„Philippe Berthelot” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
15. sor: | 15. sor: | ||
Philippe Berthelot 1866. október 9-án született Sèvres-ben, [[Marcellin Berthelot]] híres francia kémikus gyermekeként. Gyermekkora és neveltetése során számos kiemelkedő irodalmi és tudományos személyiséggel ismerkedett meg. 1889-ben diplomáciai pályára lépett. 1902-től 1904-ig [[Kína|Kínában]] látott el szolgálatot, majd a francia külügyminisztérium alkalmazásába lépett. Az [[első világháború]] kitörésekor, a balkáni tárgyalások során a szövetségesek közötti összekötő szerepét töltötte be.<ref name="Életrajza">{{cite web|url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/62791/Philippe-Berthelot|title=Encyclopedia Britannica: Philippe Berthelot|language=angol|accessdate=2012-11-10}}</ref> |
Philippe Berthelot 1866. október 9-án született Sèvres-ben, [[Marcellin Berthelot]] híres francia kémikus gyermekeként. Gyermekkora és neveltetése során számos kiemelkedő irodalmi és tudományos személyiséggel ismerkedett meg. 1889-ben diplomáciai pályára lépett. 1902-től 1904-ig [[Kína|Kínában]] látott el szolgálatot, majd a francia külügyminisztérium alkalmazásába lépett. Az [[első világháború]] kitörésekor, a balkáni tárgyalások során a szövetségesek közötti összekötő szerepét töltötte be.<ref name="Életrajza">{{cite web|url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/62791/Philippe-Berthelot|title=Encyclopedia Britannica: Philippe Berthelot|language=angol|accessdate=2012-11-10}}</ref> |
||
A háború befejezése után részt vett a [[Versailles-i békeszerződés|versailles-i békekonferencián]], majd 1919-ben kinevezték a politikai és gazdasági ügyek igazgatójának, valamint állami tanácsadónak, amely a minisztériumon belül az egyik legmagasabb beosztás volt. 1920 szeptemberében kimondottan rá gondolva hozták létre a főtitkári pozíciót. 1921-ben az [[Industrial Bank of China]]-botrány következtében, amelyben befolyással való visszaéléssel gyanúsították - testvére volt a bank igazgatója - lemondott. 1925-ben újra kinevezték főtitkárnak<ref name="Életrajza" /> |
A háború befejezése után részt vett a [[Versailles-i békeszerződés|versailles-i békekonferencián]], majd 1919-ben kinevezték a politikai és gazdasági ügyek igazgatójának, valamint állami tanácsadónak, amely a minisztériumon belül az egyik legmagasabb beosztás volt. 1920 szeptemberében kimondottan rá gondolva hozták létre a főtitkári pozíciót. 1921-ben az [[Industrial Bank of China]]-botrány következtében, amelyben befolyással való visszaéléssel gyanúsították - testvére volt a bank igazgatója - lemondott. 1925-ben újra kinevezték főtitkárnak és elkísérte [[Aristide Briand|Briand]]-t [[Locarno|Locarnóba]], valamint [[London]]ba, ahol szerepe volt.<ref name="Életrajza" /> |
||
A lap 2012. november 11., 12:25-kori változata
Philippe Berthelot | |
Philippe Berthelot | |
Született | 1866. október 9. Sèvres |
Elhunyt | 1934. november 22. (68 évesen) Párizs |
Álneve | Lubin |
Állampolgársága | francia |
Házastársa | Hélène Berthelot (1914–)[1] |
Szülei | Sophie Berthelot Marcellin Berthelot |
Foglalkozása | diplomata |
Tisztsége |
|
Kitüntetései | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Philippe Berthelot témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Philippe Berthelot (Sèvres, 1866. október 9. - Párizs, 1934. november 22.) francia diplomata volt. Hosszú pályafutása során jelentős befolyásra tett szert és a francia külpolitika egyik meghatározó alakja volt. Különösen aktív szerepet játszott az első világháború során és az azt követő időszakban Aristide Briand kormányzása alatt.
Élete
Philippe Berthelot 1866. október 9-án született Sèvres-ben, Marcellin Berthelot híres francia kémikus gyermekeként. Gyermekkora és neveltetése során számos kiemelkedő irodalmi és tudományos személyiséggel ismerkedett meg. 1889-ben diplomáciai pályára lépett. 1902-től 1904-ig Kínában látott el szolgálatot, majd a francia külügyminisztérium alkalmazásába lépett. Az első világháború kitörésekor, a balkáni tárgyalások során a szövetségesek közötti összekötő szerepét töltötte be.[4]
A háború befejezése után részt vett a versailles-i békekonferencián, majd 1919-ben kinevezték a politikai és gazdasági ügyek igazgatójának, valamint állami tanácsadónak, amely a minisztériumon belül az egyik legmagasabb beosztás volt. 1920 szeptemberében kimondottan rá gondolva hozták létre a főtitkári pozíciót. 1921-ben az Industrial Bank of China-botrány következtében, amelyben befolyással való visszaéléssel gyanúsították - testvére volt a bank igazgatója - lemondott. 1925-ben újra kinevezték főtitkárnak és elkísérte Briand-t Locarnóba, valamint Londonba, ahol szerepe volt.[4]
Reappointed secretary general in 1925, he accompanied Briand to Locarno and to London and conducted negotiations for resuming Franco-Russian relations. From then until 1932 he virtually controlled the internal organization of the ministry, following a policy that he described as one of “close union with England and of rapprochement with Germany.” Ill health forced his resignation in 1932, and he died of a heart attack two years later.
Jegyzetek
- ↑ https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb15622648f
- ↑ Léonore database (francia nyelven). Ministry of Culture
- ↑ https://www.prazskyhradarchiv.cz/file/edee/vyznamenani/cs_rbl.pdf
- ↑ a b Encyclopedia Britannica: Philippe Berthelot (angol nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 10.)