A kőszívű ember fiai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A kőszívű ember fiai
Az első kiadás egyik oldala (1869)
Az első kiadás egyik oldala (1869)
Szerző Jókai Mór
Maurus Jokai Litho.jpg
Ország magyar Magyarország
Nyelv magyar
Téma 1848–49-es forradalom és szabadságharc
Műfaj regény
Kiadás
Kiadó A Hon (folytatásokban)
Kiadás dátuma 1869
Magyar kiadó Szépirodalmi Könyvkiadó
Média típusa könyv
Oldalak száma 648
ISBN ISBN 9631518116 (1982)
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben

A kőszívű ember fiai, Jókai Mór 1869-ben megjelent regénye, amelyben az író az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak állít emléket. A mű a kiegyezés utáni politikai harcok közepette íródott, benne Jókai a függetlenség célkitűzése mellett állt ki.

A szerző a történelmi regény megírásához felhasználta Horváth Mihály Magyarország függetlenségi harcának története (1865) című művének egyes részeit, korabeli lapok híreit és saját élményeit is. A fentieken kívül barátja és az országgyűlésben lévő párttársa zászkali és deménfalvi Boczkó Dániel teljhatalmú kormánybiztos életútjának egyes elemeit is.

A mű először A Honban jelent meg folytatásokban. A regény Keresd a szíved című színpadi változatát Krecsányi Ignác mutatta be 1896-ban.

Történet[szerkesztés]

A nemesdombi kastélyban haldoklott Baradlay Kazimir nagybirtokos, főispán. Konzervatív eszméket valló, a családjától ellentmondást nem tűrő zsarnok. A szíve kővé vált, orvosi értelemben és a bibliai szólás szerint is. Utolsó perceiben feleségének Marie-nak rendelkezett arról, hogy mi legyen asszonya és a fiai sorsa. A legidősebb, Ödön diplomata maradjon az orosz udvarnál, Richárd Bécsben királyi testőrként a katonai ranglétrán haladjon előre, és a legkisebb, Jenő udvari tisztviselőként (hivatalnokként) maradjon meg azon a pályán, amelyen elindította őket. Özvegy felesége pedig hat hét múlva menjen férjhez Rideghváry Bencéhez, az ő politikai utódjához, mert így követeli meg ezt a politika és a család érdeke.

Baradlayné a férje halála után fogadalmat tesz, hogy az ellenkezőjét fogja tenni annak, amit férje diktált a végrendeletben. Így először Ödönt hívja haza, akit apja azért távolított el messzire, mert a nemesdombi református lelkész lányát, Arankát szerette. Ödön azonnal teljesítette anyja kívánságát, és az életét kockáztatva hazatért Oroszországból. Otthon Ödön liberális főispán lett, s Arankával családot alapított.

A két bécsi ifjú közül Jenő szerelmes volt Plankenhorst Alfonsine-ba, egy szép, előkelő, de szerepet játszó, gonosz nőbe. Alfonsine nyomorúságos körülmények között neveltette Károly nevű törvénytelen fiát, akinek Palvicz Ottó, osztrák katonatiszt volt az apja. Richárd a Plankenhorst-házban találkozott Liedenwall Edittel, a család szegény sorsú rokonával, akit megszeretett és eljegyezett.

Az 1848-as forradalomban Ödön Magyarországon tevékenykedett a forradalomban és a szabadságharcban is. Baradlayné elhatározta, hogy a másik két fiát is a haza szolgálatába állítja. Richárd a huszárjaival embert próbáló akadályokon keresztül (Duna, March folyók, Kárpátok) tört haza, Jenőt anyja szöktette meg Bécsből. Richárd Isaszegnél halálos párbajt vívott Palvicz Ottóval, a huszárkapitány megígérte a haldokló osztrák tisztnek, hogy felkutatja és felneveli a fiát. Richárd és Ödön részt vettek Budavár visszavételében, s mivel Richárd megbántotta Ödönt, forradalmi párbajt vívtak. Ödön győzött, így még idejében érkezett Richárd megsegítésére. Jenő otthon maradt anyjának és Ödön családjának támogatására.

A szabadságharc leverése után Ödön angol útlevéllel próbált menekülni, de egykori jó barátja, Ramiroff Leonin felismerte és elfogatta. A volt kormánybiztosnak sikerült megszöknie, és otthon várta be további sorsát. Idézést kapott a katonai törvényszéktől, amelyet azonban tévedésből Jenő nevére (Eugen von Baradlay) állítottak ki. Jenő eltitkolta az irat tartalmát a család elől, jelentkezett a katonai törvényszéknél, és bátyja helyett mártírhalált halt.

Richárd is börtönbe került, de Haynau, a bresciai hiéna hatalmának utolsó éjszakáján megkegyelmezett neki, mert Alfonsine tájékoztatta arról, hogy másnap megfosztják hatalmától. A delnő eredetileg azért kereste fel a teljhatalmú kormányzót, hogy Richárd halálát követelje. Richárd azonban megmenekült, majd hamarosan feleségül vette Editet, akiről kiderült, hogy Plankenhorst Alfréd vagyonának kizárólagos örököse.

Szereplők[szerkesztés]

Haladók Maradiak Ingadozók
Baradlayné Mária Baradlay Kazimir Tallérossy Zebulon
Baradlay Ödön Rideghváry Bence Mindenváró Ádám[1]
Baradlay Richárd Palvicz Ottó Boksa Gergő
Baradlay Jenő Haynau tábornok
Liedenwall Edit Plankenhorst Alfonsine
Lánghy Bertalan Plankenhorst Antoinette
Pál úr Szalmás Mihály

Helyszínek[szerkesztés]

Szerkezet[szerkesztés]

Csomópontszerű[szerkesztés]

I. Nemesdomb II. Hadsereg III. Nemesdomb
1. Végrendelet 1. Szerveződése 1. Várakozás az ítéletre
2. Az özvegy esküje 2. Vereség - Kassa 2. A végzetes névcsere
3. Az esküvő 3. Az isaszegi csata 3. Jenő hőstette
4. A megyegyűlés 4. Buda ostroma 4. A mellény
5. Két fivér hazatér 5. A forradalmi párbaj 5. Húsz év múlva

Hagyományos[szerkesztés]

  • I. Előkészítés: Baradlay Kazimir végrendelete
  • II. Bonyodalom: Baradlayné fogadalma
  • III. Kibontakozás:
  • 1. A farkaskaland - Ödön kalandos hazatérése.
  • 2. Baradlay Richárd és huszárcsapata emberfeletti akadályokon keresztül tör haza, hogy Magyarországon részt vehessen a tavaszi hadjáratban.
  • 3. Jenő is Magyarországra szökik az édesanyjával.
  • 4. A magyar szabadságharc dicső csatái, bukása.
  • 5. Ödön otthon várja az elfogatási parancsot, Richárd börtönben vár az ítéletre.
  • IV. Tetőpont: A feláldozás a családért.
  • V. Megoldás: A szabadságharc hősei elbuktak, de a polgári nemzet eszméje mégis diadalra jutott.

Tartalom[szerkesztés]

Első rész

  • Hatvan perc!
  • A temetési ima
  • Tallérossy Zebulon
  • Két jó barát
  • A másik kettő
  • Mindenféle emberek
  • A bakfis
  • A zsibárus
  • Női bosszú
  • Az aláhúzott sorok
  • A kézfogó napja
  • Az első lépcső "ama" magaslathoz
  • Tavaszi napok
  • Az érem másik oldala
  • Akik igazán szeretnek
  • A vérveres alkony
  • Az a harmadik
  • Elöl víz, hátul tűz

Második rész

  • Egy nemzeti hadsereg
  • A szalmakomisszárius
  • Az első tandíj
  • A betyár
  • A Királyerdőben
  • A haldokló ellenfél hagyatéka
  • Napfény és holdfény
  • Sötétség
  • Mindenváró Ádám
  • Sorsát senki sem kerülheti el
  • Egy magános lovag
  • Párharc mennykövekkel
  • Zenit
  • Az eldobott lélek
  • Ephialtész
  • Perihélia

Második rész (folytatás)

  • Régi jó barátok
  • Nadír
  • A nem mutatott levél
  • Egy ember, akit eddig még nem ismertünk
  • A túlvilágról
  • A kőszívű ember előtt
  • A börtön távírdája
  • Az első tőrdöfés
  • A fejgörcsök napján
  • A tőr hegye letörve
  • A kőszívű ember felel
  • A kérő
  • Comedy of errors
  • A szenvedések kulcsa
  • Húsz év múlva
  • Végszó

Feldolgozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]