„Nyitrageszte” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a előneve |
a kisebb formai javítások |
||
28. sor: | 28. sor: | ||
'''Nyitrageszte''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Hosťová'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Nyitrai kerület]]ben, a [[Nyitrai járás]]ban. 2001-ben 378 lakosából 312 magyar és 66 szlovák volt. |
'''Nyitrageszte''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Hosťová'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Nyitrai kerület]]ben, a [[Nyitrai járás]]ban. 2001-ben 378 lakosából 312 magyar és 66 szlovák volt. |
||
==Fekvése== |
== Fekvése == |
||
[[Nyitra (város)|Nyitrától]] 9 km-re keletre fekszik. |
[[Nyitra (város)|Nyitrától]] 9 km-re keletre fekszik. |
||
==Története== |
== Története == |
||
A község területén már az [[újkőkor]]ban is éltek emberek, a [[lengyeli kultúra]] emberének emlékei kerültek itt elő. A Gesztei-patak felső folyása mentén a korai [[vaskor]]ból ([[hallstatt]]) is találtak vaseszközöket. A késői vaskorból ([[laténi kultúra|latén]]) úgyszintén. A községtől keletre a patak feletti teraszon [[1938]]-ban egy szláv település nyomait találták. A [[honfoglalás]] után a szláv települések közé egyre több magyar falu is ékelődött, melyeket főként a határőrző segédnépek laktak. |
A község területén már az [[újkőkor]]ban is éltek emberek, a [[lengyeli kultúra]] emberének emlékei kerültek itt elő. A Gesztei-patak felső folyása mentén a korai [[vaskor]]ból ([[hallstatt]]) is találtak vaseszközöket. A késői vaskorból ([[laténi kultúra|latén]]) úgyszintén. A községtől keletre a patak feletti teraszon [[1938]]-ban egy szláv település nyomait találták. A [[honfoglalás]] után a szláv települések közé egyre több magyar falu is ékelődött, melyeket főként a határőrző segédnépek laktak. |
||
A mai települést [[1232]]-ben ''Guesta'' néven említik először. [[1274]]-ben ''Guezte'' néven szerepel. [[1343]]-ban az Elefánthy nemzetség, később a bacskafalvi Bacskády, [[Babothy]], [[Cseszneky család|gróf Cseszneky]], [[Jeszenszky család|Jeszenszky]] és Kelecsényi családok birtoka. [[1533]]-ban Litterátus János és Hindy György voltak a birtokosai. A török a [[16. század]] második felében hajtotta uralma alá a területet, a község [[1570]]-ben már a hódoltsági terület szélén feküdt és a töröknek adózott. Ebben az időszakban a váltakozó császári és török uralom miatt a község kétszeresen is adózott és nehéz időket élt át. [[1644]]. [[március 23.|március 23-án]] a török a környező falvakkal együtt felégette, lakóit leöldösték, vagy rabságba hurcolták. A környék [[1664]]-ben szabadult fel a török iga alól, de a kuruc harcok miatt lakói továbbra is sokat szenvedtek. [[1715]]-ben 10 család lakta a községet. [[1744]]-ben egy jégverés az egész termést tönkretette. [[1752]]-ben az adóösszeírás szerint 20 jobbágy, 20 zsellér és 4 ház nélkuli zsellér család lakott a faluban. [[1787]]-ben 49 házaban 290 lakos élt. [[1828]]-ban 45 háza és 319 lakosa volt. [[1849]]-ben a [[kolera]]járványnak 26 áldozata volt a településen. [[1863]]-ban 316 lakos élt a községben, lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. |
A mai települést [[1232]]-ben ''Guesta'' néven említik először. [[1274]]-ben ''Guezte'' néven szerepel. [[1343]]-ban az Elefánthy nemzetség, később a bacskafalvi Bacskády, [[Babothy]], [[Cseszneky család|gróf Cseszneky]], [[Jeszenszky család|Jeszenszky]] és Kelecsényi családok birtoka. [[1533]]-ban Litterátus János és Hindy György voltak a birtokosai. A török a [[16. század]] második felében hajtotta uralma alá a területet, a község [[1570]]-ben már a hódoltsági terület szélén feküdt és a töröknek adózott. Ebben az időszakban a váltakozó császári és török uralom miatt a község kétszeresen is adózott és nehéz időket élt át. [[1644]]. [[március 23.|március 23-án]] a török a környező falvakkal együtt felégette, lakóit leöldösték, vagy rabságba hurcolták. A környék [[1664]]-ben szabadult fel a török iga alól, de a kuruc harcok miatt lakói továbbra is sokat szenvedtek. [[1715]]-ben 10 család lakta a községet. [[1744]]-ben egy jégverés az egész termést tönkretette. [[1752]]-ben az adóösszeírás szerint 20 jobbágy, 20 zsellér és 4 ház nélkuli zsellér család lakott a faluban. [[1787]]-ben 49 házaban 290 lakos élt. [[1828]]-ban 45 háza és 319 lakosa volt. [[1849]]-ben a [[kolera]]járványnak 26 áldozata volt a településen. [[1863]]-ban 316 lakos élt a községben, lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. |
||
Vályi András szerint ''"GESZTE. Magyar falu Nyitra Vármegyében, földes Urai Bacskády, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Pogránynak szomszédságában, mellynek filiája, Nyitrához egy, és 1/4 mértföldnyire, fája tûzre, és épûletre, makk termõ erdeje elég, szõlö hegye termékeny, mellynek borait helyben könnyen eladhattyák, legelõje is elég, helyben jó módgya a’ kövek árúlására, piatza, malma közel, elsõ Osztálybéli. |
Vályi András szerint ''"GESZTE. Magyar falu Nyitra Vármegyében, földes Urai Bacskády, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Pogránynak szomszédságában, mellynek filiája, Nyitrához egy, és 1/4 mértföldnyire, fája tûzre, és épûletre, makk termõ erdeje elég, szõlö hegye termékeny, mellynek borait helyben könnyen eladhattyák, legelõje is elég, helyben jó módgya a’ kövek árúlására, piatza, malma közel, elsõ Osztálybéli. |
||
"'' <ref>{{Vályi}}</ref> |
"'' <ref>{{Vályi}}</ref> |
||
Fényes Elek szerint ''"Geszthe, magyar falu, Nyitra vmegyében, Ghymestõl délre 1 mfldnyire: 340 kath. lak., kastéllyal, erdõvel, bortermesztéssel. F. u. többen. Ut. p. Nyitra."'' <ref>{{Fényes}}</ref> |
Fényes Elek szerint ''"Geszthe, magyar falu, Nyitra vmegyében, Ghymestõl délre 1 mfldnyire: 340 kath. lak., kastéllyal, erdõvel, bortermesztéssel. F. u. többen. Ut. p. Nyitra."'' <ref>{{Fényes}}</ref> |
||
[[1910]]-ben 390, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Nyitrai járás]]ához tartozott. |
[[1910]]-ben 390, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Nyitrai járás]]ához tartozott. |
||
46. sor: | 46. sor: | ||
A [[Magyar Királyi Szent László Lovagrend]] dícsérő oklevéllel tisztelte meg a községet [[2009]]. [[július 31]]-én [[Nyitra|Nyitrán]], a [[piaristák]] [[Szent László]] templomában megtartott ünnepi szentmisén, elismeréseként e településnek a magyar kultúra és hagyomány ápolásában, az ifjú nemzedéknek magyar önazonosságra, európai méltóságra és keresztény értékrendre valamint a más nemzetek iránti tiszteletre való nevelésében elért kimagasló eredményeiért.<ref>Dr. Nagy Lászlónak, a nyitrai Szent László emlékmisén 2009. július 31-én elhangzott köszöntő beszédének közreadása a Zoboralja információs és hírportálon.</ref> |
A [[Magyar Királyi Szent László Lovagrend]] dícsérő oklevéllel tisztelte meg a községet [[2009]]. [[július 31]]-én [[Nyitra|Nyitrán]], a [[piaristák]] [[Szent László]] templomában megtartott ünnepi szentmisén, elismeréseként e településnek a magyar kultúra és hagyomány ápolásában, az ifjú nemzedéknek magyar önazonosságra, európai méltóságra és keresztény értékrendre valamint a más nemzetek iránti tiszteletre való nevelésében elért kimagasló eredményeiért.<ref>Dr. Nagy Lászlónak, a nyitrai Szent László emlékmisén 2009. július 31-én elhangzott köszöntő beszédének közreadása a Zoboralja információs és hírportálon.</ref> |
||
==Nevezetességei== |
== Nevezetességei == |
||
*A [[Szentháromság]] tiszteletére szentelt római katolikus temploma [[1734]] és [[1736]] között épült. Főoltára [[1802]]-ben készült, tornyát [[1834]]-ben építették. [[1936]]-ban átépítették és bővítették. A templom melletti kőkereszt [[1834]]-ben készült. |
* A [[Szentháromság]] tiszteletére szentelt római katolikus temploma [[1734]] és [[1736]] között épült. Főoltára [[1802]]-ben készült, tornyát [[1834]]-ben építették. [[1936]]-ban átépítették és bővítették. A templom melletti kőkereszt [[1834]]-ben készült. |
||
*A Nyitragesztei Női Éneklőcsoport [[1970]]-ben alakult. |
* A Nyitragesztei Női Éneklőcsoport [[1970]]-ben alakult. |
||
==Külső hivatkozások== |
== Külső hivatkozások == |
||
*[http://www.miestnykanal.com/Mnk/Jsp/Home.jsp?name=Hostova Hivatalos oldal] |
* [http://www.miestnykanal.com/Mnk/Jsp/Home.jsp?name=Hostova Hivatalos oldal] |
||
*[http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=4&obec=1248 Községinfó] |
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=4&obec=1248 Községinfó] |
||
*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-490637&pos_y=-1267100&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Hos%9Dov%E1%2C%20Nitra Nyitrageszte Szlovákia térképén] |
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-490637&pos_y=-1267100&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Hos%9Dov%E1%2C%20Nitra Nyitrageszte Szlovákia térképén] |
||
*[http://www.travelatlas.sk/nitra/hostova.html Travelatlas.sk] |
* [http://www.travelatlas.sk/nitra/hostova.html Travelatlas.sk] |
||
*[http://www.e-obce.sk/obec/hostova/hostova.html E-obce.sk] |
* [http://www.e-obce.sk/obec/hostova/hostova.html E-obce.sk] |
||
==Források== |
== Források == |
||
*Sándor, J. 2009: Zoboralja dióhéjban - Templomok, emlékek, emlékezés. Kolon. |
* Sándor, J. 2009: Zoboralja dióhéjban - Templomok, emlékek, emlékezés. Kolon. |
||
*Fehér, S. 1997: Nyitrageszte monográfiája. |
* Fehér, S. 1997: Nyitrageszte monográfiája. |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
A lap 2010. augusztus 23., 16:16-kori változata
Nyitrageszte (Hosťová) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Nyitrai |
Járás | Nyitrai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1232 |
Polgármester | Gálová Alžbeta |
Irányítószám | 951 02 |
Körzethívószám | 037 |
Forgalmi rendszám | NR |
Népesség | |
Teljes népesség | 392 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 518 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 195 m |
Terület | 4,78 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 20′ 20″, k. h. 18° 12′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 20″, k. h. 18° 12′ 26″ | |
Nyitrageszte weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitrageszte témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Nyitrageszte (szlovákul Hosťová) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. 2001-ben 378 lakosából 312 magyar és 66 szlovák volt.
Fekvése
Nyitrától 9 km-re keletre fekszik.
Története
A község területén már az újkőkorban is éltek emberek, a lengyeli kultúra emberének emlékei kerültek itt elő. A Gesztei-patak felső folyása mentén a korai vaskorból (hallstatt) is találtak vaseszközöket. A késői vaskorból (latén) úgyszintén. A községtől keletre a patak feletti teraszon 1938-ban egy szláv település nyomait találták. A honfoglalás után a szláv települések közé egyre több magyar falu is ékelődött, melyeket főként a határőrző segédnépek laktak.
A mai települést 1232-ben Guesta néven említik először. 1274-ben Guezte néven szerepel. 1343-ban az Elefánthy nemzetség, később a bacskafalvi Bacskády, Babothy, gróf Cseszneky, Jeszenszky és Kelecsényi családok birtoka. 1533-ban Litterátus János és Hindy György voltak a birtokosai. A török a 16. század második felében hajtotta uralma alá a területet, a község 1570-ben már a hódoltsági terület szélén feküdt és a töröknek adózott. Ebben az időszakban a váltakozó császári és török uralom miatt a község kétszeresen is adózott és nehéz időket élt át. 1644. március 23-án a török a környező falvakkal együtt felégette, lakóit leöldösték, vagy rabságba hurcolták. A környék 1664-ben szabadult fel a török iga alól, de a kuruc harcok miatt lakói továbbra is sokat szenvedtek. 1715-ben 10 család lakta a községet. 1744-ben egy jégverés az egész termést tönkretette. 1752-ben az adóösszeírás szerint 20 jobbágy, 20 zsellér és 4 ház nélkuli zsellér család lakott a faluban. 1787-ben 49 házaban 290 lakos élt. 1828-ban 45 háza és 319 lakosa volt. 1849-ben a kolerajárványnak 26 áldozata volt a településen. 1863-ban 316 lakos élt a községben, lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "GESZTE. Magyar falu Nyitra Vármegyében, földes Urai Bacskády, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Pogránynak szomszédságában, mellynek filiája, Nyitrához egy, és 1/4 mértföldnyire, fája tûzre, és épûletre, makk termõ erdeje elég, szõlö hegye termékeny, mellynek borait helyben könnyen eladhattyák, legelõje is elég, helyben jó módgya a’ kövek árúlására, piatza, malma közel, elsõ Osztálybéli. " [2]
Fényes Elek szerint "Geszthe, magyar falu, Nyitra vmegyében, Ghymestõl délre 1 mfldnyire: 340 kath. lak., kastéllyal, erdõvel, bortermesztéssel. F. u. többen. Ut. p. Nyitra." [3]
1910-ben 390, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1945 után magyar lakosságát kollektív háborús bűnösnek nyilvánították. Magyar tannyelvű iskolája csak 1950-ben nyílt meg újra.
A Magyar Királyi Szent László Lovagrend dícsérő oklevéllel tisztelte meg a községet 2009. július 31-én Nyitrán, a piaristák Szent László templomában megtartott ünnepi szentmisén, elismeréseként e településnek a magyar kultúra és hagyomány ápolásában, az ifjú nemzedéknek magyar önazonosságra, európai méltóságra és keresztény értékrendre valamint a más nemzetek iránti tiszteletre való nevelésében elért kimagasló eredményeiért.[4]
Nevezetességei
- A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1734 és 1736 között épült. Főoltára 1802-ben készült, tornyát 1834-ben építették. 1936-ban átépítették és bővítették. A templom melletti kőkereszt 1834-ben készült.
- A Nyitragesztei Női Éneklőcsoport 1970-ben alakult.
Külső hivatkozások
Források
- Sándor, J. 2009: Zoboralja dióhéjban - Templomok, emlékek, emlékezés. Kolon.
- Fehér, S. 1997: Nyitrageszte monográfiája.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Dr. Nagy Lászlónak, a nyitrai Szent László emlékmisén 2009. július 31-én elhangzott köszöntő beszédének közreadása a Zoboralja információs és hírportálon.