„Örökös főispán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 77. sor: | 77. sor: | ||
* [[Zala vármegye]]: zerinvári gróf [[Zrínyi család]], goldburgi és muhrstetteni gróf [[Althann család]] |
* [[Zala vármegye]]: zerinvári gróf [[Zrínyi család]], goldburgi és muhrstetteni gróf [[Althann család]] |
||
* [[Zaránd vármegye]]: albisi [[Zólyomy család]] |
* [[Zaránd vármegye]]: albisi [[Zólyomy család]] |
||
<small>Kicsi szöveg</small> |
|||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
A lap 2011. május 31., 01:26-kori változata
Az örökös főispán (latin: supremus et perpetuus comes) olyan főispán, aki a tisztségét azért töltötte be automatikusan, mert valamilyen főpapi vagy országos világi méltóságot kapott. [1] Elsőnek 1270-ben az esztergomi érsek lett Esztergom vármegye örökös főispánja. [2] A 15. században örökös főispán lett a veszprémi, győri, nyitrai, váradi, pécsi és egri püspök, valamint a kalocsai érsek. A mindenkori nádor is a 15. század óta egyben Pest vármegye főispánja. [1]
I. Mátyás kezdett egyes bárói családoknak birtok helyett örökös, pontosabban örökletes főispáni (haereditarius) hivatalt adományozni. Mivel a magyar ispáni tisztség a frank grófi tisztség megfelelője volt, az örökletes ispáni tisztség német mintára – ahol a gróf már örökletes cím volt ekkor – magyar grófi címmé alakult. [1]
Bronisław Komorowski lengyel elnök őse is Mátyástól kapta az árvai és liptói örökös főispánságot, s ez alapján később Lengyelországban grófként ismerték el őket. A 16. századtól tól a Habsburg-uralkodók is folytatták a korábbi hagyományt, azonban a tényleges hivatalba lépéshez királyi kinevezésre is szükség volt. Egyes esetekben az uralkodó szabadon választhatott az adott család tagjai közül, vagy maga a család döntött, más esetekben meghatározott rend szerint öröklődött a cím (pl. primogenitúra, szeniorátus). Amennyiben a cím viselője kiskorú volt, vagy más okból nem tölthette be ténylegesen a főispáni hivatalt, helyette főispáni jogkörrel rendelkező adminisztrátort neveztek ki. A hivatalt ténylegesen viselő jogosultat örökös és valóságos főispánnak nevezték.
A 18. században a nádoron kívül 9 egyházi és 14 világi örökös főispánság volt. [1]
Az örökös főispáni rang, illetve tisztség a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870. évi XLII. törvénycikk alapján megszűnt, puszta címmé vált, hivatalviselésre többé nem jogosított. Az örökös főispáni címet az 1947. évi IV. törvény[3] megszüntette és használatát megtiltotta.
Az örökös főispán a magyar irodalomban is megjelent, így például Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényében a Baradlay család viselte a vármegye örökös főispáni címét, s Rideghváry Bence szerepelt főispáni adminisztrátorként.
Örökös és örökletes főispánságok a Magyar Királyságban
Az alábbi felsorolásban szerepelnek a magyar történelem során adományozott – főpapi vagy világi méltósághoz kötött – örökös és – főúri családokhoz kötött – örökletes főispáni tisztségek vármegyék (ispánságok) szerint.
Szerepel néhány korábbi nemzetség és vármegye, ahol szokássá vált az ispánt az adott nemzetségből vagy családból választani, ezek azonban nem voltak örökletes ispánságok.
- Abaúj vármegye: perényi báró és herceg Perényi család
- Alsó-Fehér vármegye: az erdélyi vajda, később az erdélyi fejedelem
- Arad vármegye: alsólindvai gróf Bánffy család
- Árva vármegye: gróf Komorowski család, bethlenfalvi gróf Thurzó család, késmárki gróf Thököly család
- Bakonyi erdőispánság: cseszneki és milványi gróf Cseszneky család, ugodi Ugody család
- Baranya vármegye: trakostyáni gróf Draskovich család, a pécsi püspök
- Bács-Bodrog vármegye, a kalocsai érsek
- Bereg vármegye: gróf Schönborn-Buchheim-Wolfsthal család
- Berzence vármegye: a zágrábi püspök
- Beszterce vármegye: vajdahunyadi gróf Hunyadi család, horogszegi gróf Szilágyi család, hunyadi gróf és liptói herceg Corvin család
- Bihar vármegye: a nagyváradi püspök
- Csanád vármegye: a csanádi püspök
- Dubica vármegye: a vránai johannita perjel
- Esztergom vármegye: az esztergomi érsek
- Fogaras vármegye szúnyogszegi gróf Majláth család, nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy család, kornyáti gróf Békes család
- Gömör vármegye: pelsőczi báró Bebek család
- Győr vármegye: a győri püspök
- Heves és Külső-Szolnok vármegye: az egri érsek
- Hont vármegye: szitnyai és csábrági gróf és herceg Koháry család
- Hunyad vármegye: vajdahunyadi gróf Hunyadi család, hunyadi gróf és liptói herceg Corvin család, enyingi gróf Török család, iktári gróf és herceg Bethlen család
- Komárom vármegye: nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy család
- Korbávia vármegye: korbáviai gróf Korbáviai család,gróf Zinzendorf család
- Közép-Szolnok és Kraszna vármegye: Debreczeni család, bélteki báró Drágffy család, somlyai gróf Báthory család
- Lika vármegye: gróf Ricciardi család, gróf Zinzendorf család
- Liptó vármegye: gróf Komorowski család, illésházi gróf Illésházy család
- Locsmánd vármegye: Aba nemzetség
- Maróca vármegye: Péc nemzetség
- Máramaros vármegye: iktári gróf és herceg Bethlen család, kisrhédei gróf Rhédey család, késmárki gróf Thököly család
- Modrus vármegye: modrusi és vegliai őrgróf Frangepán család
- Moson vármegye: a király
- Nyitra vármegye: trencséni Csák nemzetség, a nyitrai püspök
- Orbász vármegye: gróf Blagay család
- Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye: a nádor
- Pozsega vármegye: főherceg Habsburg család, schitarói gróf Joannovich család, buzini gróf Keglevich család
- Pozsony vármegye: erdődi gróf és herceg Pálffy család
- Sáros vármegye: rákóczi és felsővadászi gróf és herceg Rákóczi család
- Semptei várispánság: Truslef-Linpold nemzetség
- Somogy vármegye: zerinvári gróf Zrínyi család
- Sopron vármegye: németújvári gróf Kőszegi család, galánthai gróf és herceg Esterházy család
- Szabolcs vármegye: ecsedi és somlyai gróf Báthory család
- Szana vármegye: gróf Blagay család
- Szatmár vármegye: nagykárolyi gróf Károlyi család
- Szepes vármegye: szepesi gróf Szapolyai család, gróf Łaski család, bethlenfalvi gróf Thurzó család, körösszegi és adorjáni gróf Csáky család
- Szerém vármegye: újlaki herceg Újlaki család, szerémi herceg Odescalchi család
- Tolna vármegye: a pécsi püspök
- Torna vármegye: tornai Thekus család
- Trencsén vármegye: trencséni Csák nemzetség, cseszneki és milványi gróf Cseszneky család, illésházi gróf Illésházy család
- Turóc vármegye: csáktornyai báró Ernuszt család, révai, szklabinai és blatniczai báró és gróf Révay család
- Ung vármegye: Aba nemzetség, homonnai és gerényi gróf Drugeth család
- Valkó vármegye: trakostyáni gróf Draskovich család
- Varasd vármegye: monyorókeréki és monoszlói gróf és herceg Erdődy család
- Vas vármegye: németújvári gróf Kőszegi család, kanizsai és neuburgi gróf Kanizsai család, németújvári gróf és herceg Batthyány(-Strattmann) család
- Verőce vármegye: monoszlói báró Csupor család, alsólindvai gróf Bánffy család, korbáviai gróf Korbáviai család, schitarói gróf Joannovich család
- Veszprém vármegye: a veszprémi püspök
- Zala vármegye: zerinvári gróf Zrínyi család, goldburgi és muhrstetteni gróf Althann család
- Zaránd vármegye: albisi Zólyomy család
Forrás
- ↑ a b c d Magyar történelmi fogalomtár, szerkesztette Bán Péter, Gondolat, Budapest, 194-195. o.. ISBN 963 282 202 (1989)
- ↑ szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest, 662. o.. ISBN 963 05 6722 9 (1994)
- ↑ Az 1947. évi IV. törvény egyes rangok és címek megszüntetéséről
- Hajnik Imre: Az örökös főispánság a magyar alkotmánytörténetben
- Kubinyi András: A megyésispánságok 1490-ben
- Benedek Elek: A magyar nép múltja és jelene
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai
- Hóman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar történet
- Magyar Katolikus Lexikon