Nagyolaszi (Szlovákia)
| Nagyolaszi (Vlachy) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Liptószentmiklósi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1262 | ||
| Polgármester | Ladislav Guoth | ||
| Irányítószám | 032 13 | ||
| Körzethívószám | 044 | ||
| Forgalmi rendszám | LM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 647 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 532 m | ||
| Terület | 11,22 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 19° 28′ 30″49.091667°N 19.475000°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 19° 28′ 30″49.091667°N 19.475000°E | |||
| Nagyolaszi weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyolaszi témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nagyolaszi (szlovákul Vlachy) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. Kisolaszi, Körmös, Szokolcs és Verbó tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Liptószentmiklóstól 12 km-re nyugatra, a Szentmáriai-víztározó nyugati partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falut a francia-belga határról származó vallonok alapították a 12. század végén. 1262-ben IV. Béla adománylevelében említik először. Az alapítók egyike, Gallicus János később a környék földjeinek ura lett. A 13. századi forrásokban általában latinul és magyarul „villa Latina”, illetve „Olozi” alakban fordul elő. Később több nemesi család birtoka. 1421-ben „Olasy” néven említik. 1600-ban a Kubinyi kúrián kívül 7 adózó háztartása volt, lakói többségben zsellérek. 1715-ben 11, 1720-ban adóegységgel rendelkezett. 1784-ben 20 házában 202 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis, és Nagy Olaszy. Két falu Liptó Várm. földes Ura Kis Olaszinak a’ Besztercze Bányai Káptalan, ’s fekszik Szent Máriához közel, mellynek filiája; Nagy Olaszinak pedig Kubinyi Urak, határbéli földgyeik közép termékenységűek, fájok tsekélyes, de más vagyonnyaik vannak.”[2]
1828-ban 25 háza és 195 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és tutajozással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Olaszi, Velke Olachy, tót falu, Liptó vármegyében, a Vágh bal partján: 12 kath., 179 ev., 4 zsidó lak. Itt legjobb rozs terem az egész megyében, földe egyébiránt is termékeny. F. u. Kubinyi család. Ut. p. Bertelenfalva.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.
Az 1930-as években csatolták hozzá Körmöst.
Szokolcs
[szerkesztés]Nagyolaszi területének délkeleti részét alkotja a víztározó partján.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szokolcz, tót falu, Liptó vmegyében, 68 kath., 419 evang. lak. Lakosai szálhajókkal, fával kereskednek; s jó szálhajósok. F. u. a kamara. Ut. p. Berthelenfalva.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.
A falu lényegében elpusztult a víztározó 1972-ben történt feltöltésekor, csak a temető maradt meg belőle.
Verbó
[szerkesztés]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VERBÓ. Vriba. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Kubínyi Uraság, lakosai többfélék, fekszik Sz. Máriához nem meszsze, és annak filiája; határja jó termékenységű, legelője van, piatza Liptsén, és Rozembergán.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Verbó, (Veribe), Liptó vm. tót falu, 6 kath., 88 evang. lak. F. u. Kubinyi. Ut. p. Berthelenfalva.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.
A falu úgyszintén 1972-ben, a víztározó feltöltésével szűnt meg létezni.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 607 | 630 | 586 | 647 |
| Különbség | +3,78 % | -6,98 % | +10,40 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 645 | 647 |
| Eltérés | +0,31 % |
1910-ben 198, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 633 lakosából 622 szlovák volt.
2011-ben 595 lakosából 578 szlovák volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Szokolcson született 1933-ban Ján Starší világbajnok ezüstérmes csehszlovák válogatott szlovák jégkorongozó, edző, szövetségi kapitány.
- Szokolcson született 1940-ben Stanislav "Stan" Mikita, eredetileg Stanislav Guoth, szlovák származású kanadai jégkorongozó.
Nevezetességei
[szerkesztés]- 16. századi reneszánsz eredetű, késő barokk stílusban átalakított kastélya van.
- A közeli víztározó.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- 1 2 Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- 1 2 3 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
Források
[szerkesztés]- P. Vítek, M. Martinický, P. Laučík 2012: Vlachy - Dejiny obcí Vlachy, Vlašky, Krmeš a Vŕbie
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Községinfó
- Nagyolaszi honlapja
- E-obce.sk Archiválva 2022. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Nagyolaszi a térképen
A Liptószentmiklósi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
