„Nova (település)” változatai közötti eltérés

	Nova
; Nova címere	; Nova zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Kistérség	Lenti
Jogállás	község
Polgármester	Lendvai Jenőné
Irányítószám	8948
Körzethívószám	92
	Népesség
Teljes népesség	742 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	21,68 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	39,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 41′ 04″, k. h. 16° 40′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 04″, k. h. 16° 40′ 40″
	Nova Pozíció Zala vármegye térképén
	Nova weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nova témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2012. február 26., 15:22-kori változata

Nova Zala megye nyugati részén található község.

Közlekedés

Nova a Keszthely–Lenti–Rédics között futó 75-ös másodrendű főút mentén terül el, így jó összeköttetése van Budapesttel és Zalaegerszeggel is. Továbbá kisebb utak indulnak Novából Szilvágy, Nagylengyel és Mikekarácsonyfa felé. Autóbusz járatok sűrűn érintik a települést: Zalaegerszeg, Lenti, Keszthely és Budapest könnyen elérhető a faluból.

Története

A község környezete korai lakott helyként ismert, amelyet a falumúzeumban látható leletek is bizonyítanak (kőbalta, őrlőkő, tűzkutya stb… A község határában ősi telephelyek alakultak ki, többek között Pap-domb délnyugati, zágorhidai út északi, a lenti út északi részén, a Központi major területén.^[3] Római korból is találtak maradványokat. Honfoglaláskor a történelmi adatok szerint a zalai területeket a Kál horka törzse szállta meg. Nova is beletartozott az itt húzódó gyepűvonalba, amelyek közül a belső és régebbi gyepűvonal Zágorhida és Nova között húzódott. Nova első írásos említése 850-ben a salzburgi érsek egyházszentelésében található. 1190-ben egy írásban Novát a veszprémi püspökség kúriájaként említik. Ekkor már megvolt a veszprémi püspöknek az itteni birtoka, ahol nagyobb kényelmesebb kúriája is létezett, ezt 1267-ben, mint tartózkodási helyet meg is említik.^[3]

A fejlődő települést 1446-ban már mezővárosnak nevezi a püspök, gyarapodó lakossággal és kézművesekkel, főleg fazekasokkal. A 15. század végén a püspökség gazdatisztjei székeltek itt, akiket a sümegi várnagy rendelt ki. Volt külön bírája is. A Novakés a püspöki tizedkerület központjaként szerepelt. 1524-ben az urbárium szerint 20 egész és 4 fél telken 33 jobbágy lakott, puszta volt 2 és fél telek, valamint 4 püspöki uradalomi malom. E korban sorra dúlták fel a nemesek a falvakat.^[3] 1550-ben a Novai esperesi kerület 23 plébániával működött. Szigetvár 1566. évi eleste után Göcsej is a török folyamatos megszállása alá került. A feljegyzések szerint ekkor zsugorodott össze Zágorhida. E korban sorra eltűntek a Nova környékén emlegetett helységek: pl. Salamonfa, Kondorfa, Lőrincfa, Felső-alsó Csapófa, Babath, Fácáni, Dancs, Szántóháza, Petőfa, amelyek ma dülők Nova határában.^[3] Törökkor tárgyi emlékei a Szurkos-szeren (Néphadsereg utca ma) előkerült ágyúgolyó, nyílhegyek, kardtöredékek. A folyamatos török dúlás miatt az 1600-as évekre a környező településekkel együtt elnéptelenedett. 1622-ben a püspök a lakatlan Nova megszállásért 6 esztendő szabadságot ígért. A 17. században tart a török dúlás időszaka. Az 1700-as években fejlődik a település, növekszik népessége, mezőgazdasági területeit használják, jelentős szőlőterületekkel, majorokkal, malmokkal, amelyek közül az egyik a Zágor folyón lévő 3 kerekű fűrészmalom. A szombathelyi püspökség megalakulásával a települést is leválasztják Veszprémtől. 1778-ban készül el a templom, plébánia működik itt.^[3] 1780-as évben jelennek meg a településen a zsidók, akik egészen 1944-ig laktak itt. 1870. január 1-jén megalakulás a közigazgatási reform keretében a Novai járás.^[3] A településen kezdetben 3 vásárt, később 6-t tartottak, helyszíne a Fő utca volt. Állatvásártér a temető mellett létesült. 1897. Gróf Batthyány Zsigmond megvásárolta a püspök birtokát, ezzel megszűnt a püspökség évszázadokon át tartó gazdasági uralma.^[3]

1901. január 1-jén döntenek helyben kórház felépítéséről. 1905-ben kéri a képviselőtestület a község városi jellegű településsé nyilvánítását. Ebben az évben elkészül a Fő utcán az iskola épülete. 1905. szeptember 8. - Rendelet a helyi építés szabályairól: „…az építés szabályozási vonala a novai plébániaépület és a novai uradalmi épület egy vonalában, vagyis az út és utca szélességét 48 méterben állapítja meg. A szurkos-szeri részben Kovács Miklós és a pásztorház közti út és utca szélességét 14,0 m-ben állapítja meg, mint szabályozási vonalat. A házak előtt az épülettől 2 m szélességben a kiskertek használtassanak.”^[3] 1920-as évektől megkezdődik a Kossuth utca keleti részének beépítése. 1925-ben számos iparos és mesterember él itt, 2 téglaégető, 1 deszkametszőtelep, 1 vízimalommal. Ebben az időszakban helyben működött 3 kocsma, egy panzióval, két orvos egy gyógyszertár. 1928-29. új plébánia épület épül a korábbi földszintes helyett. 1931. május 31-én megindul az autóbuszjárat Bak felé, elkészül a busz garázsa is. 1934. szeptember 30-án felavatják a hősi emlékművet. 1936-ban megnyílik a strand a Kerta-patak jobb partján, amely 1946-ig működik. 1940-ben megkezdi működését a szeszfőzde egészen 1975-ig.^[3] 1949-ben rendeletileg megszüntették a Fő utcán a házak előtt lévő kiskerteket. Megkezdődik a tüdőbeteg-gondozó építése.^[3] 1950-ben megszűnt a Novai járás, Lenti átvette a település szerepét, így a fejlesztések is elmaradtak. 1951-ben szülőotthon létesül (1978-ig), amely mellé mentőállomást is kialakítottak. 1957-ben épült meg az új kultúrház a volt grófi kastély egy részének helyén. 1971-ben a Központi majorban megkezdődött a szociális létesítmények építése, bővült a 108 férőhelyes istálló, és új szolgálati lakás épült.^[3] 1982-ben avatják az új iskolaépületet.^[3] A községben működik a Nova Bútor Bútorgyár Kft, több kertészet és mezőgazdasági vállalkozó. A falu határában lévő kiterjedt erdőségek állami kezelésben vannak.

Zágorhida

Novától keletre találjuk a községrészt. Első írásos említése 1256-ben Zagur néven történt. A terület nagy része a patakok szabályozása előtt mindig mocsaras területek voltak. Az 1400-as évektől kezdődően szereznek birtokokat a Hahold nemzetbeli Bánffyak és a kapornaki apátság. A település elpusztult a török alatt, majd a víz miatt gyorsan helyreállították a malmokat és újra népesült.^[3] Nova külterületi lakott helyei közül ez maradt meg egyedül. Zágorhida környezetében is a dülőnevek őrzik a régi lakott helyeket. A falurész északi részén szoknyás harangláb áll.^[3]

Látnivalók

Nagyboldogasszony római katolikus templom

A település fontos szerepet töltött be a veszprémi püspökség életében annak megalakulása óta a kiterjedt egyházi birtokoknak köszönhetően. Egyházkerületileg pedig plébánia működött itt mindig. A település mai temploma 1777-78-ban épült – a tervezői ismeretlenek.^[3] Régi templomáról nem sokat tudni; a feljegyzések szerint nem volt neki tornya, fából készült haranglába Bíró Márton veszprémi püspök adományából két haranggal állt. A Kamara a régi templomot lebontatta, az újnak csak az alapjai készültek erre el, a mise helye a régi szentély.^[3] Az új templom építését már a szombathelyi Szily János püspök fejezte be. A téglát helyben égették. Szily püspök 1779-ben kötött szerződést Dorfmeister István festővel a templom kifestésére. A templom belső négy oltárt rejt. A főoltár a mennybe menő Máriának van szentelve, a szószékkel szemközt lévő falmező oltára Keresztelő Szent Jánosé, míg a hajó két oldalának oltárai közül a baloldali Szent Péter és Pál, a jobboldali pedig Szent Kereszt tiszteletére emeltetett. A mennyezetfreskók Mária életéből vett jeleneteket örökít meg, a kóruson Dávid király és Szent Cecília látható. Az aranyozási munkákat Rast Simon 1780. május 13-ától, majd Arnold Antal (szombathelyi mester) 1785. május 31-től végezte.^[3] A templom harangját 1791-ben szentelték fel, középső harang 1928-ból, legkisebb szintén ebből az évből és Seltenhofer Frigyes soproni műhelyéből való. 1969-ben megkezdődik a freskók restaurálása, amelyet a közelmúltban kezdtek újra és még várhatóan éveken át folytatódik. 1993-ra elkészült a templom külső felújítása. 2002-ben kifosztották a templomot.^[3]

Olgamajor – Vadászkastély

Olgamajor Batthyány Zsigmond részére épült 1933-ban. 1945 után államosították. 1948-ban a kastély alatt avatták fel dr. Kassai László mérnök tervei alapján az első falepárló üzemet, amely 1953-ig működött. A kastély ezután vadászati célokat szolgált.

Tiszttartóház

Az egykori tiszttartó épület földszintes, a Fő utcán áll. A püspökség idején egyik része lakás volt amely ma Plánder Ferenc Falumúzeum, másik része istálló. Ezt lebontották és a helyén a kultúrház áll. Az utóbbit annak idején átalakították és a kastély része lett. A gróf idején a kastély két épületből, több cselédházból, gazdasági épületből, műhelyből állt. 1919-től a gr. Batthyány Zsigmond ide tette át székhelyét, majd a háború előtt Németújvárra költöztek. Zsigmond fia Miklós rangon alul házasodott, és Magyarországon maradt. A kastély egykori parkjában árnyas gesztenyefák álltak, annak helyén létesült a KRESZ-park, majd az óvoda és játszótér. 1974-ben lebontották a grófi magtárat.

Mamutfenyő

A Mamutfenyő a Kossuth Lajos utcában áll.

Híres novaiak

Boldogfai Farkas Endre magyar katonatiszt, politikai elemző, író.
Turbuly Lilla magyar költő, író, kritikus

Jegyzetek

↑ Nova települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l ^m ⁿ ^o ^p ^q ^r [Nova története - Vaska Miklós: 1997-2001.] Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „auto_On62AhKG4NwTlsJOLPRyIA” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal

Külső hivatkozás

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Zala megye helységei

¼

Földrajz-portál
Magyarországportál

[1] Nova települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)

[2a80bcd09a59609a125fd8b0ddb834b18d8bba1c-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[auto_On62AhKG4NwTlsJOLPRyIA-3] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l ^m ⁿ ^o ^p ^q ^r [Nova története - Vaska Miklós: 1997-2001.] Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „auto_On62AhKG4NwTlsJOLPRyIA” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal

[1]

[2]

[3]

@@ 17. sor: / 17. sor: @@
  | KSH kód = 03355
 }}
+{{jelen idő}}
 [[Fájl:Nova, mamutfenyő.JPG|bélyegkép|260px|[[Mamutfenyő]] a Kossuth utcában]]
 '''Nova''' [[Zala megye]] nyugati részén található község.
@@ 43. sor: / 44. sor: @@
 -29. új plébánia épület épül a korábbi földszintes helyett.
 [[1931]]. május 31-én megindul az autóbuszjárat [[Bak (település)|Bak]] felé, elkészül a busz garázsa is. [[1934]]. szeptember 30-án felavatják a hősi emlékművet. [[1936]]-ban megnyílik a strand a Kerta-patak jobb partján, amely [[1946]]-ig működik. [[1940]]-ben megkezdi működését a szeszfőzde egészen [[1975]]-ig.<ref name="auto_On62AhKG4NwTlsJOLPRyIA"/>
-[[1949]]-ben rendeletileg megszűntetik a Fő utcán a házak előtt lévő kiskerteket. Megkezdődik a tüdőbeteg gondozó építése.<ref name="auto_On62AhKG4NwTlsJOLPRyIA"/>
+[[1949]]-ben rendeletileg megszüntették a Fő utcán a házak előtt lévő kiskerteket. Megkezdődik a tüdőbeteg-gondozó építése.<ref name="auto_On62AhKG4NwTlsJOLPRyIA"/>
 [[1950]]-ben megszűnt a Novai járás, [[Lenti]] átvette a település szerepét, így a fejlesztések is elmaradtak. [[1951]]-ben szülőotthon létesül ([[1978]]-ig), amely mellé mentőállomást is kialakítottak.
 [[1957]]-ben épült meg az új kultúrház a volt grófi kastély egy részének helyén. [[1971]]-ben a Központi majorban megkezdődött a szociális létesítmények építése, bővült a 108 férőhelyes istálló, és új szolgálati lakás épült.<ref name="auto_On62AhKG4NwTlsJOLPRyIA"/> [[1982]]-ben avatják az új iskolaépületet.<ref name="auto_On62AhKG4NwTlsJOLPRyIA"/> A községben működik a Nova Bútor Bútorgyár Kft, több kertészet és mezőgazdasági vállalkozó. A falu határában lévő kiterjedt erdőségek állami kezelésben vannak.
@@ 54. sor: / 55. sor: @@
 === Nagyboldogasszony római katolikus templom ===
 A település fontos szerepet töltött be a veszprémi püspökség életében annak megalakulása óta a kiterjedt egyházi birtokoknak köszönhetően. Egyházkerületileg pedig plébánia működött itt mindig. A település mai temploma [[1777]]-78-ban épült – a tervezői ismeretlenek.<ref name="auto_On62AhKG4NwTlsJOLPRyIA">[Nova Építési Örökségvédelmi Hatástanulmánya - Gergye Péter-2003.]</ref> Régi templomáról nem sokat tudni; a feljegyzések szerint nem volt neki tornya, fából készült haranglába [[Veszprémi püspökök listája|Bíró Márton]] veszprémi püspök adományából két haranggal állt. A Kamara a régi templomot lebontatta, az újnak csak az alapjai készültek erre el, a mise helye a régi szentély.<ref name="auto_On62AhKG4NwTlsJOLPRyIA"/> Az új templom építését már a szombathelyi [[Szily János]] püspök fejezte be. A téglát helyben égették. Szily  püspök [[1779]]-ben kötött szerződést [[Dorfmeister István (idősebb)|Dorfmeister István]] festővel a templom kifestésére. A templom belső négy oltárt rejt. A főoltár a mennybe menő Máriának van szentelve, a szószékkel szemközt lévő falmező oltára [[János apostol|Keresztelő Szent Jánosé]], míg a hajó két oldalának oltárai közül a baloldali [[Péter apostol|Szent Péter]] és [[Pál apostol|Pál]], a jobboldali pedig Szent Kereszt tiszteletére emeltetett. A mennyezetfreskók Mária életéből vett jeleneteket örökít meg, a kóruson Dávid király és [[Szent Cecília]] látható.
-Aranyozási munkákat Rast Simon [[1780]]. május13-ától, majd Arnold Antal (szombathelyi mester) [[1785]]. május 31-től végezte.<ref name="auto_On62AhKG4NwTlsJOLPRyIA"/>
+Az aranyozási munkákat Rast Simon [[1780]]. május 13-ától, majd Arnold Antal (szombathelyi mester) [[1785]]. május 31-től végezte.<ref name="auto_On62AhKG4NwTlsJOLPRyIA"/>
 A templom harangját [[1791]]-ben szentelték fel, középső harang [[1928]]-ból, legkisebb szintén ebből az évből és Seltenhofer Frigyes soproni műhelyéből való.
-[[1969]]-ben megkezdődik a freskók restaurálása, amelyet a közelmúltban kezdtek újra és még várhatóan éveken át folytatódik. [[1993]]-ra elkészült a templom külső felújítása. [[2002]]-ben kifosztásra került a templom.<ref name="auto_On62AhKG4NwTlsJOLPRyIA"/>
+[[1969]]-ben megkezdődik a freskók restaurálása, amelyet a közelmúltban kezdtek újra és még várhatóan éveken át folytatódik. [[1993]]-ra elkészült a templom külső felújítása. [[2002]]-ben kifosztották a templomot.<ref name="auto_On62AhKG4NwTlsJOLPRyIA"/>
-=== Olgamajor - Vadászkastély ===
+=== Olgamajor – Vadászkastély ===
 Olgamajor Batthyány Zsigmond részére épült [[1933]]-ban. [[1945]] után államosították. [[1948]]-ban a kastély alatt avatták fel dr. Kassai László mérnök tervei alapján az első falepárló üzemet, amely [[1953]]-ig működött. A kastély ezután vadászati célokat szolgált.
 === Tiszttartóház ===
-Az egykori tiszttartó épület földszintes, a Fő utcán áll. A püspökség idején egyik része lakás volt amely ma Plánder Ferenc Falumúzeum, másik része istálló. Ezt lebontották és a helyén a kultúrház áll. Az utóbbit annak idején átalakították és a kastély része lett.  A gróf idején a kastély két épületből, több cselédházból, gazdasági épületből, műhelyből állt. [[1919]]-től a gr. Batthyány Zsigmond ide tette át székhelyét, majd a háború előtt [[Németújvár]]ra költöztek. Zsigmond fia Miklós rangon alul házasodott, és [[Magyarország]]on maradt. A kastély egykori parkjában árnyas gesztenyefák álltak, annak helyén létesült a KRESZ park, majd az óvoda és játszótér. [[1974]]-ben lebontják a grófi magtárat.
+Az egykori tiszttartó épület földszintes, a Fő utcán áll. A püspökség idején egyik része lakás volt amely ma Plánder Ferenc Falumúzeum, másik része istálló. Ezt lebontották és a helyén a kultúrház áll. Az utóbbit annak idején átalakították és a kastély része lett.  A gróf idején a kastély két épületből, több cselédházból, gazdasági épületből, műhelyből állt. [[1919]]-től a gr. Batthyány Zsigmond ide tette át székhelyét, majd a háború előtt [[Németújvár]]ra költöztek. Zsigmond fia Miklós rangon alul házasodott, és [[Magyarország]]on maradt. A kastély egykori parkjában árnyas gesztenyefák álltak, annak helyén létesült a KRESZ-park, majd az óvoda és játszótér. [[1974]]-ben lebontották a grófi magtárat.
 === Mamutfenyő ===