„Ingrid Bergman” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Peadar (vitalap | szerkesztései)
56 000 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
form, POV ki, atfogalmaz
4. sor: 4. sor:
| képaláírás = 1944-ben
| képaláírás = 1944-ben
| születési név =
| születési név =
| születési dátum = [[1915]]. [[augusztus 29.]]
| születési dátum = [[1915]]. [[augusztus 29.]]
| születési hely = [[Stockholm]], [[Svédország]]
| születési hely = [[Stockholm]], [[Svédország]]
| halál dátuma = [[1982]]. [[augusztus 29.]] {{életkor-holt|1915|8|29|1982|8|29}}
| halál dátuma = [[1982]]. [[augusztus 29.]] {{életkor-holt|1915|8|29|1982|8|29}}
| halál helye = [[London]], [[Anglia]]
| halál helye = [[London]], [[Anglia]]
| művésznév =
| művésznév =
| aktív évek = [[1935 a filmművészetben|1935]] – [[1982 a filmművészetben|1982]]
| aktív évek = [[1935 a filmművészetben|1935]] – [[1982 a filmművészetben|1982]]
| házastárs = Aron Petter Lindström <br />(1937 – 1950)<br />[[Roberto Rossellini]] <br />(1950 – 1957)<br />Lars Schmidt<br /> (1958 – 1975)
| házastárs = Aron Petter Lindström <br />(1937–1950)<br />[[Roberto Rossellini]] <br />(1950–1957)<br />Lars Schmidt<br /> (1958–1975)
| honlap =
| honlap =
| híres szerep =
| híres szerep =
23. sor: 23. sor:
|}}
|}}


'''Ingrid Bergman''' ({{kiejtés|sv-Ingrid_Bergman.ogg}}) ([[Stockholm]], [[1915]]. [[augusztus 29.]] – [[London]], [[1982]]. [[augusztus 29.]]) háromszoros [[Oscar-díj]]as svéd [[színész]]nő, akit minden idők egyik legnagyobb hatású színésznőjeként tartanak számon.<ref>[http://index.hu/nagykep/2012/08/29/30_eve_hunyt_el_ingrid_bergman/ 30 éve hunyt el a Casablanca sztárja - Index, 2012. augusztus 30.]</ref> Legismertebb szerepe a [[Casablanca (film)|Casablanca]] című filmben Ilsa Lund László megformálása [[Humphrey Bogart]] oldalán. Olyan filmtörténeti klasszikusokban szerepelt még, mint a [[Forgószél (film)|Forgószél]], a [[Gázláng]] vagy az [[Őszi szonáta]].
'''Ingrid Bergman''' ({{kiejtés|sv-Ingrid_Bergman.ogg}}) ([[Stockholm]], [[1915]]. [[augusztus 29.]] – [[London]], [[1982]]. [[augusztus 29.]]) háromszoros [[Oscar-díj]]as svéd [[színész]]nő.<ref>[http://index.hu/nagykep/2012/08/29/30_eve_hunyt_el_ingrid_bergman/ 30 éve hunyt el a Casablanca sztárja - Index, 2012. augusztus 30.]</ref> Legismertebb szerepe a [[Casablanca (film)|Casablanca]] című filmben Ilsa Lund László megformálása [[Humphrey Bogart]] oldalán. Olyan filmtörténeti klasszikusokban szerepelt még, mint a [[Forgószél (film)|Forgószél]], a [[Gázláng]], vagy az [[Őszi szonáta]].


<!--
<!--
30. sor: 30. sor:
== Élete ==
== Élete ==


[[Svédország]] fővárosában, Stockholmban született, [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] családban. Kétéves volt, amikor édesanyja, a német származású Friedel Adler meghalt. 13 éves koráig édesapja, Justus Bergman nevelte, majd annak halála után rokonokhoz került. A stockholmi Királyi Drámai Színházban tanult. Első kis szerepét [[1934]]-ben kapta az ''Óváros grófja'' című filmben. Tucatnyi svéd filmszerep után [[1939]]-ben választotta ki [[David O. Selznick]] egy korábbi, [[1936]]-ban készült svéd nyelvű filmje, az ''Intermezzo'' angol nyelvű remake-jének főszerepére. A film hatalmas siker lett, és „Svédország fényes ajándéka” megérkezett [[Hollywood]]ba.
[[Svédország]] fővárosában, [[Stockholm]]ban született, [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] családban. Kétéves volt, amikor édesanyja, a német származású Friedel Adler meghalt. 13 éves koráig édesapja, Justus Bergman nevelte, majd annak halála után rokonokhoz került. A stockholmi Királyi Drámai Színházban tanult. Első kis szerepét [[1934]]-ben kapta az ''Óváros grófja'' című filmben. Tucatnyi svéd filmszerep után [[1939]]-ben választotta ki [[David O. Selznick]] egy korábbi, [[1936]]-ban készült svéd nyelvű filmje, az ''Intermezzo'' angol nyelvű remake-jének főszerepére. A film hatalmas siker lett, és „Svédország fényes ajándéka” megérkezett [[Hollywood]]ba.


Néhány svéd filmdarab és három sikeres amerikai film után az [[1942]]-es, klasszikussá vált ''[[Casablanca (film)|Casablancában]]'' [[Humphrey Bogart]] oldalán játszott. Két évvel később megkapta az első Oscar-jelölését az [[1943]]-as ''Akiért a harang szól'' filmszerepéért. A rákövetkező évben [[Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek|a legjobb színésznőnek járó]] [[Oscar-díj]]at vehette át az [[1944]]-ben készült ''[[Gázláng]]'' filmbeli alakításáért. Az egymás után harmadik jelölését a ''Szent Mary harangjai'' ([[1945]]) filmben nyújtott alakításáért kapta. [[1948]]-ban negyedszerre jelölték a ''Szent Johanná''ért. [[Alfred Hitchcock]], aki a ''[[Forgószél (film)|Forgószél]]'' és a ''[[Elbűvölve]]'' filmjeit rendezte, rajongott Bergmanért, de hiába táplált iránta gyengéd érzelmeket.
Néhány svéd filmdarab és három sikeres amerikai film után az [[1942]]-es, klasszikussá vált ''[[Casablanca (film)|Casablancában]]'' [[Humphrey Bogart]] oldalán játszott. Két évvel később megkapta az első Oscar-jelölését az [[1943]]-as ''Akiért a harang szól'' filmszerepéért. A rákövetkező évben [[Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek|a legjobb színésznőnek járó]] [[Oscar-díj]]at vehette át az [[1944]]-ben készült ''[[Gázláng]]'' filmbeli alakításáért. Az egymás után harmadik jelölését a ''Szent Mary harangjai'' ([[1945]]) filmben nyújtott alakításáért kapta. [[1948]]-ban negyedszerre jelölték a ''Szent Johanná''ért. [[Alfred Hitchcock]], aki a ''[[Forgószél (film)|Forgószél]]'' és a ''[[Elbűvölve]]'' filmjeit rendezte, rajongott Bergmanért, de hiába táplált iránta gyengéd érzelmeket.
<!-- Frank Capa, azaz Friedmann Endre Ernő 1945–46-ban Ingrid Bergman szerelme kedvéért Hollywoodba ment, ahol rövid ideig segédoperatőrként, filmrendezőként dolgozott. -->
<!-- Frank Capa, azaz Friedmann Endre Ernő 1945–46-ban Ingrid Bergman szerelme kedvéért Hollywoodba ment, ahol rövid ideig segédoperatőrként, filmrendezőként dolgozott. -->


Bergman [[1949]]-ben ismerkedett meg [[Roberto Rossellini]] filmrendezővel, miután annak ''Róma nyílt város'' című filmje katartikus hatást tett rá. A ''Stromboli'' filmjében szerepelve egymásba szerettek, és Ingrid elhagyta érte a férjét, dr. Aron Petter Lindströmöt, akivel [[1937]]-ben házasodott össze, és a lányukat, [[Pia Lindström]]öt. Összeházasodtak Rossellinivel, majd három gyermekük született: Isotta és [[Isabella Rossellini]] ikerlányai, akik színésznők lettek és egy fia, Roberto Ingmar Rossellini. A viszonyukat botrányosnak találta mind Hollywood, mind a közvélemény; Bergmant, aki a házasságkötéskor már terhes volt, az „erkölcsi elfajzás hollywoodi apostolának” titulálták, és az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] elhagyására kényszerítették.
Bergman [[1949]]-ben ismerkedett meg [[Roberto Rossellini]] filmrendezővel, miután annak ''Róma nyílt város'' című filmje katartikus hatást tett rá. A ''Stromboli'' filmjében szerepelve egymásba szerettek, és Ingrid elhagyta érte a férjét, dr. Aron Petter Lindströmöt, akivel [[1937]]-ben házasodott össze, és a lányukat, [[Pia Lindström]]öt. Összeházasodtak Rossellinivel, három gyermekük született: Isotta és [[Isabella Rossellini]] ikerlányai, akik színésznők lettek és egy fia, Roberto Ingmar Rossellini. A viszonyukat botrányosnak találta mind Hollywood, mind a közvélemény; Bergmant, aki a házasságkötéskor már terhes volt, az „erkölcsi elfajzás hollywoodi apostolának” titulálták, és az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] elhagyására kényszerítették.


A botrány után [[1956]]-ban tért vissza dicsőségesen Hollywoodba, amikor az ''Anasztázia'' főszerepéért megkapta a második [[Oscar-díj]]át. Tovább folytatta az európai és amerikai filmekben felváltva való szerepléseit. Hat év házasság után, [[1956]]-ban elvált Rosselinitől. Harmadik férje a svéd származású Lars Schmidt színházi producer lett, akivel [[1957]]-től [[1976]]-ig voltak házasok. A harmadik Oscart az [[1974]]-es [[Gyilkosság az Orient expresszen (film, 1974)|Gyilkosság az Orient Expresszen]] legjobb mellékszereplőjeként kapta meg. [[1978]]-ban az [[Ingmar Bergman]] rendezte ''Őszi szonáta'' című filmért hetedszer jelölték az Akadémiai Díjra. Ez volt az utolsó mozifilm-szerepe, amelyet a legjobb alakításai között tartanak számon.
A botrány után [[1956]]-ban tért vissza dicsőségesen Hollywoodba, amikor az ''Anasztázia'' főszerepéért megkapta a második [[Oscar-díj]]át. Tovább folytatta az európai és amerikai filmekben felváltva való szerepléseit. Hat év házasság után, [[1956]]-ban elvált Rosselinitől. Harmadik férje a svéd származású Lars Schmidt színházi producer lett, akivel [[1957]]-től [[1976]]-ig voltak házasok. A harmadik Oscart az [[1974]]-es [[Gyilkosság az Orient expresszen (film, 1974)|Gyilkosság az Orient Expresszen]] legjobb mellékszereplőjeként kapta meg. [[1978]]-ban az [[Ingmar Bergman]] rendezte ''Őszi szonáta'' című filmért hetedszer jelölték az Akadémiai Díjra. Ez volt az utolsó mozifilm-szerepe, amelyet a legjobb alakításai között tartanak számon.


Folyékonyan beszélt [[svéd nyelv|svéd]], [[német nyelv|német]], [[francia nyelv|francia]], [[angol nyelv|angol]] és [[olasz nyelv|olasz]] nyelven.
Folyékonyan beszélt [[svéd nyelv|svéd]], [[német nyelv|német]], [[francia nyelv|francia]], [[angol nyelv|angol]] és [[olasz nyelv|olasz]] nyelven. [[1982]]-ben [[Emlőrák|mellrákban]] hunyt el a 67. születésnapján, [[London]]ban. Végakarata szerint [[Svédország]]ban hamvasztották el, és [[Stockholm]]ban a hamvait részben szétszórták, részben a [[Norra begravningsplatsen]]-ben temették el.
[[1982]]-ben [[Emlőrák|mellrákban]] hunyt el a 67. születésnapján, [[London]]ban. Végakarata szerint [[Svédország]]ban hamvasztották el, és [[Stockholm]]ban a hamvait részben szétszórták, részben a [[Norra begravningsplatsen]]-ben temették el.


Posztumusz kapta meg a legjobb színésznőnek járó [[Emmy-díj]]at [[1982]]-ben a ''Golda nevű nő'' című tvfilm-sorozatért, amelyben [[Golda Meir]]t, az egykori izraeli miniszterelnököt alakította.
Posztumusz kapta meg a legjobb színésznőnek járó [[Emmy-díj]]at [[1982]]-ben a ''Golda nevű nő'' című tvfilm-sorozatért, amelyben [[Golda Meir]]t, az egykori izraeli miniszterelnököt alakította. A filmművészethez való jelentős hozzájárulásáért az emlékét egy csillag őrzi a hollywoodi Hírességek útján, a Hollywood sugárút 6759 szám alatt.
A filmművészethez való jelentős hozzájárulásáért az emlékét egy csillag őrzi a hollywoodi Hírességek útján, a Hollywood sgt. 6759 szám alatt.


== Filmjei ==
== Filmjei ==
[[Kép:Ingrid Bergman in Rage in Heaven (1941).png|bélyegkép|265px|jobbra|Ingrid Bergman a Gyilkos szerelem című filmben (1941)]]
[[Kép:Ingrid Bergman in Rage in Heaven (1941).png|bélyegkép|265px|jobbra|Ingrid Bergman a ''Gyilkos szerelem'' című filmben (1941)]]
[[Kép:Ingrid Bergman in Casablanca trailer(2).jpg|bélyegkép|265px|jobbra|Ingrid Bergman, mint Ilsa a [[Casablanca (film)|Casablancában]]]]
[[Kép:Ingrid Bergman in Casablanca trailer(2).jpg|bélyegkép|265px|jobbra|Ingrid Bergman, mint Ilsa a ''[[Casablanca (film)|Casablancában]]'']]
* Az Óváros grófja (Munkbrogreven; r. Edvin Adolphson és Sigurd Wallén) (1935)
* Az Óváros grófja (Munkbrogreven; r. Edvin Adolphson és Sigurd Wallén) (1935)
* Az óceán hullámai (Bränningar; r. Ivar Johansson) (1935)
* Az óceán hullámai (Bränningar; r. Ivar Johansson) (1935)
119. sor: 117. sor:
== Díjai ==
== Díjai ==
[[Fájl:Norra, Ingrid.JPG|bélyegkép|265px|jobbra|Ingrid Bergman sírja Stockholmban]]
[[Fájl:Norra, Ingrid.JPG|bélyegkép|265px|jobbra|Ingrid Bergman sírja Stockholmban]]

* 1944 [[Oscar-díj]] – [[Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek|Legjobb női főszereplő]] (Gázláng)
* 1944 [[Oscar-díj]] – [[Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek|Legjobb női főszereplő]] (Gázláng)
* 1945 [[Golden Globe-díj]] – [[Golden Globe-díj a legjobb női főszereplőnek – filmdráma|Legjobb színésznő – drámai kategória]] (Gázláng)
* 1945 [[Golden Globe-díj]] – [[Golden Globe-díj a legjobb női főszereplőnek – filmdráma|Legjobb színésznő – drámai kategória]] (Gázláng)
139. sor: 138. sor:
* Aleksandra Ziółkowska-Boehm: ''Ingrid Bergman prywatnie'', 2013. Prószyński i S-ka, Warszawa, ISBN978-83-7839-518-8
* Aleksandra Ziółkowska-Boehm: ''Ingrid Bergman prywatnie'', 2013. Prószyński i S-ka, Warszawa, ISBN978-83-7839-518-8
* Aleksandra Ziolkowska-Boehm: ''Ingrid Bergman and her American Relatives'', Lanham, MD: Hamilton Books. The Rowman & Littlefield Publishing Group, 2013. ISBN 978-0-7618-6150-8
* Aleksandra Ziolkowska-Boehm: ''Ingrid Bergman and her American Relatives'', Lanham, MD: Hamilton Books. The Rowman & Littlefield Publishing Group, 2013. ISBN 978-0-7618-6150-8

=== Linkek ===
=== Külső hivatkozások ===
* {{Imdb name|0000006|Ingrid Bergman}}
* {{Imdb name|0000006|Ingrid Bergman}}
* {{PORT.hu-person|4022|Ingrid Bergman}}
* {{PORT.hu-person|4022|Ingrid Bergman}}

A lap 2017. április 16., 09:01-kori változata

Ingrid Bergman
1944-ben
1944-ben
Életrajzi adatok
Született1915. augusztus 29.
Stockholm, Svédország
Elhunyt1982. augusztus 29. (67 évesen)
London, Anglia
SírhelyNorra Bregravningsplatsen
HázastársaAron Petter Lindström
(1937–1950)
Roberto Rossellini
(1950–1957)
Lars Schmidt
(1958–1975)
ÉlettársJohn Van Eyssen
Gyermekei
Pályafutása
Iskolái
  • Dramatens elevskola
  • Palmgrenska samskolan
Aktív évek1935 – 1982
Díjai
Oscar-díjLegjobb női főszereplő
Gázláng (1944)
Anastacia (1956)
Legjobb női mellékszereplő
Gyilkosság az Orient expresszen (1974)
Golden Globe1945, 1946, 1957
BAFTA-díj1975
Emmy-díj1960, 1982
További díjak
Ingrid Bergman aláírása
Ingrid Bergman aláírása
Ingrid Bergman weboldala
Ingrid Bergman IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Ingrid Bergman témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ingrid Bergman (kiejtéseⓘ) (Stockholm, 1915. augusztus 29. – London, 1982. augusztus 29.) háromszoros Oscar-díjas svéd színésznő.[4] Legismertebb szerepe a Casablanca című filmben Ilsa Lund László megformálása Humphrey Bogart oldalán. Olyan filmtörténeti klasszikusokban szerepelt még, mint a Forgószél, a Gázláng, vagy az Őszi szonáta.


Élete

Svédország fővárosában, Stockholmban született, evangélikus családban. Kétéves volt, amikor édesanyja, a német származású Friedel Adler meghalt. 13 éves koráig édesapja, Justus Bergman nevelte, majd annak halála után rokonokhoz került. A stockholmi Királyi Drámai Színházban tanult. Első kis szerepét 1934-ben kapta az Óváros grófja című filmben. Tucatnyi svéd filmszerep után 1939-ben választotta ki David O. Selznick egy korábbi, 1936-ban készült svéd nyelvű filmje, az Intermezzo angol nyelvű remake-jének főszerepére. A film hatalmas siker lett, és „Svédország fényes ajándéka” megérkezett Hollywoodba.

Néhány svéd filmdarab és három sikeres amerikai film után az 1942-es, klasszikussá vált Casablancában Humphrey Bogart oldalán játszott. Két évvel később megkapta az első Oscar-jelölését az 1943-as Akiért a harang szól filmszerepéért. A rákövetkező évben a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjat vehette át az 1944-ben készült Gázláng filmbeli alakításáért. Az egymás után harmadik jelölését a Szent Mary harangjai (1945) filmben nyújtott alakításáért kapta. 1948-ban negyedszerre jelölték a Szent Johannáért. Alfred Hitchcock, aki a Forgószél és a Elbűvölve filmjeit rendezte, rajongott Bergmanért, de hiába táplált iránta gyengéd érzelmeket.

Bergman 1949-ben ismerkedett meg Roberto Rossellini filmrendezővel, miután annak Róma nyílt város című filmje katartikus hatást tett rá. A Stromboli filmjében szerepelve egymásba szerettek, és Ingrid elhagyta érte a férjét, dr. Aron Petter Lindströmöt, akivel 1937-ben házasodott össze, és a lányukat, Pia Lindströmöt. Összeházasodtak Rossellinivel, három gyermekük született: Isotta és Isabella Rossellini ikerlányai, akik színésznők lettek és egy fia, Roberto Ingmar Rossellini. A viszonyukat botrányosnak találta mind Hollywood, mind a közvélemény; Bergmant, aki a házasságkötéskor már terhes volt, az „erkölcsi elfajzás hollywoodi apostolának” titulálták, és az Egyesült Államok elhagyására kényszerítették.

A botrány után 1956-ban tért vissza dicsőségesen Hollywoodba, amikor az Anasztázia főszerepéért megkapta a második Oscar-díját. Tovább folytatta az európai és amerikai filmekben felváltva való szerepléseit. Hat év házasság után, 1956-ban elvált Rosselinitől. Harmadik férje a svéd származású Lars Schmidt színházi producer lett, akivel 1957-től 1976-ig voltak házasok. A harmadik Oscart az 1974-es Gyilkosság az Orient Expresszen legjobb mellékszereplőjeként kapta meg. 1978-ban az Ingmar Bergman rendezte Őszi szonáta című filmért hetedszer jelölték az Akadémiai Díjra. Ez volt az utolsó mozifilm-szerepe, amelyet a legjobb alakításai között tartanak számon.

Folyékonyan beszélt svéd, német, francia, angol és olasz nyelven. 1982-ben mellrákban hunyt el a 67. születésnapján, Londonban. Végakarata szerint Svédországban hamvasztották el, és Stockholmban a hamvait részben szétszórták, részben a Norra begravningsplatsen-ben temették el.

Posztumusz kapta meg a legjobb színésznőnek járó Emmy-díjat 1982-ben a Golda nevű nő című tvfilm-sorozatért, amelyben Golda Meirt, az egykori izraeli miniszterelnököt alakította. A filmművészethez való jelentős hozzájárulásáért az emlékét egy csillag őrzi a hollywoodi Hírességek útján, a Hollywood sugárút 6759 szám alatt.

Filmjei

Ingrid Bergman a Gyilkos szerelem című filmben (1941)
Ingrid Bergman, mint Ilsa a Casablancában
Ingrid Bergman csillaga Hollywoodban

Színházi szerepei

  • Liliom (Molnár Ferenc színműve) (New York, 1940)
  • Anna Christie (Eugene O’Neill drámája) (Santa Barbara, 1941)
  • Lotaringiai Johanna (Joan of Lorraine, Maxwell Anderson színműve) (New York, 1946)
  • Johanna a máglyán (Jeanne d'Arc au bucher; Arthur Honegger oratóriuma) (Nápoly, 1953)
  • Tea és vonzalom (Tea and Sympathy; Robert Anderson színműve) (Párizs, 1956)
  • Hedda Gabler (Henrik Ibsen színműve) (Párizs, 1962)
  • Egy hónap falun (A Month in the Country; Ivan Turgenyev színműve) (Guildford, Nagy-Britannia, 1965)
  • A költő és üzlete (More Stately Mansions; Eugene O’Neill drámája) (New York, 1967)
  • Brassbound kapitány megtérése (Captain Brassbound's Conversion; George Bernard Shaw színműve) (Washington, 1972)
  • Ne váljunk el (The Constant Wife; Somerset Maugham színműve) (New York, 1975)
  • A Hold folyói (Waters of the Moon; Norman Charles Hunter színműve (London, 1979)

Díjai

Ingrid Bergman sírja Stockholmban

Jegyzetek

Források

Könyvek

  • Ingrid Bergman: Életem, Gondolat Könyvkiadó, 1989. ISBN 963-282-104-1
  • Aleksandra Ziółkowska-Boehm: Ingrid Bergman prywatnie, 2013. Prószyński i S-ka, Warszawa, ISBN978-83-7839-518-8
  • Aleksandra Ziolkowska-Boehm: Ingrid Bergman and her American Relatives, Lanham, MD: Hamilton Books. The Rowman & Littlefield Publishing Group, 2013. ISBN 978-0-7618-6150-8

Külső hivatkozások

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ingrid_Bergman&oldid=18651681”