesírása és az OH hoz példákat kantoni nyelvre? A szócikkben kínai nyelv szerepel, ami ugye kvázi nem létező fogalom, illetőleg ha állambácsit vesszük alapul, akkor kínai nyelv = sztendernd mandarin. Gondolom, hogy az összes kínai dialektusra biztos nincs ajánlás, de a kantoni azért eléggé kiemelkedik, nagyjából ez az a nyelv, amivel Amerikában szembesülnek pl. az emberek a sok hongkongi bevándorló miatt, na meg a hongkongi filmipar miatt is.

Szóval kérdés, hogy csináljunk-e mi magunk átírási irányelvet? Fentebb láttam, hogy a dravida nyelvekre is van már, gondolom az se akadémiailag kötelező. Szóval ha már minden nem latin betűset átírunk, akkor lehet, hogy a kantonival se kéne kivételezni.

Viszont ugye a mandarinra használt pinjin a kantonira nem jó... Van viszont az enwikin en:Cantonese Pinyin szócikk, amiben van minden hanghoz IPA-megfeleltetés. Ez alapján ki lehetne alakítani egy átírási irányelvet, nem? --Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. július 8., 15:33 (CEST)

Az OH nem foglalkozik a kantonival, csak a "kínaival". A KNMH-t csak hétfőn tudom megnézni a munkahelyemen. --Pagony^foxhole 2011. július 8., 15:44 (CEST)

Sejtettem, hogy valószínűleg magunknak kell vele szöszölni, kérdés, hogy szükségeltetik-e és ha igen, segít-e nekem valamelyik nyelvész hajlamú szerktárs ezt megalkotni majd szeptemberben? (Mert utazás előtt már nem állok neki még egy irányelvikegészítésnek LOL). Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. július 11., 11:47 (CEST)

Megnéztem a KNMH-t, az se foglalkozik vele. Nektek, kínaisoknak kell megcsinálnotok. :) --Pagony^foxhole 2011. július 11., 18:36 (CEST)

Kiindulasnak: en:Guangdong Romanization#Cantonese. IPA alapjan at lehetne menni rajta es megprobalni ervenyesiteni a magyaros kinai IPA--magyar lekepezeset.

– chery 信 2011. augusztus 24., 11:35 (CEST)

Istenem, most latom, hogy Timi is pont ezt irta. Na mindegy, azert meg alljon itt, hogy en:Jyutping es en:Yale Romanization#Cantonese a kantoni pinjin mellett.

– chery 信 2011. augusztus 24., 11:40 (CEST)

Történelmet írunk, korábbi kutatkodásaink szerint ilyet más még nem csinált.

Elkészült egy működő vázlat a kantoni nyelv magyaros átírására: User:Chery/magyaros kantoni.

Mielőtt kiállítjuk az Átírás Asztalát a kocsmafalra, szeretném, ha megnéznétek, főleg azok, akiknek végzettsége nyelvész vagy helyesírász. Továbbá ha netalántán ismertek valakit, aki tud magyarul és kantoniul is, vagy ismertek valakit, aki ismer valakit, aki tud magyarul és kantoniul is, vagy ismertek valakit, aki ismer valakit, aki ismer valakit, és esetleg ez a végső valaki még nyelvész is vagy nagyon hasonló egyhez, sokat tudnátok segíteni, ha megkeresnétek szigorúan személyes szakvéleményért.

A hosszú táblához lábjegyzetek tartoznak, amik linkelnek a reprezentált hangok angol wikipédiás lapjaira, néhol audioanyagra, és csatoltam egy szerintem rendkívül szórakoztató példacsokrot is, ami nemcsak a javasolt magyaros átírást, hanem a kantoni különös és valós báját is szemlélteti.

Minden véleményt szeretettel várok mind a Wikipédia, mind a magyar és a kantoni nyelv sorsközössége nevében is!

– chery 信 2011. szeptember 1., 18:30 (CEST)

Dömötör nagyfejedelem?

I. Dmitrij moszkvai nagyfejedelem cikke kapcsán jutott eszembe, hogy vajon miért is nem magyarítjuk a többi uralkodóéhoz hasonlóan a Dmitrijek nevét Demeterre. Hasonló a kérdés Dmitrij fiával, I. Vaszilijjal kapcsolatban. Ő miért nem Vazul, mint a druszájáról elnevezett székesgyház a Vörös téren? Van itt valami kivétel a szabály alól, amiről nem tudok? Szokvány?

--Malatinszky ^vita 2011. december 1., 21:27 (CET)

Volt már valahol hasonló kérdés. A válasz – ha jól emlékszem – a korban keresendő. Az újkoriakat fordítjuk (Mihály cár), az ókoriakat nem (III. Alexandrosz). A középkort szintén általában nem, bár itt változatos a dolog, ez ad félreértésekre okot. De ha jól belegondolok, csak a nyugati és keleti frank uralkodóneveket fordítjuk (honosodás okán), a többit nem. LA^pankuš→ 2011. december 1., 21:32 (CET)

"...Nem fordítjuk viszont az Alekszej, Dmitrij, Vaszilij cárneveket..." stb. Lásd a Wikipédia:Cirill betűs szláv nevek átírása/Orosz személynevek magyar átírása: példatár lap alját. --Vadaro ^vita 2011. december 1., 21:59 (CET)

Á, de jó! Tudtam, hogy valahol le van írva a Wikipédiában, hogy 3 orosz nevet nem magyarítunk az uralkodóknál, a többit viszont igen! Magát az oldalt ismertem eddig is, de a magam részéről köszönöm a linket! -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. december 6., 15:22 (CET)

Motoros sablonok címe

Találkoztam motoros sablonokkal, amelyek közül egy Sablon:MotoGP 125cc világbajnokok, van még néhány társa. Szerintem a "cc" semmiféle szempontból nem szokásos rövidítés. Ha jól gondolom, akkor egy hozzáértő átnevezhetné a sablonokat. --Porrima^eszmecsere 2011. december 4., 12:51 (CET)

Pedig de, pl: a motogp hivatalos honlapján, http://www.motogp.com/en/Results+Statistics/2010/MAL/125cc/World+Standing de ha rákeresel google-ben, rengetegoldalt kiad, többek között a BMW és a Yamaha oldalain is "cc"-vel használják, magyarul még a ccm is felbukkan. --Teemeah ^{fight club} 2011. december 4., 19:30 (CET)

Én magyar ember vagyok, ez meg ha jól tudom, magyar Wikipédia... --Porrima^eszmecsere 2011. december 6., 19:22 (CET)

Ezt nemzetközileg így használják, pláne a motorsportban. De magyarul is használják. [1], [2], [3] - csak egy pár oldal, kapásból. Teemeah ^{fight club} 2011. december 6., 19:48 (CET)

Köszi a választ, de nálam az újságok és a lexikon nem azonos kategória. --Porrima^eszmecsere 2011. december 6., 20:47 (CET)

Kérdezd meg a forma-1-műhelyt, erre nem tudok neked mit válaszolni. Max. azt, hogy ez nem egy hagyományos lexikon, ott nem találsz sablonokat, amiket el kéne nevezni. Teemeah ^{fight club} 2011. december 6., 21:17 (CET)

Ószövetségi könyvek

Hogy hívják hivatalosan az 1 Krónikák és a 2 Krónikák valamint az 1 Királyok és 2 Királyok szavakkal rövidített ószövetségi könyveket? Krónikák első könyve, Királyok második könyve, stb., vagy inkább A krónikák első könyve, A királyok második könyve, stb.?

A két cikk, amiknek a nyomán a kérdés felmerül, A krónikák első és második könyve és A királyok első és második könyve.

--Malatinszky ^vita 2011. december 1., 19:01 (CET)

A Károliban Krónika I. könyve stb. Különben meg válaszoljon erre Bennó! --Pagony^foxhole 2011. december 1., 19:21 (CET)

1975-ös új fordítás javított kiadása (Magyar Bibliatársulat fordítása, Kálvin János Kiadó, 2006): A krónikák első könyve, A királyok első könyve. --Hkoala 2011. december 1., 19:31 (CET)

Ezeknek igazából, jó archaikus szokás szerint, nincsen címük, abban az értelemben, ahogy ma címet ad a szerző vagy a kiadó egy műnek, föltétlenül. Inkább a konvenció adott címeket, az pedig eltér hagyománytól függően. Szorosabban tehát nem tartozik ezekhez a szöveganyagokhoz mai értelemben vett cím. Arról lehet beszélni, hogy melyik hagyományban milyen megnevezés a szokásos. Van zsidó hagyomány, van keresztény hagyomány, az utóbbi felekezetenként is eltérő. Őszintén szólva jó lenne tisztázni, bár nem könnyű, hogy milyen néven szerepeljenek ezek. Bennó^fogadó 2011. december 7., 16:12 (CET)

Azonos kategória?

• Kategória:MotoGP-nagydíjak
• Kategória:MotoGP nagydíjak

Nem merek ilyen sorsdöntő kérdésben dönteni, ezért kérem szakértők intézkedését. Van Kategória:MotoGP-nagydíjak és Kategória:MotoGP nagydíjak. Gondolom, ez egy akar lenni, de melyik a jó? Aki ért a kategória módosításhoz, kérem csinálja meg. --Porrima^eszmecsere 2011. december 3., 12:50 (CET)

Igen, azonosak, a kötőjeles a jó. Egy botgazda esetleg meg tudná oldani a javításokat, pont a hibás című kategória tartalmaz több lapot. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. december 6., 15:39 (CET)

A [[::Kategória:MotoGP nagydíjak]]-ra kitettem a {{kat-redir}}^(?)-t. Majd sorban átpakolgatom a tartalmát is a kötőjelesre. Akela ^vita 2011. december 7., 15:29 (CET)

OK, meg is van az egész. Akela ^vita 2011. december 7., 16:13 (CET)

Pénzkibocsá(j)tás

Némi meglepetéssl láttam, hogy BinBot az imént az egyik szócikkben a pénzkibocsájtás szót pénzkibocsátásra változtatta. Mivel nekem mindkét alak jónak tűnt, elkezdtem keresgélni az interneten valami útmutató iránt, de azt tapasztaltam, hogy mindkét alak elterjedt. Találtam olyan vitát, ahol az egyik hozzászóló az egyik alakot, a másik a másikat minősítette nemstandard tájnyelvi aberrációnak, meg olyan magyarázatot is láttam, ami szerint jelentésmegoszlás van (eszerint az útjára bocsájt alakban van j, a bűnöket megbocsát alakban meg nincs). Tud valaki valamilyen normatív forrást idézni a kérdés eldöntésére? Előre is köszönöm. --Malatinszky ^vita 2011. december 4., 17:40 (CET)

Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai Kiadó, 2003):

• 138. o.: bocsát kissénép bocsájt - többféle értelmet hoz, pl. vízre ~ja a ladikot, golyót ~ott a fejébe, merőlegest ~ az alapra, fényt ~, szabadon ~, vizsgára ~, rendelkezésünkre ~ (a megbocsátás nincs közte)
• 876. o.: megbocsát bűnt, sérelmet nem ró fel többé (nincs j-s alakja)
• 1073. o.: pénz és összetételei: a kibocsátás nem szerepel

OH 525. oldal: bocsát (alá-, át-, be-, el-, előre-, fel-, haza-, ki-, közre-, le-, meg-, vissza-) ; bocsájt nincs. --Hkoala 2011. december 4., 17:59 (CET)

A javítás alapja az OH volt (bár bennem is megrezdült a kétség, hogy ezeket hagyni kellene talán). A kérdés az, hogy a különbséget helyesírásinak vagy szóhasználatinak (és az utóbbi esetben az OH-t vészesen hiányosnak) tekintjük. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 4., 18:11 (CET)

Szerintem itt többnyire szóhasználati különbség van, nem helyesírási. Én a "kibocsájt" és hasonló alakokat helyesnek érzem, ezeket nem kellene irtani, kedves BinBot! misibacsi*^üzenet 2011. december 4., 21:45 (CET)

Nyilván arról van szó, hogy a bocsájt nem sztenderd forma. Attól még bárki használhatja, de enciklopédiát nem szokás népies nyelven írni. --Pagony^foxhole 2011. december 4., 22:04 (CET)

Vagy arról lehet szó, hogy az OH készítői nem voltak elég alaposak? Már számos hiba kiderült az OH kapcsán. Mellékesen pedig, ahogy többen megállapítottuk, az OH nem mérvadó szóhasználati kérdésekben, így most sem.

(Kedves Pagony, ha szíveden viseled a helyesírást, akkor a szó, amit írni akartál, az "standard", ez a helyes forma az OH szerint (1277. o. alja)).

A "népies nyelv" kitételt nem tudom elfogadni, nem nagyon ösmerem én aztat. misibacsi*^üzenet 2011. december 5., 23:07 (CET)

Koala idézte az Értelmező kézit. A hétkötetes Értelmező egyszerűen csak redirben hozza, így: ritk, nép. A Grétsy--Kemény-féle Nyelvművelő kéziszótár azt mondja: a bocsát az eredeti alak, a bocsájt enyhén nép. Nem hiszem, hogy azt kellene mérlegelnünk, melyikünk hogyan ejti. Jómagam falusi vagyok, soha semmilyen kontextusban vagy raggal nem ejtettem még bocsájtnak. Te meg ejted. Csak éppen nem ez a perdöntő. --Pagony^foxhole 2011. december 6., 00:52 (CET)

Egyébként nem voltál elég alapos, misibacsi: az 1342. o. tetején ott van a sztenderd, bokrában pedig éppen ez: nyelvi sztenderd. --Pagony^foxhole 2011. december 6., 01:01 (CET)

Először is BinBot nem javít semmit, soha. Én javítok. Másodszor az érvényes irányelvünk szerint a helyesírás alapja az OH, és az ettől való eltérésről kell külön megállapodni, aminek természetesen semmi akadálya. Nekem ez a javítás nem presztízskérdés, bár azt is megmondom, hogy nem minden helyzetben érzem elfogadhatónak a j-s alakot, sok olyant láttam, ahol kifejezetten rosszul mutatott. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 4., 22:07 (CET)

Van olyan, ahol a j-s alakot kellene alkalmazni, máshol a j-nélkülit szerintem. Ha belegondolsz, azt például lehet hallani, hogy megbocsájtok, de azt élő magyar embertől ritkán, hogy *megbocsátok - ez utóbbi alak irodalmi művekben persze előfordul. Ugyanígy az űrhajót felbocsájtják, és nem *felbocsátják. De ezeken is lehet vitatkozni.

Tudjuk mi azt, kedves Bináris, hogy te vagy a botgazda, nem vetted észre a viccet? Amíg nem tisztázódik ez a kérdés, addig légy szíves ne futtasd a botot ilyen feladattal, mivel nem egyértelműen hibás alakokról van szó. misibacsi*^üzenet 2011. december 5., 23:07 (CET)

Ez egyéni kérdés, én például legfeljebb karikírozva szoktam használni a j-s alakot, és elég ritkán hallom. (Remélem, Isten megbocsát ezért...) --Mathae Fórum 2011. december 9., 22:54 (CET)

Ezt könnyen megígérhetem, már csak azért is, mert ez a kör lefutott, és ugyanarra a javítócsomagra ritkán kerül sor egy fél éven belül újra. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 6., 01:05 (CET)

Wikipédia:Koreai nevek átírása

Az átírás van, ahol két betűlehetőséget is megad: cs/dzs, r/l, t/d. Azt visznt nem, hogy mi alapján kéne választani közülük. Rain akkor most Dzsong Dzsihun vagy Csong Csihun? Vagy Csong Dzsihun? Dzsong Csihun? Mert rohadtul nem mindegy... Teemeah ^{fight club} 2011. december 5., 15:37 (CET)

Csong Dzsihun. A cs-dzs zöngésedés csak zöngés mássalhangzók (m, n, ng, l) után következik be, és a családnév és utónév hasonulási szempontból egy szónak számít. (a WP:KOREAI a KNMH-ra hivatkozik, az ezt meg is indokolja) Ogodej ^vitalap 2011. december 5., 19:28 (CET)

Ezt viszont tök jó lenne beírni az irányelv oldalára legalább megjegyzés szinten, mert nekem pl. nincs meg otthon a KNMH, és nekem nem magától értetődő, hogy mikor cz meg mikor dzs. És a többit is jó lenne odaírni (r/l és t/d). Teemeah ^{fight club} 2011. december 6., 09:53 (CET)

Konkrétan 12 átírási szabály van, amik nem szerepelnek az irányelvben, és amik nélkül nehéz az átírás. Ezekkel is ki kellene egészíteni. Ha gondoljátok, beírom őket. Ogodej ^vitalap 2011. december 6., 10:39 (CET)

Szerintme nyugodtan, mert ha nem használható rendesen, akkor minek az egész leírás? ha vannak kivételek, speckó dolgok, azokról tuni kell. Nem is értem, miért nem került bele eleve... Ez a zöngésedéses dolog pl. nem magától értetődő, mert a kínai átírásban pl. nincs ilyesmi. --Teemeah ^{fight club} 2011. december 6., 11:24 (CET)

Bizony! Bennó^fogadó 2011. december 6., 14:57 (CET)

Mivel nagy Koreafilm-fan vagyok, ezért én is tanulgattam a gyököket. Hallgattam feliratos betétdalokat és felfigyeltem, hogy a mi átiratunkban ü-nek nevezett hang inkább az angol átirat szerinti vi-t takarja. Szajci ^pošta 2011. december 7., 11:55 (CET)

Igen, ez sok tényezőtől függhet, pl. hasonulási szabályoktól, milyen az írásjelek elhelyezkedése a szón belül, de attól is, hogy északi vagy déli a dialektus amit beszélnek. Ezért kell egységes, követhető átírási szabályzat. Ogodej ^vitalap 2011. december 7., 12:33 (CET)

Kiegészítettem, szerintem így viszonylag pariban van a KNMH példáival is. Még teszek be néhány példaátírást. Megfelelő lesz így? Ogodej ^vitalap 2011. december 8., 14:50 (CET)

Szuperjó! 감사합니다! Teemeah ^{fight club} 2011. december 8., 15:01 (CET)

참 잘 오셨습니다 Ogodej ^vitalap 2011. december 8., 18:52 (CET)

Státusz

MegoldvaLA^pankuš→ 2011. december 9., 14:57 (CET)

Se a Magyar értelmező kéziszótár, se az Idegen szavak és kifejezések szótára nem ismeri ezt a szót, csak a "státus"-t. Gugli-teszt: státusz, státus. SirVivor ^vita 2011. december 9., 06:59 (CET)

Az OH-t kéne megnézni. Mindenesetre a kiejtéskövető írás mindenképp a státusz, honosodottnak meg nyugodtan tekinthető. LA^pankuš→ 2011. december 9., 08:49 (CET)

Melyik kiejtést követi? Mert a latin "sztátusz" lenne. SirVivor ^vita 2011. december 9., 08:57 (CET)

A "katasztrófavédelem"-mel kapcsolatban meg itt tudok válaszolni. :-) SirVivor ^vita 2011. december 9., 09:22 (CET)

Világéletemben státust írtam/ejtettem, soha senki meg nem szólt érte. Ugyanígy Saulus, Paulus stb. Sztem egyformán használják a státuszt és a státust. Nem vagyok nyelvész, ne vegyétek komolyan, amit leírtam. --Ronastudor ^{a sznob} 2011. december 9., 09:36 (CET)

Én a "státusz"-t használtam. Most néztem utána, hogy hivatalosan nincs is ilyen szó. :-) Gondolom, az eredeti latint rosszul ejtették, így a "sztátusz" és a "státus" keverékeként létrejött a "státusz". :-) SirVivor ^vita 2011. december 9., 09:52 (CET)

Valószínűleg egyedi jelenségeről lehet szó: szerintem a "státusz" alak a "státuszszimbólum" összetett szóból lett elvonva, amelyben a könnyebb kiejtés kedvéért hasonult az s az sz-hez, és - talán helytelenül - ezt írásban is elkezdték jelölni. Más formában ugyanis sehol sem hallottam még "státusz"-nak ejteni, de ebben a szóban mindig. A 83-as Idegen Szavak Szótára sem ismweri a státusz alakot, és az egyetlen előforduló származékszót, a státuszszimbólumot is státusszimbólumnak írja. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. december 9., 10:02 (CET)

Még egyszer: az OH-t kéne megnézni. Nekem nincs. A kiejtéskövetés a magyar ejtésre vonatkozik, én például még kiejteni sem a sztátuszt, sem a státust nem hallottam. Magyarul státusznak hangzik. Ez a magyarosodás, ahogy Pegasust is Pegazusnak ejtjük. LA^pankuš→ 2011. december 9., 10:47 (CET)

Csatlakozom: én életem eddigi 6 évtizede alatt jobbára státusz kiejtéssel találkoztam. Milyen érdekes, hogy a többségnél ez fordítottnak látszik. --Porrima^eszmecsere 2011. december 9., 14:03 (CET)

Nem értem ez miért probléma. Minden régről meghonosodott -us végű latin eredetű szavunk s-sel ejtendő: etikus, laikus, praktikus, stb., de nem csak ezekre igaz, hanem olyan szavakra is, mint a látens, stb. Ez mitől lenne más? Csak ugye általában a státust önállóan nem használjuk annyit, mint a státusszimbólumot, amiből azt hiszik az emberek, hogy a közepén két összevont „sz” van. Pedig nem. Bottal mindenhol javítani kéne... - Gaja  ✉ 2011. december 9., 13:05 (CET)

A felsorolt példák egyáltalán nem -us végű latin főnevek. Semmi közük a státuszhoz. Etika → etikus, ezek magyar ragok (szél → szeles), ne keverjük a szezont a fazonnal. A magyarban egyes latin s-ek s-re módosulnak, mások meg nem, lásd augusztus. Konkrétan mindjuk a lakmusz is sz maradt... LA^pankuš→ 2011. december 9., 13:10 (CET)

Sőt, spiritusz. Ott ugyanúgy s az egyik, sz a másik. Plusz. Mínusz. Koitusz. Abortusz... --Mathae Fórum 2011. december 9., 13:45 (CET)

Jó, rendben. Biztos igazatok van. De a státus helyes írásmódja magyarul a státus. Nálam minden Akadémiai Nagyszótár ezt hozza (OH-m nincs, nem is lesz.) - Gaja  ✉ 2011. december 9., 14:23 (CET)

Márpedig itt az OH a megmondó... Előbb-utóbb csak idetéved valaki, akinek van. Ha az OH szerint is státus, ám legyen. Ismét egy következetlenség lenne ugyan, nehogy véletlenül logikus alapon is lehessen helyesírni. LA^pankuš→ 2011. december 9., 14:32 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) OH szerint: Státus ~ Státusz: Mindkettő jó. Státusszimbólum, státuszszimbólum stb. Ogodej ^vitalap 2011. december 9., 14:34 (CET)

Köszi. Akkor talán még van remény az ösztönös helyesírásra is. Az eredmény: a státusszal semmi baj. LA^pankuš→ 2011. december 9., 14:57 (CET)

Persze, hogy nincs. Én is írtam fentebb, bár ez nem meghatározó. Te sz-szel, én pedig s-sel használom. Egyenrangú. Az USA is USA lett, és nem jueszéj, az SS rövidítésének kiejtése többnyire eszesz, holott itt-ott még hallani esest. (Fura a nyelv, lassan már a lájkolás is olyan „magyar szó” lesz, mint a sop(p)ingolás.) --Ronastudor ^{a sznob} 2011. december 9., 15:38 (CET)

Nekem is eszembe jutottak hasonló példák angolos és magyaros kiejtési formákra: projekt - prozsekt, stb, de ami elég érdekes, hogy Teller Ede a szokásos kompjuter helyett komputert mondott. Mi lesz veled, magyar nyelv? --Porrima^eszmecsere 2011. december 9., 16:13 (CET)

Nem kell félteni, köszöni szépen jól van, és jól is lesz :) Ogodej ^vitalap 2011. december 9., 17:40 (CET)

Én eddig csak státusz-t hallottam eddig. A "t" és "p" előtti [sz] (latin) ejtése talán azért lett [s], mert lehet, hogy a magyar nyelv a németből vette át, ahol ezeket így ejtik (pl. státusz, spiritusz). Tapaszatalatom szerint ahol a szó végi latin [sz]-t a magyarban [s]-nek ejtik, azok melléknevek (pl. etikus, praktikus), hol maradt [sz] a kiejtés, azok főnevek (pl. lakmusz); ellenpélda biztos van - nem olyan egyszerű az élet, hogy ne legyen - de most nem jut eszembe egy sem. <kontos/> 2011. december 9., 19:22 (CET)

Tessék egy ellenpélda: Erdélyi Római Katolikus Státus, s-sel a végén --Hkoala 2011. december 9., 19:28 (CET)

De ez nem is azt jelenti, hogy "helyzet, pozíció" . Az állam, álladalom (state, état) megjelölésére viszont ma már nemigen használatos... --Mathae Fórum 2011. december 9., 22:48 (CET)

A jelentéséről nem volt szó, csak a kiejtéséről --Hkoala 2011. december 9., 22:53 (CET)

Annyiban a jelentés azért befolyásolja az ejtést, hogy az általad példával illusztrált jelentésben nemigen fordul elő státuszként (nyilván azért, mert a régi szóhoz régi ejtés dukál).--Mathae Fórum 2011. december 10., 14:24 (CET)

Touché --Hkoala 2011. december 10., 14:48 (CET)

RR Lyrae típusú változócsillag

... és társai. Nem kéne ebbe egy kötőjel? RR Lyrae-típusú változócsillag? LA^pankuš→ 2011. december 12., 19:35 (CET)

Nem nagyon. OH 1387. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 12., 21:56 (CET)

Ha nem, nem. Köszi. LA^pankuš→ 2011. december 12., 22:04 (CET)

en:City Colleges of Chicago

Az erről a hálózatról szóló cikknek mi lenne a helyes címe? Le kell-e egyáltalán fordítani magyarra?

Az angol cikk szerint a Chicagóban lakók számára ad kereteket az egyetemi végzettség megszerzéséhez és többek között hét „community colleges” tartozik hozzá.

A honlapjukon a magyar ismertetésben a „Chicago Városi Egyetemek” megnevezést választották.

WhisperToMe szeretné a cikket felvenni a kért cikkek közé, és ehhez kéri a segítségünket.

--Karmela posta 2011. december 14., 22:43 (CET)

In the United States a "college" is a post-secondary institution. So "Egyetem", if it means "university," would fit well WhisperToMe ^vita 2011. december 15., 09:15 (CET)

Is a college identical to a university or is it at a lower level? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 15., 09:44 (CET)

According to the Cambridge Dictionary in Canada and USA: „any place for specialized education after the age of 16 where people study or train to get knowledge and/or skills”

According to en:College „In the United States and Ireland, "college" and "university" are loosely interchangeable,[1] whereas in the United Kingdom, Australia, Canada and other Commonwealth countries, "college" may refer to a high school, a college of further education, a training institution that awards trade qualifications, or a constituent school within a university.”

Also „egyetemek” for „Colleges” will be good enough.

Perhaps: Chicagoi városi egyetemi szövetség? (City Colleges of Chicago is a system of seven community colleges which provide learning opportunities for Chicago residents at the schools or online.)

--Karmela posta 2011. december 15., 15:02 (CET)

I think Chicagoi Városi Egyetemek is fine. The question is whether they give bachelor/master/PhD degrees. If they do at least master, then university is OK. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. december 15., 15:16 (CET)

"Community colleges" usually give two year (associates) degrees. Some students attend a community college for two years to get courses, then use the credits from the courses to get credit at a four year university (for a bachelor's degree) WhisperToMe ^vita 2011. december 15., 17:25 (CET)

Az USA szóhasználatában a college és a university valóban többé-kevésbé felcserélhető szavak, és nagyjából a magyar egyetemnek felelnek meg. Azó hivatalos elnevezésekben talán gyakoribb a university mint a college, a köznyelvben meg gyakoribb a college, de ez semmiképp sem jelent szintbeli, presztízsbeli vagy minőségi különbséget. A Darthmouth College például folytat PhD képzést, és messze presztízsesebb, színvonalasabb és drágább, mint a University of the District of Columbia.

Más a helyzet viszont a community college fogalmával. A community college-ba a középiskola után lehet jelentkezni, de tipikusan az itt végzettek nem Bachelor's diplomát szereznek (amihez általában négy évig kell egyetemre járni), hanem Associate's fokozatot, amihez többnyire két év tanulás kell. Akik itt végeznek, azok továbbmehetnek egy rendes, négyéves egyetemre (ahol már csak két évet kell elvégezniük a Bachelor's diplomához), vagy valamilyen technikusi végzettséget igénylő szakmákban dolgozhatnak (pl. röntgenasszisztens, repülőgép-szerelő). A community college-ok néha arra is lehetőséget adnak, hogy felnőttek, akik annak idején nem szerezték meg a középiskolai végzettséget, ezt ott pótolják. Egy-egy kurzusra is lehet járni akár szórakozásból, akár azért, mert az embernek a munkájához meg kell tanulnia valami újat. Ez azért más, mint egy egyetem.

Mármost ezek a chicagói iskolák a leírás szerin community college-ok, tehát én a szövetségüket nem hívnám városi egyetemeknek. Muszáj a nevet lefordítani? Nem maradhatna a cím City Colleges of Chicago, amit aztán megmagyarázunk a szövegben?

Malatinszky ^vita 2011. december 15., 18:19 (CET)

•  támogatom, hagyjuk meg az angol eredetit. --Karmela posta 2011. december 16., 19:11 (CET)
•  támogatom nem lehet mindent lefordítani, különösen mivel a mi iskolarendszerünkben ezek ismeretlen fogalmak. Meg kell magyarázni a jelentését a szócikkben. Teemeah ^{fight club} 2011. december 16., 20:28 (CET)

Hongkongi helynevek - pinjin vagy jűtphing?

Van itt egy kis problémám a hongkongi helynevek (földrajzi, közterületek, kerületek stb.) elnevezésével. A kantoni vagy a mandarin alapján kellene átírnunk? Közigazgatásilag ugye már Kínához tartozik. A város honlapja szerint a hivatalos nyelv a "kínai és az angol", ami sokat nekünk nems egít átírási szempontból, viszont meg van említve a putonghua (sztendred mandarin) és kantoni is. Ha egy területnek kvázi három hivatalos nyelve van, beleértve az angolt is, akkor hogyan írjuk a helyneveket? A hivatalos oldalon linkelt térképen vegyes a dolog, hol kantoni, hol meg angolos mix (pl. en:Kowloon). A határán túli PRC-települések nevei már mandarin pinjines formázumúak (Shenzhen stb.) Teemeah ^{fight club} 2011. december 16., 12:12 (CET)

Gondolom csak van valahol adat arról, hogy mi a többségi beszélők anyanyelve? Talán azt volna érdemes választani. Ha a katoni, akkor azt, ha mandarin, akkor azt. Bennó^fogadó 2011. december 16., 12:15 (CET)

82%-ban kantoni. Csak a mandarin és az angol is hivatalos nyelv. Tehát nálunk en:Kowloon szócikkének címe Khaulung lenne. Teemeah ^{fight club} 2011. december 16., 12:58 (CET)

Egyébként, most hogy elkezdtem átírni a cikkeket, bepisilek a röhögéstől az átírásoknál. en:Lo Wei rendező pl. nálunk Ló Vaj néven fog futni . Még jó, hogy nem kell egybe írni Teemeah ^{fight club} 2011. december 16., 15:15 (CET)

Egy kicsit hasonló a helyzet Pakisztánnal, ahol az urdu is és az angol is hivatalos nyelv, tehát azt a várost, ahol bin Láden bújkált pl. írhatnánk Abbottabad alakban is (az angol helyesírás alapján) meg Abbotábádnak is (az urduból átvéve). Itt az utóbbit választottuk, azzal a jelszóval, hogy az urdu mégis inkább benszülött nyelv. (Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív56#Oszáma halálhelye). Malatinszky ^vita 2011. december 16., 16:58 (CET)

Hát akkor kantoniból írjuk át a hongkongi helyneveket is. Nem tudom, hogy OH. rendelkezik-e a híresebb hongkongi kerületekről, mint amilyen Kowloon is, meg a Kowloon-öböl. Teemeah ^{fight club} 2011. december 16., 17:00 (CET)

Az OH-ban nem láttam, de a KNMH-ban van egy Koulung (fok), vö:Csiulung, ha ez az... Ogodej ^vitalap 2011. december 16., 22:34 (CET)

Vallási tiszteletnevek

Srí Szatja Szái Bába cikk kapcsán merült fel (Bennó felvetése), hogy a vallási tiszteletnevek (itt „Srí” , azaz „Úr”) mennyire részei a cikk címének, azaz elég lenne-e a Szatja Szái Bába cikkcím? Bár az illető megszólítása kötelező jelleggel „Srí”, úgy gondolom, hogy elegendő lenne maga a név, mint ahogy nem használjuk cikkcímekben az Őkegyelmessége, Őszentsége stb. tiszteletneveket sem magyarra fordítva, sem eredetiben. Ha meg mégis használjuk valamiért, akkor kell-e? A teljes titulust a cikk bevezetőjében lehetne közölni. Mi a véleményetek? Ogodej ^vitalap 2011. december 16., 22:52 (CET)

Egyetértek, a megszólítás nem a név része, nem kell a címbe. LA^pankuš→ 2011. december 17., 11:58 (CET)

Szerintem se kell. Sok hasonló tiszteleti titulus van, tudtommal nem szoktuk címbe tenni őket. --Pagony^foxhole 2011. december 17., 12:22 (CET)

A muszlimoknál is van ilyen, a szajjid (főleg a perzsáknál, ahol a síitaság miatt fontos) meg ritkábban a saríf. Azok is maradjanak el ezen az alapon? – Mathae Fórum 2011. december 18., 11:58 (CET)

A japán buddhistáknál is van, mégse használjuk: nincs Rósi v. Sifu Szuzuki például. Ilyesmi a cikkbe való. --Pagony^foxhole 2011. december 18., 12:10 (CET)

Örülök, hogy ez a gyakorlat. – Mathae Fórum 2011. december 18., 12:14 (CET)

Rocroi-i csata

Az OH idegen szavak toldalékolása részében semmi nem utal arra, hogy kötőjelezni kéne. Az utolsó betű hangja ejtődik, nem szokatlan betűcsoport stb. --Pagony^foxhole 2011. december 17., 01:54 (CET)

De nem úgy ejtik, ahogy írják: „rokroá-i”. Szerintem nem szabadna egybeírni, hasonlóan a cambrai-i, courtrai-i, eu-i, charleroi-i, fontainebleau-i szóalakokokhoz („kambré-i, kurtré-i, ü-i, sarleoá-i, fonténbló-i”). Akela ^vita 2011. december 17., 02:19 (CET)

Ide csakis a charleroi-i/charleroii tartozik, a többire más szabály érvényes. --Pagony^foxhole 2011. december 17., 02:31 (CET)

Hát nem tudom. A Rocroi körülbelül i ejtése [rokroá], ezek szerint az -i egy á hangértéket jelöl, ami talán tekinthető szokatlannak (bár a levezetés valószínűleg pontatlan, gyanús, hogy az -oi valójában egy diftongust jelöl, persze akkor is szokatlan). Az OH. ezek szerint nem hoz -oi végűt? Az a gyanúm, hogy szokatlannak kéne minősíteni. Bennó^fogadó 2011. december 17., 21:20 (CET)

1843-as Btk javaslat

Van valakinek ötlete arra, hogy az 1843-as Btk javaslatot hogy kéne magyarul helyesen leírni? 1843-as büntetőtörvénykönyv-javaslat? Esetleg kötőjel nélkül? Vagy büntető-törvénykönyvjavaslat? Vagy máshogy? A segítséget előre is megköszönöm. – Laci.d ^vita 2011. december 18., 12:25 (CET)

Az első verzió: büntetőtörvénykönyv-javaslat. --Pagony^foxhole 2011. december 18., 12:27 (CET)

A 6 : 3-as szabály zsinórmértéket ad, azt mondja, hogy hat szótagtól és hármas összetételtől a fő összetételi határon célszerű kötőjellel választani el, tehát szerintem is eléggé egyértelmű, hogy a büntetőtörvénykönyv tartozik itt jobban egybe, nem pedig a törvénykönyvjavaslat, és az jön ki, ahogy Pagony írja: büntetőtörvénykönyv-javaslat. Bennó^fogadó 2011. december 18., 12:55 (CET)

Óegyiptomi átírás

Elkészült előzetes szinten az óegyiptomi átírás irányelve. Egyelőre a későbbi rövidnevén, a WP:EGYIPTOM címen látható. Ha nincs ellenvetés, rövidesen irányelvvé nemesedik. Minden észrevételt szívesen látok, akár a vitalapján, akár nálam, akár a lapon javítva. LA^pankuš→ 2011. december 18., 14:01 (CET)

Végtelenül dicséretes. :) Bennó^fogadó 2011. december 18., 14:03 (CET)

Hát ehhez nem tudok hozzászólni, csak bámulok, de azért gratulálok! Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 19., 22:21 (CET)

A laptörténetből úgy látom, elég sokan megnézték az elmúlt pár napban. Mindjárt intézkedek tehát, hogy besorolódjon a többi átírási segédlet közé. Egyébként pedig az érdem nagy része eLVéé, ő állította össze több mint egy éve, illetőleg nyilván Alensha és HoremWeb is segédkezett ebben. Én csak a kekec szerepét játszottam a konzekvens átírás irányába próbáltam tolni, ami nem sikerült, de nem baj. LA^pankuš→ 2011. december 20., 14:23 (CET)

Dodona

Erről mond valamit az OH? Mármint hogy bevett név lenne? Merthogy Dódónénak kéne lennie. LA^pankuš→ 2011. december 22., 01:54 (CET)

Mint város vagy mint jóslat? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 22., 01:58 (CET)

Ez a Dodona a település. LA^pankuš→ 2011. december 22., 02:08 (CET)

Ez nem az OH. hatásköre, hanem az ÚNMH.-é, bár történetesen az előbbiben is benne lehet. :) Igen, be is kéne vésni oda: szabatos alak ógörögösen Dódóné lenne [legalábbis attikaiban], újgörögösen meg Dodóni, de a település neveként az ÚNMH. hagy. jelöléssel megtartani rendeli elsődlegesnek a Dodona formát. Redirek, miegyéb. Bennó^fogadó 2011. december 22., 02:30 (CET)

OK LA^pankuš→ 2011. december 22., 02:31 (CET)

Weimari Köztársaság

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Átneveztem a cikket. – Laci.d ^vita 2011. december 23., 14:40 (CET)

Sziasztok. A Weimari Köztársaság nevét csupa nagy betűvel kell szerintetek írni? Ha jól tudom ez nem hivatalos elnevezése volt az államnak, csupán a későbbi történészek nevezték el így. Illetve ha szeretnék az állam alkotmányáról egy szócikket kezdeni, milyen címen kezdjem azt el? Előre is köszönöm. – Laci.d ^vita 2011. március 24., 23:51 (CET)

Szerintem nem indokolt a nagybetű. Az alaptörvénynél sem, ami éppen lehetne "weimari alkotmány".– Mathae Fórum 2011. március 24., 23:58 (CET)

Nem tudom,hogy indokolt-e, avagy sem a felvetett változat, de átnéztem több könyvet, amiben előfordulhat és mindegyikben ez a variáns (Weimari Köztársaság) jelenik meg. Nem tudom, hogy ezzel segítettem-e, ha igen, akkor jó, ha bonyolítottam, akkor elnézést. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. április 2., 10:35 (CEST)

Ha ez nem volt hivatalos neve az államnak, akkor indokolatlan a nagy. Akkor ez olyan jelzős leíró szerkezet, mint a richelieu-i rezsim vagy a sztálini alkotmány vagy a Nagy Péter-i államberendezkedés stb. Bennó^fogadó 2011. április 2., 10:39 (CEST)

Olyan értelemben nem volt a hivatalos neve, mint mondjuk nálunk a Magyar Köztársaság. Az első világháború után ott jött létre az új államalakulat, mármint Weimarban. Ezért nevezték el így, vagyis feltételezem, az áll, amit Te mondasz. Én mindössze csak rá akartam mutatni, hogy az általam megnézett 4-5 könyvben a nagybetűs változat szerepel. Persze ezek nagy része elég régi kiadású könyv 60-as, 70-es évekbeli, tehát lehet, hogy nem is számítanak relevánsnak. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. április 2., 10:49 (CEST)

Ej, filjo mio, ennyi wikizés után már tudhatnád, hogy helyesírási szempontból semmi sem számít relevánsnak, magukat a helyesírási forrásokat kivéve. ;) A szakirodalmi előfordulások maximum annyiban érdekesek, hogy árulkodnak egy-egy felfogásról, amit vagy magunkévá tehetünk érett megfontolások és az AkH. normái alapján, vagy sajnálattal nem. Bennó^fogadó 2011. április 2., 11:18 (CEST)

Hát...én sem tudhatok mindent. De már közel járok hozzá. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. április 2., 11:27 (CEST)

Kéne egy jó cím a püthói játékoknak

MegoldvaPaulus Pontius Crassus ^vita 2011. december 23., 21:09 (CET)

A püthói játékok cikkcím nem helyes. Nem egy Püthó nevű helyen volt. Nincs köze püthiához sem, bár akkor sem püthói lenne. Valójában annak emlékére rendezték Delphoiban, hogy Apollón legyőzte Püthónt. De a püthóni játékokat se tartanám szerencsésnek, mert megint helyre lehetne következtetni belőle. Szerintem a delphoi játékok lenne a legjobb cím, ahogy a másik három pánhellén is a helyről lett elnevezve. LA^pankuš→ 2011. december 21., 21:53 (CET)

A neve tkp. simán Püthia, a püthói játékok viszont egy nagyon érdekes fejlemény, elsőre azt hiszem, a latinos pythói játékok rossz visszagörögösítéséből áll elő (valószínűleg valaki tudományos átírt alaknak vélte a pythóit, holott ez a latinos Pytho i-képzős formája, a megnyúlt ó-val), de tényleg érdekes. :)

Egy szó mint száz: vagy püthóni játékok (az i-képző messze nem csak helyet fejezhet ki, és hát arról se tehetünk, ha valaki félreért valamit), de ha jobban tetszik, tudtommal a delphoi játékok éppoly bevett, de legalábbis megengedhető. De most, hogy körülnéztem, találtam püthiai játékok formát is, egy sulinetes anyagban. :P Bennó^fogadó 2011. december 22., 01:09 (CET)

Ez a püthiai egészen elvetemültnek tűnik így elsőre. Akkor vagy püthóni vagy delphoi lesz, nekem az utóbbi mondjuk informatívabbnak látszik. LA^pankuš→ 2011. december 22., 01:19 (CET)

Ha vannak anakreóni dalok, miért ne lehetnének püthóni játékok is? Rossz az, aki rosszra gondol, jelen esetben aki helynek hiszi Püthónt. Főleg, ha elolvassa a cikket. Ha meg nem, akkor azért. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 22., 01:47 (CET)

A különbség apró, az anakreóni dalokat Anakreón írta. A püthóni játékokat nem Püthón tiszteletére vagy emlékére alapították, nem ő játssza vagy rendezi. Ezzel az analógiával apollóninak kéne lennie. Ettől még lehet felőlem püthóni, ha többen is így akarják. A delphoit a másik három pánhellén játék neve mellett látom jobbnak. LA^pankuš→ 2011. december 22., 01:51 (CET)

Ez az alak a Németh György, Hegyi Dolores, stb. egyöntetű pythói játékok alakjából származik. Ők a tudományos átírást használják, nem az akadémiat: Hérodotos, Eratosthenés, Timaios, Ephoros, Héraklés, Aristotelés, Isthmos, Minós, Themistoklés, Halikarnassos, Paros, Delphoi, Lysimachos, Démétrios. Ezek tehát nem a latin alakok, egyértelmű őket átírni akadémiai alakra, amit használunk. Náluk egyértelműen pythói játékok, amiből püthói játékok következnek és van egy i. e. 7. századi Türtaiosz(Tyrtaios)-vers is: Phoibost meghallgatván Pythóból hazavittek isteni jóslatokat s teljesülő szavakat. Az omega végződés kétségkívül szokatlan, de náluk így szerepel. Lehet, hogy Delphoi neve Püthón után Püthó is volt, vagy egy részéé, de erre nem találok utalást. Helyi alak is lehet, ami kivételesen elterjedt mindenfelé. És lehet egy elterjedt hiba is szakkörökben. Majd még kutatgatom, de addig ne változzon a neve, amíg biztosan alátámasztottat nem tudunk. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. december 22., 04:12 (CET)

A Mitológiai enciklopédia akadémiai átírással is így írja. A Püthón szócikkben püthói játékokat ír. Ha más nem, bevett alakról van szó. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. december 22., 05:19 (CET)

Megvan a megoldás, a cím helyes. Az ógörög szótár szerint Püthó közép-görögországi táj, ahol Delphoi is fekszik. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. december 22., 05:26 (CET)

No, akkor mégiscsak helynévre utaló ez is, mint a többi. Viszont akkor ezt be kéne írni a cikkbe, mert Delphoi fekvésére ez a Püthó nem annyira közismert tájnév, hogy magyarázat nélkül érthető lenne. Ezzel el lehet kerülni a későbbi hasonló kérdéseket. LA^pankuš→ 2011. december 22., 10:39 (CET)

Beírtam ez alapján a bevezetőbe. A forrást pedig légyszíves tedd be a cikkbe, és akkor a probléma megoldva. LA^pankuš→ 2011. december 22., 10:59 (CET)

Aha. Hát akkor ez tisztázódott. Gyanús volt, hogy lehet ilyen helynév, csak elsőre én se találtam meg. Bennó^fogadó 2011. december 22., 12:57 (CET)

OK, beteszem a pontos forrást. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. december 22., 15:31 (CET)

Még annyit, hogy a szótárban második jelentésben magát Delphoit is jelenti, nyilván ugyanaz a jelentésátvitel, mint Lakedaimón–Spárta vagy Attika–Athén esetén. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. december 23., 21:12 (CET)

Alkotmány/alkotmány

Megoldva– Malatinszky ^vita 2011. december 23., 17:42 (CET)

Kis vagy nagy kedőbetűvel helyes és miért? 109.98.220.108 (vita) 2011. december 22., 17:17 (CET)

Kisbetű, mert köznév. Kivéve a tulajdonnévi használatot (ld. A Magyar Köztársaság alkotmánya szócikkben), de az már úgysem soká tart, mert januártól tulajdonnévi alkalmazásban alaptörvénynek kell nevezni. (Az asztal, amire teszik, viszont akkor is kisbetűs lesz, hiába fényesíti külön szolga.) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 22., 17:21 (CET)

Amikor azt mondom, hogy Ron Paul, aki egy amerikai politikus, szót emel az Alkotmány védelmében, akkor az Amerikai Egyesült Államok alkotmányára gondolok, az nem nagy betű? 109.98.220.108 (vita) 2011. december 22., 17:27 (CET)

Nem. Az angolok/amerikaiak gyakorlatilag minden dokumentumot nagybetűvel írnak (Bill of Rights stb.), de ettől a magyarban az még kisbetűs marad. Teemeah ^{fight club} 2011. december 22., 17:31 (CET)

De hiszen ha tulajdonnévként van használva és ez a szabály mint fentebb kiderült. Az egy kicsit meredek számomra, hogy a magyar alkotmányt nagy betűvel írjuk, más országok alkotmányát meg kicsivel. 109.98.220.108 (vita) 2011. december 22., 17:35 (CET)

Ha valóban tulajdonnév lenne, akkor nem fordítanánk magyarra, nem?

Egyébként a gordiuszi csomót szétvághatnánk azzal, hogy átírjuk a mondatot úgy, hogy Ron Paul az alkotmányos alapelvek védelmében emel szót. Talán még pontosabb is lenne, hiszen magát az alkotmányt nemigen támadja senki Amerikában. Malatinszky ^vita 2011. december 22., 17:44 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Most látom, hogy a Magyar Köztársaság alkotmánya cikkben az alkotmány végig nagy betűvel van írva, az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya cikkben pedig végig kicsivel. Ez semmiképp nem következetes. A magyar helyesírás szabályai egységesek kell legyenek. 109.98.220.108 (vita) 2011. december 22., 17:51 (CET)

Mivel csak a magyar alkotmány használatos tulajdonnévként: ha nem teszünk elé semmilyen jelzőt, akkor az csak a magyar lehet. (Szerintem annak sem kéne egyébként, mivel nincs semmi, ami tulajdonnévvé tenné, de így írja az OH.) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 22., 17:56 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Úgy érted, mint Verne Gyulát? De hivatalosabb példa a királyi személyek neve. Szerintem nem kérdés eldönteni, hogy tulajdonnév‑e, mert senki nem vonja kétségbe, hogy egyedi dolog. Az lehet, hogy a magyar helyesírás nem következetes a tulajdonnevek nagybetűs írása tekintetében, de ezért én nem vagyok hibás. As a strict constitutionalist soha nem megyek bele az alkotmányos alapelvek megfogalmazásba. 109.98.220.108 (vita) 2011. december 22., 18:00 (CET)

Csak a magyar alkotmány használatos tulajdonnévként: ez hogy lehet?

Az amerikai alkotmány egy szerződés (contract). Vagy ha valaki elégetné az eredeti okmányt, nem lenne hatályban? Érdekes kérdés, de nem hiszem. 109.98.220.108 (vita) 2011. december 22., 18:07 (CET)

A tulajdonnév nem azt jelenti, hogy valami egyedi dolog. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 22., 18:13 (CET)

ok 109.98.220.108 (vita) 2011. december 22., 18:16 (CET)

Arról van szó inkább, hogy kezelhetjük akár címként is, mint a maastrichti szerződés/Maastrichti szerződés írásingadozásnál, de amúgy maga az alkotmány szó persze köznév. A tulajdonnévség feltétele inkább az egyedi jelöltség, mint a jelölt egyedi volta (Polgármesteri Hivatalból is rengeteg van). Bennó^fogadó 2011. december 22., 18:23 (CET)

Tulajdonképpen most mi a konklúzió? 109.98.220.108 (vita) 2011. december 22., 19:22 (CET)

A konklúzió az, hogy az általad említett kontextusban az alkotmány köznév, és ezért kis kezdőbetűvel írjuk. Malatinszky ^vita 2011. december 23., 17:42 (CET)

1. Te hallottál még olyat, hogy én felteszek egy sablont és te leveszed anélkül, hogy megbeszélnéd velem? 2. Miből vontad le ezt a konklúziót? 3. Akkor én azt a konklúziót vonom le, hogy az általam említett kontextusban nem köznév és nagy kezdőbetűvel írjuk. Megyek és kijavítom a hibát. A szemtelenségnek is van határa. 109.98.220.108 (vita) 2011. december 23., 19:44 (CET)

Az indokolatlan sablonokat bárki leveheti. Itt néhányan már kifejtették az okát. Ennyi erővel bárki bármilyen sablont rakhatna akármilyen cikkbe, aztán senki nem nyúlhat hozzá? LA^pankuš→ 2011. december 23., 20:12 (CET)

Különösen szép dolog nyílt proxy mögé bújva kötekedni, és onnan vádolni szemtelenséggel másokat. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 23., 20:44 (CET)

Mandopop

A mandopop albumokat, mandopop együtteseket és mandopop énekeseket nem írjuk egybe? --Einstein2 ^{ide írj} 2011. december 8., 14:39 (CET)

Szerintem egybe. 128 c). A "popalbum" se "pop album". A "hard rock zene" meg "hardrock-zene" lenne (139 b)), de (nekem) mindegy. SirVivor ^vita 2011. december 9., 08:52 (CET)

A hard rock zene így helyes (OH. 277). --Einstein2 ^{ide írj} 2011. december 10., 12:32 (CET)

Ha lesz OH-m, megnézem. SirVivor ^vita 2011. december 10., 21:03 (CET)

Megnéztem. Igazad van. SirVivor ^vita 2011. december 26., 11:33 (CET)

OFF:Az igazi mando-pop: [4]. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. december 10., 13:07 (CET)

Szerintem is egybe kéne. Bennó? Teemeah ^{fight club} 2011. december 22., 13:15 (CET)

Kashiwa

Megütötte a szemem: van a 2011-es FIFA-klubvilágbajnokság, amelynek a házigazda japán csapatának neve, angolból átírva: Kashiwa Reysol. Ezt hogyan kellene magyarra átírni? ;) Vigyázz, cseles a kérdés :) --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. december 18., 13:03 (CET)

Az átíró szerint Reiszoru. :) – Winston ^vita 2011. december 18., 13:47 (CET)

Vagy Kashiwa Reysol, vagy Kasiva Reiszoru ([5]). --Pagony^foxhole 2011. december 18., 13:50 (CET)

A japán wiki cikke szerint a "rey" (király) és a "sol" (nap) szavakat spanyolból vették át. Átírni meg gondolom azért írják át, hogy ki tudják mondani. Szvsz Kasiva Reysol alakban kéne írni (pl a Kasima Antlerst sem fogja senki Kasima Antorázu formában emlegetni). Sillent DX ^vita 2011. december 25., 10:31 (CET)

Kísértetkastély

• A kisértet kastély (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

„	A mű több részre oszlik fel, több fejezet alkotja.	”
– Wikipédia

Van ez a nem túl jó minőségű cikk egy könyvről, betű szerint ezzel a borzadályos címmel. Rákattintottam alul a külső hivatkozásoknál a könyvismertetésekre, és döbbenetemre azt láttam, hogy a könyvborítón is így szerepel, két ekkora szarvashibával, legalábbis az elérhető nagyításban így látszik. A könyv nem magyar, tehát a címet nem a szerző adta, hanem a kiadó. Találjuk ki, mi legyen vele, simán felülírjuk, vagy megbeszéljük, hogy nem nevezetes, vagy hogy nem is létezik, vagy nincs rajta sapka, de így nem maradhat, mert erről Vágó István halhatatlan mondása jut eszembe, és még az is lehet, hogy vandalizálni fogom a cikket. Egyáltalán mi ez a Metrum Kiadó, aminek még honlapja sincs, vagy legalábbis a Google nem hozza az első két oldalon? Miféle kompánia képes így kiadni egy könyvet, és milyen bűncselekményeket várhatunk még tőlük? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 25., 09:57 (CET)

Úgy nézem, a rendszerváltás hajnalán és másnapján ezrével szaporodó, minden szakértelmet és távlati tervet nélkülöző, aztán némi pénzgyűjtés után megszűnő, de legalábbis átalakuló, nevet változtató "kiadók" egyike volt ez is. Hogy az analfabetizmusát a végtelenségig tükrözze-e a magyar Wikipédia? Ilyen esetekben szerintem fölösleges, nem egy irodalomtörténeti ügy. --Pagony^foxhole 2011. december 25., 11:56 (CET)

Én a szerzőt sem találom a neten...

Szerintem az összes ilyen esetben először azt kellene vizsgálni, hogy nevezetes-e a cikk tárgya? Ha nem, mint ebben az esetben is, mehet a kukába, ne bajlódjunk még azzal is, hogy a címe helytelenül van írva. misibacsi*^üzenet 2011. december 25., 21:34 (CET)

Nagyon megörültem ennek, mert mondtam, hogy nézzük meg, van-e rajta sapka, de úgy tűnik, a szerző nevezetes, csak nem bírták leírni a nevét sem. Alighanem ő lehet az: Robert Arthur. A mű pedig, ha minden igaz, a The Secret of Terror Castle, aminek szintén saját cikke van az enwikin. Szóval aligha a nevezetességen fog elvérezni. Hajlok Pagony megoldására, egyszerűen nyilvánítsuk inkompetenssé a kiadót, és javítsuk ki a címet. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 25., 21:41 (CET)

Ha már a Mokka is megengedte magának... Amit egyébként furcsállok. --Pagony^foxhole 2011. december 26., 00:41 (CET)

Mégpedig nagy K-val. De ők még úgy írták: Arthur, Robert (vesszővel). A cikkbe belinkelt külső oldalon még Arthur Robert van, a nevére kattintva derül ki, hogy ő Robert Arthur – úgy látszik, mindenkinél előreírták a vezetéknevet, csak a cikkszerző nem bírta ezt dekódolni. Kérdés ezek után, hogy egyáltalán kezébe vette-e a könyvet akkor? :-O Mindegy, átnevezem. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 26., 00:57 (CET)

Átneveztem, az új címe A kísértetkastély (regény) lett, mert valaki kifejlesztett egy operát is ugyanezen a márkanéven.

Búcsúzóul még egy idézet, hogy mosolyogva menjetek aludni:

„	A kisértet kastély Arthur Robert egyik leghíresebb de ezáltal egyik legismertebb regénye is.	”

Hoppá. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 26., 01:06 (CET)

selejtező kérdés

Egy ideje a piros linkekkel foglalkozom. Ma az találtam, hogy a labdarúgó EB selejtező cikkcímet zárójelesen pl., a világbajnokit kötőjellel írták {{Labdarúgó VB}}. Nem nagy ügy, de talán érdemes lenne állást foglalni az egységesség érdekében. Nem néztem a mennyiséget, vagy kell hozzá bot, vagy nem. --Porrima^eszmecsere 2011. december 26., 00:07 (CET)

A zárójelet egyértelműsítésre használjuk, úgyhogy itt nem jó szerintem. Ha a zárójelben ifjúsági, 21 éves, 16 éves, stb. lenne, az jó lenne, mert az korosztály szerinti egyértelműsítés a több EB között. A selejtező viszont az EB része. A 2006-os labdarúgó-világbajnokság-selejtező viszont azért nem jó, mert közszói alárendelésben két kötőjel nem lehet, azaz 2006-os labdarúgóvilágbajnokság-selejtező lenne a helyes, de mégis szörnyű megoldás. A EB-nél pedig, úgy tűnik a 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokság-selejtező, mivel a tulajdonnév miatt nem lehet elhagyni a kötőjelet. Ezek helyett nem lehetne mondjuk 2006-os labdarúgó-világbajnokság: selejtező és 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokság: selejtező? Azaz megengedhetnénk a kettőspontot inkább a címben? Vagy kettőspont helyett gondolatjel? Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. december 26., 01:35 (CET)

Szocialista brigádok

Szerettem volna az OH.-ból megtudni, hogy vajon a szocialista brigádok nevét kis vagy nagy kezdőbetűkkel kell-e írni. A szabályzatból aztán egyértelműen és vitathatatlanul kiderült: a szocialista brigádok nevét vagy kis, vagy nagy kezdőbetűkkel kell írni, vagy ahogy helyes, vagy valami, vagy izé.

Ezért megkerestem a szerzőket a megadott elérhetőségükön. A levél egy rövid részletét szeretném idézni, tanulságos a szerzők válasza:

>> nem derül ki, hogy mi alapján érvényesül jobban az
>> intézménynévi jelleg például a Madách Színházban, a
>> Diego Áruházban vagy a Katedra Nyelviskolában (OH. 217.),
>> mint a Tabán moziban, a Korona cipőboltban vagy a Komjádi
>> uszodában (OH. 220.)?
Ez a distinkció az 1984-es helyesírási szabályzatból hagyományozódik.
Akkoriban a színházak, szállodák, áruházak stb. önálló gazdálkodók
voltak, viszonylag nagy függetlenséggel, míg a mozik, éttermek,
cipőboltok stb. nagyobb vállalatok fiókjai voltak csupán, kisebb
függetlenséggel.

>> Rámutatnak (de nem indokolják), hogy "sajátos
>> ellentmondás, hogy a mozik és a színházak helyesírása
>> eltérő, ugyanis a színházakat mindig csupa nagy
>> kezdőbetűvel írjuk." (OH. 220.)
Nem indokoljuk, mert magunk is úgy érezzük, hogy ez pusztán az
akadémiai helyesírási szabályzatból eredő nyűg.

Tehát ezek alapján az egyértelmű szabály a következő: Fogjuk a leírni kívánt intézménynevet, majd hagyománytisztelettel megvizsgáljuk, hogy a Kádár-korszakban milyen volt a hasonló jellegű intézmények „függetlensége” – bármit is jelentsen ez. Üdv az Akadémiának (nagy kezdőbetűvel).

Na ezek után jöjjön a lényeg, „minthogy egyértelműen”:

>> A fentiek ismeretében tisztelettel szeretném kérni
>> véleményüket a következő kérdésben:
>>
>> A Magyar Nagylexikon 2004-es kiadású, kiegészítő, 19.
>> kötetében (26-37. o.) a szerzők felsorolják az 1963 és
>> 1989 közötti időszakban Állami Díjjal kitüntetetteket,
>> köztük a díjazott szocialista brigádokat. Például:
>>
>> 1. Budapesti Harisnyagyár Felszabadulás Szocialista
>> Brigádja
>> 2. Komárom Megyei Állami Építőipari Vállalat
>> Szocialista Brigádja
>> 3. Magyar Néphadsereg Elektrotechnikai Javítóüzeme
>> Mező Imre Szocialista Brigádja
>>
>> Ezzel szemben az 1988-ban kiadott "Kossuth-díjasok és
>> Állami Díjasok (sic!) almanachja 1948–1985" című
>> könyv (684-685. o.) az alábbi alakban adja meg a fenti
>> csoportok nevét:
>>
>> 1. Felszabadulás szocialista brigád, Budapesti
>> Harisnyagyár
>> 2. Komárom megyei Állami Építő Vállalat szocialista
>> brigádja
>> 3. Mező Imre szocialista brigád, Magyar Néphadsereg
>> Elektrotechnikai Javítóüzeme
>>
>> Önök melyik írásmódot tartják követendőnek: "Dózsa
>> Szocialista Brigád" vagy "Dózsa szocialista brigád"?
>> Illetve a teljes név esetén "Tamási Állami Gazdaság
>> Dózsa Szocialista Brigád(ja)" vagy "Tamási Állami
>> Gazdaság Dózsa szocialista brigád(ja)"?
Minthogy a szocialista brigádok meglehetősen kis, egyáltalán nem
független egységek voltak, egyértelműen a kisbetűs írásmód, tehát a
Dózsa szocialista brigád, illetve a Tamási Állami Gazdaság Dózsa
szocialista brigádja a helyes.

Miért is ne lenne egyértelmű? A Magyar Nagylexikon szerzői, vagyis nem… A Magyar nagylexikon szerzői („Készítésében 340 szerző működött közre, ellenőrzését pedig 105 lektor végezte. A szerkesztést a főszerkesztő és a kötetszerkesztők irányításával 24 szakszerkesztő végezte.”) pedig szarul tudják. Szégyelljék magukat!

– CsGábor^[±]  2011. december 5., 14:56 (CET)

Mégis mi ebben a meglepő? Egy sokféleképpen kezelhető, ingoványos területen ingadozik az írásszokás. Láttunk már ilyet. Az a gyanúm, hogy az intézményszerű kezelés indokolatlan, a reálisabb párhuzamot a Teleki Blanka bábszakkör és társai adják a brigádokhoz. Ezek majdnem mind valamilyen üzemen belül szerveződtek, nem működtek önálló egységként. Az ilyen dolgokat el kell dönteni valamelyik irányba, mert nem kezelhetjük egyszerre kétféleképpen, de kár drámát csinálni belőle, óriási jelentőséggel ruházva fel egy apró AkH.-kitételt, aminek bizonyára nem az volt az eredeti sejthető szándéka, hogy nehezebb legyen egy ilyen kérdést eldönteni, mint a Csomolungmát megmászni.

Na és hogy a Magyar nagylexikon lektorai és szerkesztői a két lehetséges megoldás közül a másikat választották (hitelt érdemlő nyilatkozatuk híján nem tudhatjuk, hogy miért és mennyire megfontolva, százezer szerkesztési döntés közül akadhat egy-két nem átgondolt is...), az miért is akkora szenzáció?

Ez tipikusan az az ügy, amire kár az időt vesztegetni. A típusnév kisbetűs kezelése tűnik indokoltabbnak, de ha a WP lándzsát tör a brigádok intézményszerű kezelése mellett, akkor sem omlik össze a világ, föltehetően. Bennó^fogadó 2011. december 5., 15:42 (CET)

Először is, azt hogy én mire szánom az időmet és mire nem, azt majd én eldöntöm, ebben nem kértem és a továbbiakban sem kérem a segítségedet. Hasonlóképpen igaz ez a szerkesztőtársak időbeosztására is. Ezt a kérést a helyesírási kocsmafalra írtam, nem a vitalapodra, te magad is eldöntheted, hogy szánsz rá időt vagy sem.

Itt ugyanis nem kisebb problémára hívtam fel a szerkesztőközösség figyelmét, mint hogy maguk az OH. szerzői is nyűgnek nevezik az AkH. vonatkozó, a rendszerváltás előtti gazdasági környezetből itt felejtett szabálypontjait. Persze nem ez az egyetlen hasonló tisztázatlan, és a jelenlegi szabályrendszerből nem levezethető probléma. Így például az OH. a rendezvénynevek kis vagy nagy betűzéséről is három oldalon keresztül elmélkedik, szinte saját magával vitatkozik, míg végül nem ad egzakt, egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy akkor most végül kicsivel vagy naggyal helyes-e. (Mint ahogy az AkH is két pontban rendelkezik, egyik szerint nagy, másik szerint kicsi. Hurrá.) Ez minden, csak nem szabályrendszer, az egész OH. olyan mint valami helyesírási reformot előkészítő vitaindító írás. Annak viszont kiváló(!), de szabályrendszernek teljesen alkalmatlan. (Ez lenne tipikusan az az ügy, amire kár az időt vesztegetni?) És ezt nem csak én mondom, hanem fentebb és a levél nem idézett részében a szerzők maguk is nem kevesebbet állítanak, mint hogy nem tudnak mit kezdeni a problémával. (és igen: ezen valóban meglepődtem, egyáltalán nem gondolom azt, hogy ezen semmi meglepő nincs)

A kérdés, ami a szerkesztőközösség előtt nyitva áll, nem kevesebb, mint hogy ragaszkodunk-e egy bevallottan elavult, Kádár-kori szabály „hagyománytisztelő” értelmezéséhez, vagy az ilyen „sokféleképpen kezelhető, ingoványos területen ingadozó” kérdések esetében inkább egy elismert, lektorált, gondozott, 21. századi mű írásmódját követjük, ha egyszer van ilyen.

És még egy gondolat: Az egészben az a legzavaróbb számomra, hogy nem kevesebbet kérnek tőlünk a szabályalkotók, mint hogy foglaljunk állást: az adott szervezeti egység jelentős-e (jelentős volt-e) vagy jelentéktelen-e. Miért kellene ebben (nekünk vagy bárki másnak) állást foglalni és főleg miért kellene a névnek ezt tükröznie? Miért kellene állást foglalnom, hogy a Teleki Blanka Bábszakkör, avagy Teleki Blanka bábszakkör most akkor nagyobb, függetlenebb szervezeti egység vagy kisebb függetlenségű szervezeti egység. Főleg úgy, hogy közben a „függetlenség”, „viszonylag nagy függetlenség”, „kisebb függetlenség” fogalmát mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja; sajnos ezt a fogalmat is használják, de nem definiálják. (Innentől viszont – különösen pl. a szocialista brigádok esetében – az egész probléma átcsap helyesírási kérdésből egy nehezen megfogható, egyfajta politikai természetű kérdéssé, ami meg a fenének se hiányzik.) Hasonlóképpen, ahogy az „intézménynévi jelleg” fogalmát is használják, de nem definiálják – márpedig egy szabályrendszerrel szemben egy elég alapvető követelmény lenne, hogy ne dobálódzanak kedvükre a szabályalkotók a szavakkal, hanem a használt fogalmak definícióit is adják meg. – CsGábor^[±]  2011. december 5., 17:31 (CET)

Milyen egyszerű a Mókus örs kérdése! Hiszen az Örs nagybetűvel keresztnév volna :DDDD

Ja, és a brigád nem szervezeti egység, hanem mozgalmi, ad hoc szerveződés. --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. december 5., 17:52 (CET)

Edita Piekha

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Nevezett hölgy lengyel származású, de 1955 óta Szentpéterváron lakik. Az biztos, hogy nem így kéne írni a nevét, de hogy Edyta Piecha legyen, vagy eloroszosodására való tekintettel Egyita Pjeha, azt nem tudom. Vélemény? – Mathae Fórum 2011. december 26., 00:32 (CET)

Ráadásul Franciaországban született. Szép kis probléma. :) --Pagony^foxhole 2011. december 26., 00:35 (CET)

Saját hivatalos honlapja orosz nyelvű, híressé szovjetként vált, szerintem az orosz forma lenne a jó cím, főként, hogy ő is ezt használja (mint Эдита Станиславовна Пьеха). - Gaja  ✉ 2011. december 26., 01:50 (CET)

A jelenlegi semmiképpen sem jó. A mostani (Edita Piekha) az orosz név angol átírású változata. El kellene dönteni, hogy a francia, a lengyel vagy az orosz írásmódot (Édith-Marie Pierha, Edyta Piecha vagy Egyita Sztanyiszlavovna Pjeha) alkalmazzuk. Én az utóbbi, orosz változatot javasolnám. --VargaA ^vita 2011. december 27., 11:48 (CET)

A CNMH. ad támpontokat ilyen ügyekben. Idézet az Editára vonatkozó szakaszból: A név viselője nem orosz(országi) születésű, de a Oroszországban vált híressé (és ezért a neve gyakran fordul elő orosz kontextusban), ilyenkor a nevet nem az oroszból írjuk át, hanem visszaállítjuk az eredeti névalakot (ha az latin betűs írású nyelvből származik), pl. Baudouin de Courtenay.

Namármost itt azért vannak csavarok: a nő Fo.-ban született ugyan, de apja és anyja is lengyel, Fo.-ban csak 1945-ig élt a család. Ezért azt gondolnám, hogy a franciás anyakönyvezésű Édith-Marie Pierha formát nyugodtan tekinthetjük másodlagos, de feltüntetendő névformának. Ezek szerint tehát lengyelnek kéne leginkább kezelni, a lengyel névformája pedig Edyta Maria Piecha.

A CNMH. is azt látszik támogatni, hogy ilyenkor állítsuk vissza a latin betűs származási nyelv autentikus névformáját, ami ez esetben a Piecha. Az oroszos alakot természetesen szintén fel kell tüntetni, rendesen átírva, de azt hiszem, a CNMH. elveinek leginkább a lengyeles kezelés felelne meg. Bennó^fogadó 2011. december 27., 12:11 (CET)

Jogos. Valóban a lengyel névforma indokoltabb. --VargaA ^vita 2011. december 27., 12:14 (CET)

Aleksander Barkov

Finnországban született és ott élő, finn-orosz kettős állampolgárságú ifjú sportoló, az orosz Alekszandr Edgardovics Barkov jégkorongozó fia. Mivel finn is, nem kell átírni, de egyelőre az is bizonytalan, hogy finnül hogy hívják, a fiwiki cikke fi:Aleksandr Barkov Jr. névalakban hozza. Mi legyen? -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. december 22., 18:35 (CET)

Na, ez egy szép probléma!  :) Bennó^fogadó 2011. december 27., 12:14 (CET)

Számíthatsz ilyenek előhozatalában rám :) Lásd még Välbe, stb. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. december 28., 04:47 (CET)

Némi megfontolás után úgy vélném, hogy mivel az ifjú Finnországban született, a legkockázatmentesebb megoldás a nevének jelenlegi finn írásmódját választani elsődlegesnek, amellett persze az oroszosan rekonstruált névformát is fel lehet tüntetni redirként, tehát Aleksandr Barkov az elsődleges (nálunk nem kell a Jr., mert az apa nevével nem ütközik), az oroszos pedig Alekszandr Barkov. A jelenlegi Aleksander Barkov forma az orosz keresztnév egyik lehetséges nyugatos írása, voltaképpen már értelmezés, teljesen indokolatlan itt. Bennó^fogadó 2011. december 27., 12:18 (CET)

Átneveztem. Redirek rendben, a régi alakra rosszredir-auto sablon. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. december 28., 04:47 (CET)

Szemjon Konsztantyinovics Tyimosenko

• Szemjon Konsztantyinovics Tyimosenko (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

Nem is annyira róla van szó, inkább csak az apropóján: eltöprengtem, hogy mi van a szovjet idők nemzetiségi főszereplőivel, akikről mondjuk nyugodtan azt mondhatnánk, hogy ők ukránként voltak a Szovjetunió eze meg aza. A CNMH. erre nem tér ki, gondolom, az volt az úzus, hogy mindenkit oroszosítanak (ahogy a helyneveket is). Mármost lehet, hogy tényleg ez a jó megoldás a Szovjetunió idejére, de minimum arról illenék gondoskodni, hogy mondjuk mint Timosenkónál, az ukrán kötődés tiszteletére csak legyen már legalább redir, neki eddig nem volt. Bennó^fogadó 2011. december 29., 15:16 (CET)

Szerintem, ha forrásokkal alátámasztható a nemzetiség, akkor a szovjet idők nemzetiségi nevezetes személyeinél se feltétlenül az oroszból átírtat kellene megtartani elsődleges névalaknak. A redirek persze kötelezőek oda-vissza. Pl. szovjetként versenyző ukrán sportolóknál inkább az ukrános hivatkozást részesítjük előnyben a műhelyünkkel. Ezekre általában vannak is jó forrásaink, ellenkezőleg a szovjet idők belaruszaival, akiknek a nevei jellemzően oroszul vannak csak feltüntetve a forrásban, így nem lehet jól elkülöníteni őket a szovjet-oroszoktól. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. december 29., 16:00 (CET)

A lengyelek nem biztos, hogy ragaszkodnak Visinszkij, Rokoszovszkij, Dzerzsinszkij személyéhez. A grúzok egy része ragaszkodik Sztálinhoz, mégsem kell szerintem grúzul írni a címet. Az átirányítás kell ilyenkor. Az a helyzet, hogy általános szabályt nehéz hozni. Sőt az ilyesmihez való ragaszkodás kizárja a gondolkodást, mérlegelést. Ha valakiről lehet tudni, hogy nem szívvel volt más identitású, akkor kell megfontolni az eredeti, nem közismert névalakot szerintem. De mindig mérlegelni kell egyenként. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. december 29., 19:11 (CET)

Konkréten Tyimosenko annyira ezen a néven ismert, hogy itt szerintem nem kell változtatni. Ha kiderül, hogy az ukrán identitásáért tett valamit, azt bele kell írni a cikkbe. Egy név nem helyettesíti a tények konkrét leírását, viszont cefetül megnehezíti valakinek az azonosítását. Nem mindig elég az átirányítás, nagyon zavaró a cikk tetején levő ordító nagybetűkkel írt „idegen”, mármint a közismerttől idegen név. Biztos arról van szó, vagy többen voltak? Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. december 29., 19:15 (CET)

Chuck Norris élete 1.: az Osani Légibázis

Chuck Norris cikke azt állítja, hogy az Osani Légibázisra küldték őt (ezt nem egészen értem, nem a légibázis ment könyörögni hozzá, vagy esetleg keletkezett egy köríves rúgás hatására? Hogyhogy küldték?). Chuck Norris cikke meg csak tökéletes lehet, ugye. Szóval rendbe kéne rakni ennek a légitámaszpontnak a magyar nevét. Az en:Osan Air Base ezt írja: Osan Air Base (K-55), is a United States Air Force facility located in the Songtan section of Pyeongtaek City, South Korea, 64 km (40 mi) south of Seoul. Despite its name, Osan AB is not within Osan City, which is 7.5 km (4.7 mi) to the north. Szóval először is: akkor ez most az osani légitámaszpont vagy az Osan nevű, ami mégsem ott van? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 30., 00:11 (CET)

1. Vezényelték. 2. Légitámaszpont. 3. Osan (vagy Oszan, vagy ahogy át kell írni) Légitámaszpont -- és akkor jól megkerültük. :) --Pagony^foxhole 2011. december 30., 00:24 (CET)

Farnese Hercules

Két helyesírási kérdés merült fel a Héraklész kiemelési lapján, amire nem tudtam egyértelmű választ adni. Az egyik: a Farnese Hercules címen ismert szobor a Farnese-gyűjteményről kapta a nevét. Az viszont a Farnese-palotáról (ha jól tudom). Szerintem helyes a farnesei Hercules név is, de azért kérdéses.

A másik: a keresztülhaladtában szó egybeírandó-e. Nekem az áthaladtában analógiájára (mint igekötős szerkezet) jónak tűnik egyben is. De tényleg jó? LA^pankuš→ 2011. december 19., 11:34 (CET)

Csak egyben jó. Képzeld el, hogy valaki keresztül, azaz keresztként halad, két szóba írva. Az valami olyasmit jelentene, hogy Jézus vonszolja őt a vállán, de közben porba lóg a lába, és néha leejtik. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 19., 11:39 (CET)

A farnesei szerintem azért nem jó, mert helynevet sugall, ez meg családnév. Lehetne mondjuk Farnese-Hercules (a Rhind-papirusz, Edwin Smith-papirusz mintájára). Alensha 2011. december 19., 21:41 (CET)

Az én gondolatmenetem szerint a Farnese-palota egy hely. Persze tudom, hogy mondjuk a Grassalkovich-palotában kiállított műtárgy elég furcsa lenne "grassalkovichi" jelzővel. Mégis jónak tűnik még mindig a farnesei. De ha nem az, kijavítom. LA^pankuš→ 2011. december 20., 14:26 (CET)

Hát ez egy szép probléma. Két tulajdonnévnek az ilyen módon való összekapcsolásától fázni szokunk valamiért, de rákérdezek ih. [= illetékes helyen]. ;) Bennó^fogadó 2011. december 22., 01:34 (CET)

Megvan a válasz: akármilyen furcsán néz ki, Farnese-Hercules. Bennó^fogadó 2011. december 22., 22:37 (CET)

Jelzem, hogy én mondtam először, akkor is, ha a Bennó feltűnőbb betűkkel írja. :D Alensha 2011. december 23., 00:52 (CET)

Lentebb már én is neked adtam a pontot. LA^pankuš→ 2011. december 29., 13:40 (CET)

Hopp... Ez azt jelenti, hogy ez az egy helyes alakja van? Mert akkor a cikket is át kell nevezni. LA^pankuš→ 2011. december 22., 22:46 (CET)

Raffaello: Esterházy-Madonna: úgy tudom, kötőjellel írják, a tulaj (megbízó) családnevéről. A Medici Vénuszt, ugyancsak a tulaj neve, külön írják. Hátha Medic falu határában találták... Akela ^vita 2011. december 22., 23:35 (CET)

Mondjuk a Farnese-bika és a Farnese-kert mellett nem is olyan furcsa. Úgy látszik, Alensháé a két pont, mert előre megmondta. LA^pankuš→ 2011. december 22., 23:37 (CET)

Utóbbiak 1 tulajdonnév + 1 köznév kapcsolásai. Emezek 2 tulajdonnév együtt. (A megoldás persze lehet ugyanolyan.) Bár lehet, a „Hercules” itt tkp. köznév: simán csak „Hercules-szobrot” jelent. Alkalmazhatjuk az Orczy-kert, Monroe-elv, Széchenyi-kastély, ENSZ-palota, stb. kötőjeles analógiákat. De mi lesz szegény Medici Vénusszal? Akela ^vita 2011. december 23., 00:12 (CET)

Ugyanaz tökben: Medici-Venus (vagy Medici-Vénusz, ezt el kell dönteni). Bennó^fogadó 2011. december 29., 13:28 (CET)

OK. Szerintem a latinos, akkor Venus. LA^pankuš→ 2011. december 29., 13:40 (CET)

Ha senkinek nincs hozzáfűznivalója, átnevezem Medici-Venusra, aztán a Venus/Vénusz alakról majd még beszélhetünk. Az úgyse helyesírási kérdés. LA^pankuš→ 2011. december 30., 10:57 (CET)

Azt hittem, itt találom majd a magyarázatát annak is, hogy a Milói Vénuszt miért nevezted át a művészettörténetben használt és mindenki által ismert alakjáról egy csinált névre. De nem. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 30., 11:06 (CET)

Jó lenne mellőzni az ilyen drámai felütéseket: most már hosszú éves WP-s tapasztalataink szerint is az ilyen témáknak marhára nem használ a teátrális, színpadias nyitány (ha csak nem szkanderezés a cél eleve is). Nem tudom, ki nevezte át, de mindenképpen védhető, amit tett: a szobor görög alkotás, a görögös nevének nyugodtan lehet elsőbbséget adni, az ilyenkor információtöbblet: tisztázza a hovatartozást. Lásd pl. az enwiki megoldását: Aphrodite of Milos (Greek: Ἀφροδίτη τῆς Μήλου, Aphroditē tēs Mēlou), better known as the Venus de Milo. Bennó^fogadó 2011. december 30., 11:19 (CET)

Nem, az más. De kapcsolható ide is. Az eddigi cím (milói Vénusz) semmiképp nem volt jó, legfeljebb milói Venus lehetett volna. Egyáltalán nem csinált név a méloszi Aphrodité, de beszélhetünk erről is. LA^pankuš→ 2011. december 30., 11:15 (CET)

Érveim: görög szobor egy görög istennőről, ami görög szigeten került elő és görög szobrász alkotta. Mitől lenne már Vénusz? LA^pankuš→ 2011. december 30., 11:18 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Hát nem kizárt, hogy azóta kezdték így emlegetni, amióta leérettségiztem, és nem követtem eléggé az újdonságokat, de én ezt még sosem hallottam. A Venus-Vénusz alakban most nem tudok állást foglalni, de önmagában az, hogy a sziget nevét újabb alakban kezdik emlegetni, nem ok a hozzá kapcsolódó fogalom átnevezésére (mint ahogy az euklideszi geometria és a Pitagorasz-tétel is megmaradt ebben az alakban). Lehet, hogy a szigetet ma Mélosznak írjuk, de ez nem indukálja a szobor átnevezését az általánosan elterjedt alakról. Egyébként az OH, amely az irányelv szerint követendő, ha eltérő megállapodás nincs, milói Vénusz alakban hozza. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 30., 11:22 (CET)

Ez esetben szerintem inkább való a kérdés az OH-tól való szándékos eltérések közé. A szigetet egyébként ma nem Mélosznak, hanem Mílosznak nevezik, de ahogy az istennő is ókori, úgy a sziget neve is ógörög. A görögből eredő matematikai fogalmak kérdését kicsit másnak érzem. A WP jelenlegi gyakorlata szerint az ókori neveket eredeti formájuk szerint használjuk. Aphrodité ráadásul nem is teljesen azonos Venusszal, az azonosítás kényszeres. Ez egy Aphrodité-szobor, ami csak azért lett Venus, mert sokáig a magyar irodalom mindent latinizált. Ebből eredően aztán sosem lehetett tudni, hogy amikor Venust emlegetnek, az a római Venus vagy a görög Aphrodité. Ma már megkülönböztetjük a két istennőt egymástól és elég hülyén néz ki, ha azt írom, Aphroditéről Venus-szobor készült. Hasonlóképp már gondolkodtam azon is, hogy az ÚNMH kivételes alakjaitól is el kéne térni, mert csak arra jók, hogy akinek nincs ÚNMH-ja, az sose tudja magától kitalálni, melyik újgörög nevet hogyan kell írni. LA^pankuš→ 2011. december 30., 11:37 (CET)

Az OH-féle név már csak azért sem jó, mert az istennő latin neve Venus. A Vénusz a bolygó. LA^pankuš→ 2011. december 30., 11:41 (CET)

Az intelligens megkülönböztetés az rendben van, már csak azért is, mert a latin Venus marhára nem azonos a görög Aphroditéval, a megfeleltetést köztük egy hellenisztikus szinkretizáló konvenció alakította ki. Nagyon alkalmas a maga helyén mindenfélére, és hagyománya is van (ahogy a latinos alakoknak is), de az már teljesen korszerűtlen ma, ahogy LA, mondja, ha összemossuk névben e két teljesen más mitológiához és valláshoz tartozó numenfigurát.

Ami viszont az ÚNMH.-t illeti: szó sincs róla, hogy ne lehetne tudni, tisztességesen föl kell tüntetni mind az ógörögös, mind az újgörögös formát, és ha az ÚNMH. megtartani rendeli, akkor a hagyományosat is. Ez a megoldás, nem a leegyszerűsítés. Bennó^fogadó 2011. december 30., 11:48 (CET)

Az ÚNMH nem is illik ehhez a megbeszéléshez. Egyszer talán majd visszatérek rá. De attól, hogy az ó- és újgörög formát tisztességesen feltüntetem, még nem tudom, hogy az ÚNMH nem ad-e neki egy „hagyományos” nevet. Csak erre gondoltam, mert ezt ÚNMH nélkül nem tudhatom. Legutóbb is majdnem átneveztem Dodonát, mire eszembe jutott megkérdezni, hogy mit ír az ÚNMH... LA^pankuš→ 2011. december 30., 12:01 (CET)

Ennek a problémának a megoldása az ÚNMH. beszerzése (nekem van, tőlem bármikor lehet kérdezni). ;) Az OH.-t se tudod OH. nélkül. Nem tűnik igazán haladó iránynak, hogy a szakirodalomról vagy a példatárakról azért mondjunk le, mert nincs mindenkinek kéznél. Türelem, türelem, rózsát terem, ha meg nincs kéznél, itt föl lehet tenni a kérdést, és biztos akad valakinél. Bennó^fogadó 2011. december 30., 13:04 (CET)

Itt ugye az elsődleges címről beszélünk, nem az alternatív alakokról, amelyek persze feltüntetendőek, ez triviális. Javíts ki, de szerintem ezt a szobrot valóban milói Vénusz (vagy Venus) néven közismerik. Az alapvetésünk a névadásban ugyanaz kell legyen, mint a cikk tartalmában: a Wikipédia harmadlagos forrás, ezért nem dolga sem dolgokat kitalálni (saját kutatás), sem dolgokat átnevezni, hanem másodlagos forrásokra kell támaszkodnia. Tehát akkor jogos az átnevezés, ha releváns másodlagos forrásokból kimutatható, hogy ez a követendő név, nem pedig a saját megfontolásaink alapján. Amiben most már szinte paradigmaszerűen el-eltérünk a szakmai forrásoktól, az a helyesírás. De itt névadási kérdésről van szó. Tehát ha találsz valami modern monográfiát a témában, amelyik leírja, hogy ezt a szobrot sokáig milói Vénusznak hívták a szakirodalomban is, de ezért és ezért helyesebb a méloszi Aphrodité, akkor OK, nem állok ellent. Ilyen forrás hiányában viszont jelentős szereptévesztés volna a Wikipédia részéről az átnevezés. (A Venus/Vénusz az más, az helyesírás.) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 30., 12:27 (CET)

Ez egy sokadszorra előkerülő mitikus hivatkozás. A szócikkek címadása szerkesztőségi döntés, nem pedig a valóság manipulálása vagy minősítése. A WP:NÉV maga is egy tetszőleges szempontot választva dönt az alternatív névalakok közt, és nem rendez minden kérdést. Éppenséggel pont a harmadlagos források (enciklopédiák) kényszerülnek rá általában arra, hogy a tengernyi névváltozat közt valamiféle zsinórmértéket alapul véve tájékozódjanak, mert hiszen ők fedik le a témák legszélesebb rétegét. A méloszi Aphrodité, mint LA mondja, nagyon is előfordul a szakirodalomban, elsőbbségéről pedig úgysem tudunk mondani semmit, reprezentatív felmérés híján. Ez az az eset szerintem, amikor az értelmes zsinórmérték fontosabb, mint a saját bürokráciánk. Bennó^fogadó 2011. december 30., 12:44 (CET)

Egyetlen könyvet vettem le a polcról, hogy utánanézzek. Nem monográfia ugyan, hanem ismeretterjesztő, de épp ezért pont megfelelő. A Művészet története: Az antik világ, Corvina, 1986. ISBN 9631322475 123. oldal:

„… Ezt a megoldást képviseli az Arles-i, a Méloszi és a Capuai Aphrodité. A praxitelészi ízlés még erősen tükröződik a Mélosz szigetén talált és a párizsi Louvre-ban őrzött Aphroditén (Milói Venus)…”

Egyértelmű a névhasználat, a Venus (nem Vénusz) csak kiegészítő információ. A könyv – egyébként nagyon helyesen – következetesen a görög szobrokat görög névvel, a római másolatokat és egyéb római szobrokat latinos névvel alkalmazza. LA^pankuš→ 2011. december 30., 13:04 (CET)

OK, ezt elfogadom, de szerintem úgy lenne korrekt és teljes, ha a cikkben lenne egy szakasz, amelyik a névalakokkal foglalkozik, és kitér az elnevezés miértjére (hiszen távolról sem triviális). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 30., 13:18 (CET)

Animeadaptáció helyesírása

MegoldvaSasuke88  ^wikivita 2011. december 30., 22:53 (CET)

Egy kicsit elbizonytalanodtam az említett szó helyesírásán. Animeadaptáció, anime-adaptáció vagy anime adaptáció a helyes alak? Jó lenne tisztázni, mert jelenleg mind a három alakkal szerepel. --Sasuke88  ^wikivita 2011. december 19., 11:54 (CET)

Mivel kétszavas összetétel, ezért szerintem egyértelműen egybe kell írni. A kötőjelezés akkor merülne fel, ha háromtagú összetétel lenne. (6 : 3-as szabály) – Laci.d ^vita 2011. december 19., 12:58 (CET)

Ha a 6:3-as szabályt nézzük, akkor épp kötőjellel, mert nyolc szótagos. Egyébként nem tudom. LA^pankuš→ 2011. december 19., 13:04 (CET)

De két tagból áll. A szótagszámot akkor kell nézni, ha legalább három tagos szóösszetétel van. – Laci.d ^vita 2011. december 19., 13:12 (CET)

Alensha is azt mondta, mint Laci, hogy három tagtól kell nézni, de várjuk meg Bennót. --Sasuke88  ^wikivita 2011. december 19., 13:28 (CET)

Nem kell ehhez Bennó, a szabály egyértelmű, bottal ki is javítottam őket. Higgyél Laci.d-nek, mert jól mondja. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 19., 13:32 (CET)

Köszönöm, ezentúl figyelni fogok a 6:3-as szabályra. --Sasuke88  ^wikivita 2011. december 19., 21:29 (CET)

Mondtam, hogy nem vagyok biztos benne. Meglehetősen kacifántos ez a 6:3... LA^pankuš→ 2011. december 19., 14:01 (CET)

• A szótagszámlálás szabálya

Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 19., 14:05 (CET)

Nem olyan kacifántos az. Az animeadaptáció ugyan 8 szótag, de csak két tagból áll ezért egybeírandó és nem kötőjelesen. Külön azért nem írandó, mert ez egy összetétel (azaz az anime egy adaptáció ). Azért ma is tanultam valamit . --Sasuke88  ^wikivita 2011. december 19., 21:40 (CET)

Majdnem. Nem az anime egy adaptáció, hanem az adaptáció animéből van, az animének az adaptációja, vagy animéből készült. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 19., 22:23 (CET)

Nem az animének az adaptációja, hanem a mangának, az adaptáció maga az anime, amit a mangából adaptáltak . --Sasuke88  ^wikivita 2011. december 20., 13:50 (CET)

Aha, öreg vagyok én már ehhez. Ebben az esetben viszont nem egybe kéne írni, hanem törölni az adaptációt, mivel felesleges redundanciakettőzés. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. december 20., 17:12 (CET)

Hát, ez egy szép probléma. Ha úgy van, ahogy Sasuke mondja, akkor leginkább adaptációs anime néven kellene őt nevezni talán, ez fedi leginkább a fogalmat. Az összetétel valóban inkább azt jelenti, amit Bináris mond, ti. hogy az anime adaptációjáról van szó. Bennó^fogadó 2011. december 22., 01:33 (CET)

Öm, hát nem tudom, szerintem értelmezés kérdése. A filmváltozat se azt jelenti, hogy a film egy változata, hanem azt, hogy egy regényből (vagy akármiből) készült. Könyvadaptációnak nem igazán szoktak hívni filmeket. Alensha 2011. december 23., 00:54 (CET)

Így van, az animeadaptáció egy olyan származékos mű, ami anime formában készül el általában manga vagy regény alapján, tehát az állóképes és/vagy szöveges/prózai élmény mozgóképes audiovizuális élménnyé alakul át . A filmváltozatot is lehet ugyanúgy filmadaptációnak mondani. Az adaptációs anime elég furán hangzik, inkább az animeváltozatot használnám esetenként. --Sasuke88  ^wikivita 2011. december 25., 19:53 (CET)