Metropolisz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Teotihuacan őskori metropolisz rekonstrukciója
Budapest
Róma
Párizs az Eiffel-toronyból
Berlin
Frankfurt am Main

A metropolisz (ógörögül: μητρόπολις) nagyváros, amely egy régió vagy akár egy ország politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági központját alkotja. Egyik első történelmi emléke az ősi mexikói Teotihuacan.

Metropoliszok az ókorban[szerkesztés]

Mētropolisznak nevezték az ókori görögök azt a várost, amelyből egy kapcsolódó kolóniát alapítottak. Ezeknek nagy politikai befolyásuk volt a gyarmatokra. A városállamból adódóan ezek a városok a saját régiójuk politikai, vallási, gazdasági, kulturális és társadalmi központjai is voltak.

A rómaiak a görögöktől vették át a kifejezést, bár kissé eltérő jelentéssel. A római kortól kezdve a fontos késő antik tartományi fővárosokat metropolisnak nevezték. E városok egyikeként például a Trieri Metropolisz zökkenőmentesen tudta továbbfejleszteni késő antik virágkorát a korai középkorba.

A „tartományi főváros” értelemben vett metropolisz kifejezést az egyház az őskereszténységben átvette, és több egyházmegye egyesítésére utalt egy főpüspök irányítása alatt. Innen származik a jelenlegi metropolita cím a római katolikus egyházban és az ortodox egyházakban.

Mai metropoliszok[szerkesztés]

Három definíció használható a metropolisz meghatározására:

  • mennyiségileg a fő meghatározó jellemzője a város mérete.
a metropolisz nagyvárosokat jelent.
  • funkcionálisan alapvető meghatározó jellemzője a város fontossága.
Ennek megfelelően a metropoliszok fontos funkciókkal rendelkező fővárosok vagy központi helyek. A spektrum a regionális gazdasági központtól (Regiopolis) a nemzeti fővároson át a nemzetközi jelentőségűekig, például Európa Kulturális Fővárosáig, vagy a kozmopolita város értelmében vett globális jelentőségűig terjed.
  • relációs, lényeges meghatározó jellemzője a város kapcsolati jelentése.
Ez a jelentés meghatározható gyarmati értelemben „anyaváros”, vagy közigazgatásilag főváros értelmében. Szimbolikus utaláson is alapulhat: például beszélhetünk Siracusáról mint az ókor New Yorkjáról, vagy Drezdáról mint az Elba menti Firenzéről stb. A relációs meghatározás nyitott és a város fontos funkcióinak tisztázását igényli.

100 000 vagy több lakosú városok besorolása[szerkesztés]

kategória lakosok száma
nagyváros ≥ 100 000
metropolisz ≥ 1-5 millió
megacity ≥ 10 millió
metacity (ENSZ) ≥ 20 millió
megapolisz, mamutváros ≥ 25-100 millió

A táblázat a városok jelenlegi általános besorolását mutatja a lakosok száma szerint. A nagyvárosoknak legalább 100 000 lakosúaknak kell lenniük.

Metropolisz vs. világváros, globális város, nagyvárosi régió[szerkesztés]

A kifejezést gyakran a világváros szinonimájaként használják. Ellentétben a világvárossal, amely abszolút nemzetközi jelentőséggel bír, a metropolisznak csak egy adott régión vagy a társadalom meghatározott területén belül lehet „relatív” jelentősége, pl. mint művészeti metropolisz vagy pénzügyi metropolisz. A túlnyomórészt gazdasági jelentőségű metropoliszokat globális városoknak nevezzük.

A globális városok a „csomópontok” illetve a világgazdaság irányító központjai, elsősorban irányítási és átjáró funkciójuk miatt. Előbbi azt jelenti, hogy a globálisan aktív vállalatok és szervezetek központja egy globális városban található. Innen irányítják a függő leányvállalatokat és a más helyeken lévő üzemeket. Az átjáró funkció azt jelenti: a globális város az emberek, a pénz, az információ és az áruk mozgásának központi elosztója. Utóbbit gyakran egy kikötőhöz vagy nagyobb repülőtérhez társítják. A globális városok a gazdaság és az információs hálózatok globalizációjának jelenségei.

Ha a nagyvárosi funkciók egy egész régióban több központi helyet fognak össze, akkor nagyvárosi területről beszélünk.

Az üzleti élet, az adminisztráció és a kultúra fokozódó koncentrációját metropolizálódásnak nevezik.

A függőségi elméletben a metropolisz a periféria vagy a trikontinens ellentéte.

2018-as állami fejlesztési programjába Bajorország három várost vett fel, amelyek korábban regionális központként szerepeltek. A Multi-Centerek metropoliszokká lettek frissítve.[1]

Kutatás és tudomány[szerkesztés]

A 2009/2010-es téli szemeszteren a hamburgi HafenCity Egyetem Metropolis Culture szakon, amely a metropoliszok kulturális vonatkozásaival foglalkozik, bachelor diplomát lehetett szerezni.[2]

A világ metropoliszai[szerkesztés]

Afrika[szerkesztés]

Amerika[szerkesztés]

Észak-Amerika[szerkesztés]

Dél-Amerika[szerkesztés]

Ausztrália[szerkesztés]

Ázsia[szerkesztés]

Európa[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Verordnung zur Änderung der Verordnung über das Landesentwicklungsprogramm Bayern (német nyelven), 2018. február 21. [2018. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 25.)
  2. HafenCity Universität Hamburg: Bachelor-Studiengang Kultur der Metropole'. [2013. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 11.)
  3. 2011 National Statistics. Csa.gov.et. [2013. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 20.)
  4. Environmental and Structural Inequalities in Greater Accra. The Journal of the International Institute. [2012. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 22.)
  5. Abidjan, Ivory Coast Population
  6. 2019 Kenya Population and Housing Census Volume I: Population by County and Sub-County. knbs.or.ke. (Hozzáférés: 2019. november 7.)
  7. census metropolitan area (cma) and census agglomeration (ca), 2001 census. 2.statcan.ca. [2020. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 29.)
  8. Statistics, c=AU; o=Commonwealth of Australia; ou=Australian Bureau of: Media Release – Ten years of growth: Australia's population hotspots (Media Release). abs.gov.au . [2017. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
  9. Szoldra, Paul: Unbelievable Photos Show Kabul's Dramatic Transformation From Battlefield To Modern Metropolis. Business Insider
  10. South Asia – World Population Day – July 11(South Asia Urban Growth). World Bank. [2018. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 29.)
  11. United Arab Emirates: metropolitan areas. World-gazetteer.com. [2012. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 31.)
  12. Philippine Development Plan 2017–2022, Chapter 3: An overlay of economic growth, demographic trends and physical characteristics. National Economic and Development Authority , 2017. (Hozzáférés: 2018. április 21.)
  13. Impacts of Transportation Infrastructure and Services on Urban Poverty and Land Development in Colombo, Sri Lanka. Global Urban Development Volume 3 Issue 1, 2007. november 1. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  14. Colombo: The Heartbeat of Sri Lanka/ Metro Colombo Urban Development Project. The World Bank, 2013. március 21. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  15. Database – Eurostat. European Commission. (Hozzáférés: 2018. december 4.)
  16. Statistikbanken. statistikbanken.dk . (Hozzáférés: 2018. december 4.)
  17. Initiativkreise Europäische Metropolregion in Deutschland: IKM. Deutsche-metropolregionen.org. (Hozzáférés: 2012. október 29.)
  18. How Italy puts cities in charge

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Metropole című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Metropolis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]