Vizi Ildikó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vizi Ildikó
Horváth László felvétele
Horváth László felvétele
SzületettDebreczy Ildikó
1940. augusztus 12. (83 éves)
Sepsiszentgyörgy
Állampolgárságaromán
Nemzetiségemagyar
HázastársaVizi Imre
SzüleiDebreczy Sándor
Foglalkozásagyógypedagógus, pszichológus, szakíró
SablonWikidataSegítség

Vizi Ildikó (leánykori neve: Debreczy Ildikó; Sepsiszentgyörgy, 1940. augusztus 12.–) erdélyi magyar gyógypedagógus, pszichológus, gyógypedagógiai és pszichológiai szakíró. Debreczy Sándor lánya, Vizi Imre felesége.

Életútja[szerkesztés]

Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron végezte. Egyetemi tanulmányait 1958-ban a Bolyai Tudományegyetemen, pedagógiamagyar szakon kezdte, végül a BBTE-n pedagógia–lélektan szakon végzett 1962-ben. Eleinte középiskolai tanár volt, majd a kolozsvári kisegítő iskolában dolgozott (1969–81); 1981–97 között, nyugdíjazásáig a Hallássérültek Intézetének igazgatója. 1993-tól a BBTE lektoraként előadásokat tart a hallássérültek pszichológiája tárgykörben.

1998-ban Nagyenyeden a Családvédelem határon innen és túl rendezvény keretében Vizi Ildikó is előadást tartott a fogyatékkal élők helyzetéről.[1] Kolozsvárt a Providentia-Gondviselés-Fürsorge Egyesület vezetője, ezen egyesület szociális és karitatív tevékenységet végez a felnőttkorú szellemi fogyatékosok körében.[2]

Szakírói munkássága[szerkesztés]

Első írása 1970-ben a Korunkban jelent meg. A gyógypedagógusi munkával kapcsolatos, a rendellenesen fejlődő gyermek lélektani diagnosztikájára, valamint társadalmi és nevelési rehabilitációjára vonatkozó tanulmányait a Korunk, Tanügyi Újság, Ifjúmunkás, a sérült gyermekek szüleinek szóló tanácsait a Dolgozó Nő és az Igazság közölte.

Újabb szaktanulmányai[szerkesztés]

  • Hallássérültek magyar nyelvű oktatása (Erdélyi Pszichológiai Szemle, 2000/1)
  • Adalékok a gyógypedagógia történetéhez (Erdélyi Pszichológiai Szemle, 2002/1)

Kötetei[szerkesztés]

  • Magyar nyelv, tankönyv a kisegítő iskolák IV. osztálya számára (Szabó Máriával, Bukarest, 1976)
  • 110 éves a hallássérültek magyar tannyelvű intézete (iskolamonográfia, Kolozsvár, 1998)

Egyetemi jegyzetei[szerkesztés]

  • Módszertani segédkönyv a hallássérült gyermekek óvódai nevelésének beszédtanításához (Kolozsvár, 1995)
  • A hallássérültek pszichológiája (Kolozsvár, 1996)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Győrfi Dénes: Családvédelem határon innen és túl. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1998. október 19.
  2. Fodor György: Krízis-szálló sérült felnőtteknek. Vasárnap (Kolozsvár), 2001. március 11. (Újabb információk mind Udvardy Frigyes adatbankja nyomán.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Fodor György: A hitoktatás szerepe a hallássérült tanulók vallásos élményvilágának kialakításában. Vasárnap, 1996/27.
  • Schuller Mária: Elhivatottság. Vasárnap, 1998/43.
  • Horváth Gyöngyvér: Egy élet munkájának elismerése. Szabadság, 1999. november 3.
  • Nánó Csaba: Egy élet a hallássérültek szolgálatában. Erdélyi Napló, 1999. november 16.