Ugrás a tartalomhoz

Magyar pszichológusok listája

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Jelentősebb magyar pszichológusok listája.


Ábécé szerinti tartalomjegyzék

A

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

B

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

C

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cs

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

D

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Dánielisz Endre (Nagyszalonta, 1925–2023) irodalomtörténész, pedagógiai író, iskolapszichológus
  • Deák Ferenc (1937) kárpátaljai magyar pszichológus, pedagógus, a pszichológia tudományok kandidátusa[1]
  • Demény Dezső (1915-1988) erdélyi magyar pedagógiai, lélektani és szociológiai író
  • Demeter Katalin (1947) pszichológus, a pszichológia tudományok kandidátusa, tanszékvezető főiskolai tanár (Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete) [1]
  • Demetrovics Zsolt (1971) klinikai szakpszichológus, addiktológus, kulturális antropológus, egyetemi tanár
  • Dúll Andrea (1964) pszichológus, környezetpszichológus[1][16]
  • Duró Lajos (1928–2015)

E

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

F

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

G

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Gaál Viktor (1979–)
  • Garai László (1935–)
  • Gegesi Kiss Pál (1900–1993)
  • Geréb Ágnes (1952–) pszichológus, szülész-nőgyógyász és független bába, az apás szülés és az otthonszülés hazai úttörője
  • Geréb György (1923–1982) pszichológus, egyetemi tanár
  • Gergely György (1953–) egyetemi tanár (Közép-európai Egyetem)
  • Gergely Jenő (1941)
  • Géczy Anna klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, tanszékvezető egyetemi docens a PPKE BTK Pszichológia Intézet Személyiség és Klinikai Pszichológia Tanszékén.
  • Göncz Lajos (1944–) jugoszláviai magyar pszichológus; tudományos fokozat: PhD pszichológia; kut. ter.: A kétnyelvűség pszichológiája.[1]
  • Guti Kornél (1984–) klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, pedagógus

Gy

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

H

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

J

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

K

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

L

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Lajos Péter (Nagykőrös, 1964. november 23.) logopédus, végzettség: BGGYPF (1988) pszichológia szak ELTE, BTK (1994). Kutatási területe: a dadogás terápiája.[1]
  • Lakos Eszter klinikai-és egészségpszichológus, klinikai-és mentálhigiénés szakpszichológus
  • Laky Zoltán (1925–) katonatiszt, pszichológus, pedagógus
  • Lányi Kata pszichológus, mediátor
  • Lányi Gusztáv 1951–) magyar szociálpszichológus, az ELTE Társadalomtudományi Karán a szociálpszichológia tanszék docense.
  • Lányiné Engelmayer Ágnes (Budapest, 1930. február. 9.) gyógypedagógiai tanár, pszichológus, a pszichológiai tudományok kandidátusa. Kutatási területe: pszichodiagnosztika, fogyatékosok pszichológiája[1]
  • László János (1948–2015) egyetemi tanár (PTE Pszichológiai Intézet) PhD pszichológiai tudományok (MTA, 1984); MTA nagydoktori DSc (1995) Kut. ter.: történelem szociális reprezentációja, narratív pszichológia, szociális identitás, számítógépes tartalomelemzési módszerek.
  • Lászlóffy Julianna klinikai szakpszichológus, pár- és családterapeuta, pszichodráma vezető
  • Lázár Sándor romániai magyar pszichológus
  • Lechner Károly (1850–1922) elmegyógyász, egyetemi tanár, MTA lev. tagja
  • Lénárd Ferenc (1911–1988)
  • Lénárt Ágota (1959–) Sportpszichológus, pszichoterapeuta, sportlövőedző, az olimpiai csapat sportpszichológiai csapatának vezetője, a Testnevelési Egyetem tanszékvezetője.
  • Lengyel Zsolt (Debrecen, 1944. január 18.) egyetemi tanár, Pannon Egyetem, a nyelvtudományok MTA doktora (CSc) , kutatási területe: pszicholingvisztika, gyereknyelv, nyelvoktatás, szociolingvisztika[1]
  • Linzenbold Ildikó (Nagykároly, 1972. február 10.) klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, pszichodráma vezető, szociológus.
  • Leopold Lajos (1879–1948) szociológus
  • Lukács Ágnes (1974) egyetemi oktató és kutató (BME) PhD pszichológiai tudományok (2004) Fontosabb publikációinak listáját lásd MTA Nyelvtudományi Intézet honlapján
  • Lukács Dénes (pszichológus) (1934) pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus, pszichoanalitikus.
  • Lux Elvira (1929–2016) szexuálpszichológus, klinikai szakpszichológus, adjunktus

M

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Magyari Beck István (Budapest, 1941. október 1.) professor emeritus, Budapesti Corvinus Egyetem, a pszichológia tudományok kandidátusa. Kut ter.: Gazdaság-pszichológia, kreativitás és innováció, kulturális és művészeti gazdaságtan.[1]
  • Majoros Mária (Battonya, 1950. április 17.) matematika-orosz szak (ELTE TTK); általános és alkalmazott nyelvészet (ELTE BTK); egyetemi doktorátust tett pszichológiából. Kut. ter.: a matematikai gondolkodás felépülésének pszichológiai sajátosságaira vonatkozó kutatások[1]
  • Majtényi Gábor pszichoterapeuta, pszichológus, párterapeuta
  • Málnási Bartók György (1882–1970) filozófus, MTA-tag, lélektant oktatott 1929-ig és 1940-45-ig
  • Máriási Dóra tanácsadó szakpszichológus
  • Marik Ágnes (1958–) pszichiáter, HR-szakember, tréner, életvezetési tanácsadó
  • Maron-Dévényi Éva (1944) orvos, szellemi szabadfoglalkozású ideggyógyász. Kut. ter.: Anyanyelvi készségproblémás, enyhe értelmi fogyatékos, hiperaktív-figyelemzavaros (organikus háttérrel) gyermekek részére idegrendszer-fejlesztő terápia. Dysgraphiás gyermekek részére az anyanyelv zeneiségének segítségével nyelvi hallásfejlesztő helyesírási tanfolyamok. Szövegértelmezés tanítása.[1]
  • Méray-Horváth Károly (1859-1938) szociológus, író. A szociológiához biológiai alapon közelített. Lásd MÉL
  • Mérei Ferenc (1909-1986) pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, mese- és tankönyv szerkesztő[46]
  • Mérő László (1949) matematikus, publicista, pszichológus, játékfejlesztő
  • Mészáros Aranka (1959) okleveles pszichológus (KLTE, 1982); pedagógiai szakpszichológus (ELTE, 1995) egyetemi docens a Szent István Egyetemen, kut. ter.: pedagógiai szociálpszichológia, tanár szakos hallgatók pszichológiai képzése, Gordon tanári hatékonysági tréning tartása.[1]
  • Mezei Árpád (1902-1998)
  • Miklós Jenő (Csíkszereda, 1945. február 15.–) romániai magyar vegyészeti szakíró, parapszichológus
  • Mikó Magdolna (19??) pedagógia-pszichológia szakot végzett, a pszichológia tudományok kandidátusa; tanszékvezető főiskolai tanár a kecskeméti Óvóképző Intézetben, később Tanítóképző Főiskola. Kutatási területe: óvodapedagógia, fejlődéslélektan, felsőoktatás-pedagógia.[1]
  • Milanovich Domi (1986) sportpszichológus, újságíró, egyetemi tanár
  • Miskolczy Dezső (1894-1978) orvos, neurológus, MTA-tag
  • Módné Hollós Mária (Budapest, 1946. augusztus 10.) főiskolai oktató, gyógypedagógus, munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet. Tanulmányai: BGGYTF; pszichológia (ELTE). Kut. ter.: gyógypedagógiai pszichodiagnosztika, tanulási magatartási zavarok komplex terápiája, sérült gyermekek korai fejlesztése, pszichodráma technikák[1]
  • Mohás Lívia (1928)
  • Mogyoróssy Ilona Cecília (1941/
  • Móra László Xavér (1968–) egyetemi adjunktus (ELTE), pszichoanalitikus, kiképző pszichodráma pszichoterapeuta, áttétel fókuszú pszichoterapeuta (TFP) (Otto Kernberg), szakterület: személyiségzavarok (főképp: nárcisztikus, borderline és hisztrionikus zavar)

N

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Nagy Attila (1942) kutató könyvtáros, olvasáskutató, OSZK; tanulmányai: pszichológia szak, ELTE (1968), szociológia-szak (1975) , egyetemi doktorátus pszichológiából; később PhD Kutatási ter: az olvasás lélektana, szociológiája és pedagógiája[1] Lásd még Nagy Attila köszöntése, 2002
  • Nagy Beáta Anikó gyermek klinikai szakpszichológus, gyermek pszichoterapeuta, egyetemi oktató (DEOEC NK Magatartástudományi Intézet) Egészségtudományi Doktori Iskolájában PhD képzést vezet, Hajdú-Bihar Megyei és Regionális Klinikai Szakfelügyelő, Szakfőpszichológus, és EuroPsy Bizottság vezetőségi tagja
  • Nagy László (1857–1931) pedagógus, pszichológus Lásd MÉL
  • Nádasdy Nóra (1971) klinikai szakpszichológus
  • Nemes Andrea klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
  • Németh Ádám iskolapszichológus, tanácsadó szakpszichológus, szexuálpszichológus
  • Németh Dezső (1975)
  • Németh Marietta klinikai szakpszichológus; tanulmányai: pszichológia szak KLTE, egyetemi doktori (KLTE); munkahely: KLTE Pszichológiai Intézet; kut. ter.: autogén tréning, imagináció, szimbólumterápiák[1]
  • Niman Tibor (1945) kolozsvári magyar pszichológus
  • Nyíri Kristóf (1944) filozófus, MTA nagydoktor filozófia tudományokból (1978), egyetemi tanár, Corvinus Egyetem, MTA-tag (2001). Kutatási területei: Wittgenstein filozófiája, Képfilozófia, Nyelvfilozófia, Kommunikációfilozófia, Filozófiatörténet.
  • Nyúl Boglárka szociálpszichológus

O

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ódor Antal (1987–) kognitív viselkedés terapeuta, hipnotizőr
  • Oláh Attila pszichológus, egyetemi tanár
  • (Id.) Oláh Gusztáv (Eperjes, 1857–Budapest, 1944) pszichiáter, a lipótmezei elmegyógyintézet igazgatója
  • Orosz Gábor (1982–) pszichológus, PhD (co-tutelle)
  • Orvos-Tóth Noémi (1971-) klinikai szakpszichológus

Ő

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Őri-Polyák Eszter (1989–) pszichológus, családterapeuta-jelölt

P

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Pap Erika gyermek- és ifjúsági klinikai szakpszichológus, szimbólumterapeuta
  • Papp Tímea (1972) orvos, pszichiáter, pszichoterapeuta, LMBTQ szakértő
  • Pakai-Szűcs Réka pszichológus, pár -és családterapeuta, szexuálszakpszichológus
  • Pataki Angelika pszichológus
  • Pataki Ferenc (1928-2015)
  • Dr. Pataky Ilona/Új Egyetemi docens, igazságügyi klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológus szakértő neuropszichológus.
  • Pertorini Rezső (1927-1980) neurológus szakorvos, pszichiáter
  • Pál Mónika (1979) pszichológus, újságíró
  • Pálhegyi Ferenc (Sepsiszentgyörgy, 1935. április 14. - Budapest, 2016.március.28.) gyógypedagógus, ny.főiskolai tanár; tanulmányai: gyógypedagógus (1958), pszichológia (1964), a pszichológia tudományok kandidátusa (1976); tanított a BGGYPF-án és közben megalapította a Református Teológiai Akadémián a Pedagógiai és Pszichológiai Tanszéket. Lásd még Pálhegyi Ferenc pszichológus honlapja, életrajz, kötetei, video
  • Páli Judit (Budapest, 1954. március 6.) pedagógiai szakpszichológus Tanulmányai: klinikai pszichológus (ELTE, 1977); pedagógiai szakpszichológus (ELTE, 1983) Munkahely:ELTE, majd MP ANNI (Pető Int.) docens 1994-; Kutatási területeiből: gondolkodási stratégia fejlődése és fejlesztése óvodás- és kisiskoláskorban. Játék- és játékfejlődés.[1]
  • Pálfy Réka klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, pszichoterapeuta jelölt
  • Pándi Borbála pszichológus
  • Pándy Kálmán (1868-1945) orvos, ideggyógyász, elmeorvos
  • Pászthy Bea gyermek- és ifjúságpszichiáter, klinikai farmakológus, pszichoterapeuta, kognitív viselkedésterapeuta és családterapeuta, egyetemi docens
  • Penczi Barbara klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
  • Peer Krisztina szociálpedagógus, gyermekpszichológus, meseterapeuta, igazságügyi klinikai szakpszichológus, igazságügyi pszichológus szakértőjelölt
  • Pikler Emmi (1902-1984) orvos, gyermekgyógyász, az orvostudományok kandidátusa (1968) . Működésének középpontja: az egészséges csecsemők harmonikus személyiségének kialakítása. Lásd MÉL
  • Pikler Gyula (1864-1937) jogbölcsész, egyetemi tanár. Pszichológiai kutatásai az érzékszervek élet- és lélektanára terjedtek ki lásd pl. A lélektan alapelvei c. kötete (1909) Lásd még MÉL
  • Pintér Gábor (Eger, 1957. március 10.) pszichológus, főiskolai tanár Tanulmányai: okleveles mérnök (BME, 1981) , pszichoterepauta (HIETE) , klinikai szakpszichológus (ELTE BTK 1986) , a pszichológiai tudományok kandidátusa (1992); Kutatási területei: pszichoterápia, személyiséglélektan, mentálhigiéné, önismereti csoportok, pszichodráma, pályaszocializáció.[1] Lásd még Pintér Gábor szakmai életrajza
  • Pirisi Jánosné (Boldogasszonyfa, 1929. november 28.) pedagógus, pszichológus; tanított, majd szakfelügyelő volt, MPI Baranya nyug. ig. Tanulmányai: Pedagógia-pszichológia szak (ELTE, 1966); Kut területei: A 10 éves életkor pedagógiai-pszichológiai kérdései, az általános és szakfelügyelet, az általános iskola rugalmas működése, tantervei, értékelési rendszere.
  • Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, MTA-tag; BME Kognitív Tudományi Tanszékének alapító egyetemi tanára (2004)
  • Polcz Alaine (1922-2007)
  • Popper Péter (1933-2010)
  • Porkolábné Balogh Katalin (Nagyiván, 1935. március 3. – 2005. július 25.) pedagógiai szakpszichológus, a pszichológiai tudományok kandidátusa, munkahelye volt: ELTE BTK Társadalom és Neveléstudományi Tanszék, egyetemi docens[1] 1986-1996 között ELTE Iskolapszichológiai Módszertani Bázis vezetője, 1996-tól aktív nyugdíjas, életútját lásd Búcsúztatása, életútjának vázlata
  • Posch Jenő (1859-1923): filozófus, pedagógus, az MTA l. tagja (1920) . Egyik fő műve: Lelki jelenségeink és természetük (1915) . Lásd MÉL
  • Princzes Mária (1949. jan. 26.) pszichológus, ny. főiskolai docens (Nyugat-Magyarországi Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar, Sopron) Tanulmányai: kutató vegyész szak (ELTE TTK, 1972) , pszichológus, klinikai szak ( kitüntetéses ELTE BTK, 1977), egyetemi doktorátus, pszichológia (ELTE BTK, 1980); könyve például: Mentális és viselkedészavarok pszichológiája. Budapest, 1997.[1] Lásd még Nyugdíjas búcsúztató, 2008
  • Putnoky Jenő (1928-1982) tanár, pszichológus, a pszichológiai tudományok kandidátusa (1965) . Kut. ter.: Gondolkodáslélektan. Lásd MÉL

R

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

S

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Saáry Lilla (1996) pszichológus, szexuálpszichológus, valláspszichológus
  • Sándor Éva (1947–) művészetpszichológus
  • Sáray Julianna (1912–1983)
  • Schleinerné Szányel Erzsébet (Ádánd, 1942. január 3.) főiskolai oktató NYME Apáczai Csere János Kar Szociálpedagógia Tanszék Tanulmányok: pszichológia-történelem-pedagógia szak (ELTE); tud. fokozatok: dr. univ. pedagógiából (1982); kandidátus pedagógiai pszichológiából (1998); Kutatási területe: A pedagógus személyisége, pályára való alkalmassága, a pedagógus-gyermek kapcsolat alakulása.[1] Lásd még Schleinerné dr. Szányel Erzsébet szakmai életrajza, munkássága
  • Schődl Lívia (Budapest, 1945. június 28.) Nevelési tanácsadó vezetőjeként dolgozott Budapest XX. kerületében, majd az FPI munkájába kapcsolódott be, ahol 1995-ben Horányi Györgynével Pszichológiai Központot alakított ki. Tanulmányai: pszichológia szak (1970) , klinikai szakpszichológus (Orvostovábbképző Intézet, 1983); Kutatási területei: nevelési tanácsadók, klinikai pszichológia, pszichoterápia, pedagógus-mentálhigiéne.[1]
  • Schönberger Margit asszonyneve Margaret Mahler (1897-1985) orvos, pszichiáter, pszichológus, gyermekpszichológus
  • Sebestyén Eszter pszichológus, kutyás terapeuta, gyógypedagógus, pszichopedagógus
  • Seres Imola pszichiáter szakorvos, pszichoterapeuta, egyetemi tanársegéd
  • Séra László (Naszód, 1943. június 24.) ELTE Általános Pszichológia Tanszék oktatója Tanulmányai: pszichológia-szak (ELTE, 1971), egyetemi doktor (1976); Oktatási terület: észleléspszichológia. Kutatási területe. Vizuális észlelés és képzelet, agyi aszimmetria és érzelmek.[1]
  • Síklaki István szociálpszichológus, egyetemi docens
  • Simon Kata Felnőtt klinikai szakpszichológus, mediátor és gyászcsoport vezető Elérhető: Archiválva 2019. augusztus 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Simon Lajos (1951) pszichiáter, pszichoterapeuta, egyetemi docens
  • Simon-Székely Attila (1959–) szociálpszichológus
  • Sinkovics Andrea felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, pszichoterapeuta, pszichoanalitikus
  • Sipos Endre (Békéscsaba, 1951. december 15.) festőművész és művésztanár. Tanulmányai: rajz-biológia szak (Eger, Tanárképző Főiskola), filozófia szak (ELTE) Kutatási területe: vizuális esztétikai nevelés, műelemzés, környezetesztétikai nevelés, a képzőművészeti alkotó folyamat lélektana, etikai nevelés, művészetfilozófia, mozgóképkultúra.[1] Lásd még Sipos Endre munkássága, artportal.hu
  • S. Nagy Katalin (Nagykanizsa, 1944. október 19.) művészetszociológus, egyetemi tanár. Tanulmányai: magyar-művészettörténet-szociológia szak (ELTE, 1963-1973); PhD szociológiai tudományok (ELTE, 1975); MTA nagydoktor szociológiai tudományok szakágban (DSc, 1983) Munkahely 2005 óta BME Társadalomismeret Intézet. Kutatási területei: kultúra- és művészetszociológia, a mindennapi élet szociológiája, lakásmód, lakáskultúra, vizuális kultúra, vizuális kommunikáció, 20. századi művészettörténet[1] Lásd még S. Nagy Katalin szakmai életrajza, munkássága
  • Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológus Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar. Budapesti Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Szakpszichológus Szakképzés. /Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Bajcsy-Zsilinszky Kórház Rendelőintézet Pszichiátriai Osztály, Józsefvárosi Nevelési Tanácsadó/. Jelenleg a Pest Megyei Önkormányzat 1. számú Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságának tagja. Elérhető: www.pszichologus1.hu
  • Stachó László (1977–) zenepszichológus, -kritikus, fortepianista, orgonaművész
  • Szalay Nikolett tanácsadó szakpszichológus, pszichodráma vezető
  • Szondy Esztella (1985) pszichológus

Sz

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Szent-Imrey Tamás (1946) szakpszichológus, c.egyetemi tanár
  • Szabó Éva Zsuzsanna (1964)
  • Szabó Ildikó (Fehérgyarmat, 1946. május 23.) szociológus, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem) Tanulmányai: magyar-orosz és szociológia szak, a szociológia tudományok kandidátusa (MTA, 1988); a szociológia tudományok nagydoktora (DSc, MTA, 2007). Kutatási területe: ifjúság-, magatartás-, kisebbség- oktatásszociológia, valamint a politikai-, állampolgári szocializáció.[1] Lásd még Szabó Ildikó oktatói honlapja
  • Szabó József (1882-1929) magyar orvos, ideg- és elmegyógyász, egyetemi tanár
  • Szabó Mónika (1972-2020) szociálpszichológus
  • Szabó Pál Tivadar (Rákospalota, 1924. december 1.) ny. pszichológus Tanulmányai: GyTF (1952), pedagógia szak (ELTE, 1957), nevelés lélektani szakpszichológus (ELTE, 1992); tud fokozat: egyetemi doktorátus pszichológiából (1964) Munkahelyei közül a gyermek ideggondozó állomásokon, a Fóti Gyermekvárosban dolgozott pszichológusként, maga is szervezett defektológiai állomásokat és nevelési tanácsadókat. Tanulmányai jelentek meg a Magyar Pszichológiai Szemlében és a Pszichológiai Tanulmányok sorozatban.[1]
  • Szautner Erika (1962–) klinikai szakpszichológus, jungi analitikus pszichoterapeuta, eriksoni hipnoterapeuta; a Magyar C. G. Jung Analitikus Pszichológiai Egyesület elnöke (2013–); az International Association for Analytical Psychology ( IAAP) Developing Group tagja (2015–)
  • Szántó-Féder Ágnes (Budapest, 1937. április 16.) magyar származású francia pszichológus. Kutatási területe: gyermeklélektan, korai mozgásfejlődés.[1]
  • Szász Tamás István az „anti-pszichiátria” népszerűsítője
  • Szekeres Hanna Flóra (1989) szociálpszichológus, egyetemi adjunktus
  • Szeri Zsolt parapszichológus, transzperszonális pszichológus, holisztikus terapeuta.
  • Szemán Dénes klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, tanácsadó szakpszichológus, pszichoterapeuta pszichiátriai konzulens: Eszik János dr.
  • Szendi Gábor (1954) programozó matematikus, forgatókönyvíró, dramaturg, író, publicista, pszichológus
  • Szendi Mária Dr. (1952) pszichológus, pedagógus, gyermekvédelmi szaktanácsadó
  • Szenes Márta (1957)
  • Szentmiklóssy Margit (1942) logopédus, klinikai szakpszichológus, terapeuta. Tanulmányai: klinikai szakpszichológus, egyetemi doktori vizsga (ELTE, BTK). Kutatási területe: beszédtechnika, beszéd és hangjavítás, olvasás-írás javítása, a tanulási zavarok korrekciója, személyiségfejlesztés.[1]
  • Székely József Iván (1937) orvos, gyógyszerkutató, c. egyetemi tanár (SOTE Élettani Intézet, Gyógyszerkutató Intézet). Kutatási területe: kábítószerek állatkísérletes vizsgálata
  • Szél Dávid tanácsadó szakpszichológus, egyetemi oktató (az Apapara című könyv és blog szerzője) [47]
  • Szigeti Vera (1984) pszichológus
  • Szokolszky Ágnes (1956)
  • Szondi Lipót (1893-1986) pszichiáter, pszichoanalitikus, Svájcba emigrált (csonk szócikk van róla a magyar wikiben) Lásd francia, német angol stb. wiki szócikkei, a francia a legrészletesebb.
  • Szőke György (1935-2008)
  • Szőnyi Gábor pszichiáter, pszichoterapeuta, szociológus, a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület kiképző pszichoanalitikusa, a Csoportanalitikus Kiképző Intézet kiképző csoportanalitikusa
  • Szőnyi Magda magyar klinikai és pedagógiai szakpszichológus, szupervizor, pszichoterapeuta, a MRSzE kiképző pszichoterapeutája, állandó vezetőségi tag.
  • Szücs Szilárd Levente (1968)

T

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Tamás Katalin (1975–) pszichológus, kommunikációs szakértő.[48]
  • Tari Annamária klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, onkopszichológus, pszichoanalitikus kandidátus
  • Tarr-Nagy Mónika pszichológus, pár- és családterapeuta, pánikszakértő
  • Tatai Csilla egészségpszichológus, egyetemi tanársegéd, kutató
  • Victor Tausk (1879-1919) osztrák-magyar ideggyógyász, pszichológus, pszichoanalitikus
  • Telegdi Zsigmond (1909-1994) iranista, elméleti és történeti nyelvész, nyelvpszichológus[49]
  • Tettamanti Béla (1884-1959)
  • Tímár Andrásné Tapazdi Mária (Sellye, 1930. november 3.) adjunktus JGYTF (1959-1977), főiskolai docens ELTE Tanárképző Kar (1977-1995). Fokozat: egyetemi doktor (pszichológia, ELTE, 1975) . Kutatási terület: pedagógiai pszichológia, fejlődéspszichológia.[1] Lásd még [halott link]Ki kicsoda[halott link]
  • Tisljár Roland pszichológus, oktató, kutató, PhD, SZTE
  • Tolnai Valéria pszichiáter, pszichoterapeuta
  • Tomori Viola (1911-1998)
  • Topál József (1964) biológus és pszichológus, fokozat: PhD 2000 biológiai tudományok, munkahely: MTA Pszichológiai Kutató Intézet, kut. ter.: etológia, kognitív pszichológia, szociális kogníció lásd MTA Pszichológiai Kutatóintézet
  • Torda Ágnes (Budapest, 1945. május 30.) logopédus, főiskolai docens (BGGYF) Tanulmányai: gyógypedagógiai tanár, pszichológia szak (ELTE), egyetemi doktorátus Kutatási területe: gyógypedagógiai pszichológia, pedagógiai terápia, pszichoterápia.[1]
  • Tóth Béla Zoltán (Szolyva, 1913. október 16.–) ny. főiskolai tanár Tanulmányai: tanítóképző intézeti tanári oklevél (Apponyi Koll.); bölcsészdoktor filozófia-pedagógia (1939); Collegium Hungaricum (Bécs, 1940-41; 1943-44); a pszichológia tudományok kandidátusa (1966); Kutatási terület: gyermekpszichológia, neveléslélektan, olvasáskutatás.[1]
  • Tóth Erzsébet Fanni társadalomkutató, pszichológus, egyetemi tanár
  • Tóth-Czopyk Zsombor iskolapszichológus, művészetterapeuta, viselkedéselemző
  • Tóth László (Debrecen, 1951. június 25.) egyetemi oktató és kutató (Debreceni Egyetem) Tanulmányai: tanítóképző, GyPF, pszichológia szak (1982, KLTE); Tud. fokozatok: bölcsészdoktor pszichológiából (1984), PhD pszichológia tudományok (1996). Kutatási terület: olvasásmegértés, tehetségfejlesztés, tanárképzés pszichológiai tanegységeinek fejlesztése, pszichológiatörténet. (Lásd pl. A pszichológia története a debreceni egyetemen (társszerző) In: A debreceni pszichológusképzés húsz éve (Szerk. Kovács Zoltán) KLTE Pszich. Intézet, Debrecen, 1994.) [1]
  • Tregova Anita pszichológus
  • Tringer László (1939. április 2. –) magyar orvos.
  • Tunyogi Erzsébet (1959?) játékterepauta Tanulmányai: konduktor (Pető Int., 1980); pedagógia szak (JATE, 1987) Kutatási területe: Gyermekrehabilitáció, drámajáték, családterápia.[1] Tunyogi Erzsébet: Művészetek szerepe az érzelmi nevelésben
  • Tüdős István (Brassó, 1943–) sportpszichológus

U

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Unoka Zsolt (1965) osztályvezető pszichiáter, pszichoterapeuta, a pszichiátriai rehabilitáció szakorvosa, kognitív viselkedésterapeuta, sématerapeuta-kiképző, pszichoanalitikus, egyetemi tanár
  • Urbán Róbert (1968–)

V

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Vajda Zsuzsanna (pszichológus) (1949–)
  • Váradi Goia János (1946–) romániai magyar ideggyógyász, pszichiáter és pszichológus
  • Várfiné Komlósi Annamária (1947. március 17.) pszichológus, egyetemi oktató Tanulmányai: pszichológia szak (ELTE, BTK, 1971), egyetemi bölcsészdoktori (1974), PhD pszichológiai tudományok (ELTE, 2005); Oktatási terület: személyiség- és egészségpszichológia. Kutatásainak tudományága: pszichológiai tudományok.[1]
  • Varga Katalin (1962–)
  • Vargha András (1949)
  • Várkonyi Hildebrand Dezső a szegedi Pszichológiai Intézet első vezetője (1929)
  • Vásárhelyi Zsuzsanna (Vasvár, 1942. augusztus 2.) tanszékvezető főiskolai docens (győri Széchenyi István Főiskola) Tanulmányai: pedagógia szak (KLTE, 1969), pszichológia szak (ELTE, 1975) bölcsész doktorátus (ELTE, 1978); Kutatási területei: A műszaki pedagógusképzés oktatástartalmi és módszertani kérdései; az oktatási folyamat korszerűsítésének pszichológiai alapjai; a kooperatív tanulás lehetőségeinek pszichológiai problémái[1] Vásárhelyi Zsuzsanna, szakmai életrajz
  • Vaskovics László Árpád (1936–) szlovákiai magyar származású német filozófus, pszichológus, szociológus.
  • Vass Zoltán (Budapest, 1970) pszichológus, egyetemi oktató. Tanulmányai: pszichológia szak (ELTE, 1995); PhD (pszichológiatudomány, 2000); habilitáció (pszichológiatudomány, 2012). Munkahely 2000 óta Károli Gáspár Református Egyetem. Kutatási területei: pszichodiagnosztika, pszichometria, rajzelemzés, projektív tesztek, mesterséges intelligencia a pszichodiagnosztikában, képi kifejezéspszichológia. Lásd még Vass Zoltán publikációit
  • Vecsernyés Anna (1991) pszichológus
  • Veczkó József (1926–2023)
  • Veér András (1939-2006) orvos, ideg- és elmegyógyász
  • Vékássy László (Budapest, 1939. febr. 8.) pszichológia-gyógypedagógia szakos tanár, a pszichológia tudományok kandidátusa (1974), a neveléstudományok nagydoktora (1986) . A dadogó komplex kezelése c. munkáját angol nyelven is közreadta.[1]
  • Vekerdy Tamás (1935–2019)
  • Vekszler Jakab (1997-) Iskolapszichológus, Őrbottyán, Sződ
  • Veress Albert (1948–) romániai magyar ideggyógyász, pszichiáter
  • Vértes O. András (Budapest, 1911. április 26 – 1997. június 26.) az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa volt. Tanulmányai: magyar-francia szakos középiskolai tanár. Tud. fokozat: a nyelvtudományok akadémiai nagydoktora. Kutatási területe: Nyelvlélektan, fonetika, a gyógyító pedagógia története.[1]
  • Vértes O. József (1881-1953)
  • Vida Ágnes (1977–) pszichológus, a kognitív tudományok doktora (2005), Tanulmányai: társadalompszichológia és pedagógia (Fernuniversitat Hagen), pszichológia (MA) Liberty University, klinikai pszichológia (ELTE). Könyvei: Álomba ringató praktikák (2008), Babapszichológia (2011), Anyapszichológia (2014)
  • Vida Katalin tanácsadó szakpszichológus, pár- és családterapeuta, EMDR terapeuta
  • Vikár György (1926-2003) pszichiáter, pszichoanalitikus, orvos és tudós.
  • Vincze Flóra pedagógus, pszichológus, gyermeklélektannal foglalkozott, Vincze László felesége, híres együtt írt könyvük: A gyermeki világkép problémája a gyermeklélektanban (1959), második bőv. kiad 1961.
  • Vincze László (Miskolc, 1909. július 2. –) pedagógus, pszichológus, egyetemi tanár[1]
  • Vinkler Zsuzsi (1970 – ) tanácsadó szakpszichológus
  • Virág Teréz (1930–2000) pszichológus, pszichoanalitikus, a KÚT (Közös Út Találkozó) szakrendelő alapítója
  • Dr. Virág Márta (1987 – ) klinikai szakpszichológus
  • Vizi Ildikó (1940–) romániai magyar gyógypedagógus, pszichológus
  • Völgyesy Pál (Szeged, 1936. július 14.) pedagógus és szakpszichológus, egyetemi tanár (Szent István Egyetem GTK). A pszichológiai tudományok kandidátusa (1973) Kutatási területe: Munkapszichológia, pályaválasztás.[1] Völgyesy Pál kitüntetése a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Emlékplakettel, 2010. szeptember

W

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Wéber Cecília (1944–) romániai magyar pszichológus
  • Wéber Katalin (1963–) klinikai szakpszichológus
  • Winkler István (1958–)
  • Wladár Ervin (Budapest, 1928. július 3.) ny. tanár Munkaállomásai voltak: gimnáziumi tanár (Tatabánya, 1951–); szakfelügyelő (Fővárosi Pedagógiai Intézet, 1965–); tantárgyi főosztály-vezetőhelyettes (OPI, 1978–); osztályvezető a társadalomtudományi osztályon (1982–) . Tanulmányai: magyar-latin szakos középiskolai tanári diplomát szerzett (ELTE) . Kutatási területe: neveléselmélet, szociológia, lélektan, történelemdidaktika. Szakfolyóiratokat, szakkönyveket szerkesztett, előadásokat tartott nemzetközi konferenciákon is, írásait magyar, német, angol nyelven publikálta. 1997-ben Apáczai Csere János-díjjal tüntették ki.[1]

Z

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zs

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Zsakó István (1882-1966) erdélyi magyar ideggyógyász, pszichiáter, orvosi szakíró.
  • Zsoldos Márta (Kaposvár, 1950. július 28.) főiskolai docens (BGGYTF Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet) Tanulmányai: GYTF (1972), pszichológia szak (ELTE, 1980), bölcsészdoktor (1984), PhD pszichológiai tudományok (ELTE, 2001). Kutatási területe: Hallássérültek neurogén tanulási zavarai. Kognitív képességfejlesztés – a neurogén tanulási zavarok terápiája.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 Pedagógiai Ki Kicsoda. Főszerkesztők: Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest, Keraban Könyvkiadó, 1997 ISBN 963-8146-48-6
  2. ↑ "Albert Ildikó - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események - 1. oldal". www.libri.hu. Hozzáférés: 2024. április 11.
  3. ↑ "Albert Ildikó pszichológus, író: merjük vállalni azt, amit jónak, értéknek tartunk". noileg.ro. Hozzáférés: 2024. április 11.
  4. ↑ "ResearchGate, Research unit for Experimental Psychology".
  5. ↑ "Az én vágyam, vagy a szüleimé? – Így hagyhatjuk magunk mögött a családi küldetéseket - pszicholive.hu". 2022. november 21. Hozzáférés: 2024. április 19.
  6. ↑ "Barna Fruzsina pszichológus, párterapeuta". 2023. október 10. Hozzáférés: 2024. április 19.
  7. ↑ "Bátki Anna - Károli Gáspár Református Egyetem". Hozzáférés: 2024. április 17.
  8. ↑ "MTMT Bátki, Anna". Hozzáférés: 2024. április 17.
  9. ↑ "Bátki Anna-Ribiczey Nóra: Családhatározó - E-Könyv". Open Books. Hozzáférés: 2024. április 17.
  10. ↑ "Covid pro-bono emlékoldal | Pszi Pont - Pszichológus". 2023. június 6. Hozzáférés: 2024. április 17.
  11. ↑ "Az MTA Pszichológiai Kutatóintézete". web.archive.org. 2014. július 29. 2014. július 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. április 26.
  12. ↑ "Czombos Zita | Pszi Pont - Pszichológus". 2024. január 23. Hozzáférés: 2024. április 26.
  13. ↑ "Dr. C. Molnár Emma". nyitottakademia.hu. 2016. augusztus 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. június 12.
  14. ↑ "Csibra Gergely kötetei". 2016. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. február 8.
  15. ↑ "Publikációs listája a CEU honlapján". 2010. december 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. február 8.
  16. ↑ "Dúll Andrea". szoc.bme.hu. 2024. június 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. május 3.
  17. ↑ "F. Lassú Zsuzsa Dr. | ELTE Tanító- és Óvóképző Kar". www.tok.elte.hu. Hozzáférés: 2024. május 30.
  18. ↑ "Ukrajnai help | Pszi Pont - Pszichológus". 2023. június 10. Hozzáférés: 2024. május 30.
  19. ↑ "2023/2 – imagobudapest". Hozzáférés: 2024. május 30.
  20. ↑ "Faragó Laura | ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar". ppk.elte.hu. Hozzáférés: 2024. május 30.
  21. ↑ Eszter, Neuberger (2023. május 9.). "Önigazolás és kritikus gondolkodás meccse dönti el, bedőlünk-e egy álhírnek vagy sem". Lakmusz. Hozzáférés: 2024. május 30.
  22. ↑ "Fábián Fruzsina klinikai szakpszichológus, párterapeuta". 2023. október 11. Hozzáférés: 2024. május 30.
  23. ↑ "Füredi Krisztián pszichológus, szexuálpszichológus". 2023. január 31. Hozzáférés: 2024. május 30.
  24. ↑ "Szexuálpszichológus, pszichológus". 2022. szeptember 9. Hozzáférés: 2024. május 30.
  25. ↑ "Pszi Pont Alapítvány | Pszichológus, pszichológiai segítség". 2022. március 3. Hozzáférés: 2024. május 30.
  26. ↑ "Az MTA Pszichológiai Kutatóintézete". web.archive.org. 2014. július 29. 2014. július 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. június 14.
  27. ↑ "Haraszti Flóra | Pszi Pont - Pszichológus, párterapeuta". 2024. május 10. Hozzáférés: 2024. június 14.
  28. ↑ "MÉL - Hermann Alice, Hermann Imréné, Cziner Alice". Hozzáférés: 2024. június 14.
  29. ↑ "Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990". mek.oszk.hu. Hozzáférés: 2024. június 14.
  30. ↑ "Dr. Hegedős T. András szakmai önéletrajz" (PDF). 2007. július 10. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2024. június 14.
  31. ↑ "HTA Szakiskola". web.archive.org. 2012. június 5. 2012. június 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. június 14.
  32. ↑ "Honbolygó Ferenc | ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar". ppk.elte.hu. Hozzáférés: 2024. június 14.
  33. ↑ "Hombolygó Ferenc életrajz, oktatási tevékenység, kutatási témák, publikációs lista". Hozzáférés: 2024. június 14.
  34. ↑ "MTMT - Honbolygó, Ferenc (kognitív pszichológia és kognitív idegtudomány)". Hozzáférés: 2024. június 14.
  35. ↑ "Illés Anna pszichológus | Pszi Pont". 2022. szeptember 9. Hozzáférés: 2024. június 19.
  36. ↑ "Magyar Tudományos Művek Tára". m2.mtmt.hu. Hozzáférés: 2024. június 19.
  37. ↑ "Indries Krisztián védése". doktori.hu. Hozzáférés: 2024. június 19.
  38. ↑ "MTMT Izsó Lajos". Hozzáférés: 2024. június 19.
  39. ↑ "Izsó Lajos - ODT Személyi adatlap". doktori.hu. Hozzáférés: 2024. június 19.
  40. ↑ "MTA Izsó Lajos". Hozzáférés: 2024. június 19.
  41. ↑ "BME - Ergonómia és Pszichológia Tanszék". web.archive.org. 2012. január 14. 2012. január 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. június 19.
  42. ↑ "Kacsó-Horváth Anna | Pszi Pont - Pszichológus". Hozzáférés: 2025. március 27.
  43. ↑ "Kovács-Bankus Melitta szexuálpszichológus | Pszi Pont - Pszichológus". Hozzáférés: 2025. március 27.
  44. ↑ Ki Kicsoda 2000 Budapest, 1999.
  45. ↑ "Kun Bernadette | ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar". ppk.elte.hu. Hozzáférés: 2025. március 27.
  46. 1 2 Pszichológiai lexikon. Budapest: Helikon, 2007. ISBN 978-963-227-084-5
  47. ↑ Szél Dávid szakmai oldala
  48. ↑ Tamás Kata pszichológus honlapja
  49. ↑ Telegdi Zsigmond művei, életrajza, munkássága
  50. ↑ "Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990". mek.oszk.hu. Hozzáférés: 2024. április 21.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_pszichológusok_listája&oldid=29321267”