Magyarfalu (Liptószentmiklósi járás)
| Magyarfalu (Uhorská Ves) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Liptószentmiklósi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1230 |
| Polgármester | Vladimír Multáň |
| Irányítószám | 032 03 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | LM |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 537 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 103 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 607 m |
| Terület | 4,45 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 03′ 30″, k. h. 19° 40′ 60″49.058400°N 19.683200°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 30″, k. h. 19° 40′ 60″49.058400°N 19.683200°E | |
| Magyarfalu weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarfalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Magyarfalu (szlovákul Uhorská Ves) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Liptószentmiklóstól 5 km-re délkeletre fekszik, a Poprádra vezető autópálya mellett.
Története
[szerkesztés]A község területén már a kőkorszaktól fogva éltek emberek. Határából 1934-ben kőbalta került elő.
Mint az a település nevéből is kikövetkeztethető, egyike a 12. század elején a király által létesített határőrfalvaknak. Liptó vármegyében ez az első oklevelekkel igazolható község, a Szent-Iványi család egykori birtoka. Első lakói főként magyar határőrzők voltak. 1230-ban II. Endre király ezt a területet hadi szolgálataikért Beuch, Hauch a Polk lovagoknak adta, akik valószínűleg testvérek voltak. A falut ekkor „Mogiorfolu” néven említik. Magyarfalut az osztozkodás során Polk kapta, mert 1239-ben a település Polko de villa Mogorfolu alakban szerepel. A lovagok halála után a település visszaszállt a koronára. Az 1260-as években újra felbukkan a falu IV. Béla adománylevelében, mint Lőrinc cseh lovag fiainak: Bohumírnak és Serafínnak a birtoka. 1280-ban „Magyerfalu”, 1283-ban „Mogyorfolu”, 1380-ban „Magyarfalu”, „Magyarfalua” alakban szerepel az okiratokban. 1715-ben 6 adózó portája volt, mind zsellérek. 1787-ben 25 házában 177 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MAGYARFALVA. Uherszka Vész. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Szent Iványi Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Szent-Iványnak szomszédságában, és annak filiája, földgyeinek fele sovány, és nehéz mivelésű, de más fele termékeny, legelője elég, fája van, piatzozás Sz. Miklóson egy órányira.”[2]
1828-ban 24 háza és 238 lakosa volt. Lakói földműveléssel, tutajozással, fafeldolgozással vászonszövéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Magyarfalva (Uherszka Wesz), tót falu, Liptó vármegyében, a Vágh bal partján: 19 kath., 219 evang. lak., több urasági lakházak. Nevezetes savanyuviz-forrásárul, mellyben hasonlóképpen sok lugsavany és lugföld alkotó részek találtatnak, használ a gyomor gyengeségében, máj- és lépdugulásokban, aranyérben, kőbeli betegségben: mérsékletessen használva a hideglelésben is foganatos. F. u. Szentiványi fam. Ut. p. Okolicsna.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 287, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 444 lakosából 427 szlovák volt.[4]
2011-ben 459 lakosából 440 szlovák.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=105155&settlement_name= Archiválva 2007. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Liptószentmiklósi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
