„Kelet-Európa” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
3. sor: | 3. sor: | ||
== A mai értelemben vett Kelet-Európa == |
== A mai értelemben vett Kelet-Európa == |
||
Mai elfogadott, szűkebb földrajzi értelmében Kelet-Európa a [[Kárpátok]]tól, illetve a lengyel síkságtól keletre fekvő területet, összefoglaló nevén a [[Kelet-európai-síkság]]ot jelöli. Nyugati földrajzi határa 90%-ban az egykori [[Szovjetunió]] politikai határvonalával esik egybe, míg keleten az [[Urál hegység]] illetve a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]] jelöli végét. |
Mai elfogadott, szűkebb földrajzi értelmében Kelet-Európa a [[Kárpátok]]tól, illetve a lengyel síkságtól keletre fekvő területet, összefoglaló nevén a [[Kelet-európai-síkság]]ot jelöli. Nyugati földrajzi határa 90%-ban az egykori [[Szovjetunió]] politikai határvonalával esik egybe, míg keleten az [[Urál hegység]] illetve a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]] jelöli végét. |
||
=== Irodalom === |
|||
Irodalom[szerkesztés] |
|||
Ankerl Géza: Kelet-európaiság még 1990 után is? In: Valóság 2009/12. 25–43. |
|||
=== Államai === |
=== Államai === |
A lap 2013. augusztus 11., 11:12-kori változata
Kelet-Európa az európai kontinens földrajzi középpontjától keletre eső részét jelöli.
A mai értelemben vett Kelet-Európa
Mai elfogadott, szűkebb földrajzi értelmében Kelet-Európa a Kárpátoktól, illetve a lengyel síkságtól keletre fekvő területet, összefoglaló nevén a Kelet-európai-síkságot jelöli. Nyugati földrajzi határa 90%-ban az egykori Szovjetunió politikai határvonalával esik egybe, míg keleten az Urál hegység illetve a Kaukázus jelöli végét.
Irodalom
Irodalom[szerkesztés]
Ankerl Géza: Kelet-európaiság még 1990 után is? In: Valóság 2009/12. 25–43.
Államai
- Oroszország (az európai része)
Éghajlata
Mivel Kelet-Európa szinte teljes egészében egyetlen hatalmas összefüggő sík szárazföld, a száraz kontinentális éghajlat dominál, forró nyarakkal és hideg telekkel, míg a Fekete-tenger partja mentén főleg mediterrán, illetve a Kaukázusban hegyvidéki.
Főbb vizei
Tengerek, tavak
- Fekete-tenger
- Ladoga-tó
- Csúd (Peipsi)-tó
- Ribinszki-víztározó
- Azovi-tenger
Folyók
Jelentős városai
Kelet-Európa régebbi értelmezése
Az 1990-es évek elejéig használatos tágabb (politikai-földrajzi) értelmezése szerint Kelet-Európának nevezték Európa egész keleti felét, vagyis a Szovjetunió tagállamait és a szovjet befolyás alatt álló keleti blokk államait. Ide sorolták például a három balti államot (Észtországot, Lettországot és Litvániát), a délszláv országokat, Romániát, Magyarországot, Csehszlovákiát, Lengyelországot és az egykori NDK-t is, bár ezek az országok szűkebben vett földrajzi értelemben Észak-Európa, Délkelet-Európa és Közép-Európa részeit képezték.
Kelet-Európához sorolt ázsiai országok
A három kaukázusi államot, Azerbajdzsánt, Örményországot és Grúziát politikai és kulturális szempontból gyakran Kelet-Európa részének tekintik (pl: nemzeti válogatottjaik illetve klubcsapataik minden sportágban az európai kupákban indulnak, emellett résztvevői az Eurovíziós Dalfesztiváloknak is), földrajzilag azonban Ázsia részét képezik. Kazahsztánt ugyanakkor általában nem sorolják Kelet-Európához, bár földrajzilag területének egy jelentős része Európához tartozik.