Ranschburg Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ranschburg Pál
(Paul Ranschburg)
Ranschburg Pál.jpg
Született 1870. január 3.
Győr
Elhunyt 1945. január 12. (75 évesen)
Budapest
Állampolgársága
Nemzetisége magyar
SzüleiRanschburg Salamon
Foglalkozása elme- és ideggyógyász,
pszichológus,
gyermekgyógyász,
egyetemi tanár
Iskolái
Sírhely Új köztemető, Budapest
A Wikimédia Commons tartalmaz Ranschburg Pál témájú médiaállományokat.

Ranschburg Pál (Győr, 1870. január 3.Budapest, 1945. január 12.) nemzetközi hírű elme- és ideggyógyász, egyetemi tanár, a kísérleti pszichológia és a gyógypedagógiai pszichológia megteremtője Magyarországon. Ranschburg Viktor könyvkiadó öccse.

Életrajza[szerkesztés]

Győrben született, egy többgyermekes zsidó családba, szülei dr. Ranschburg Salamon rabbi és Berl Emília voltak.[1] Édesapja 1857-ben rabbi oklevelet szerzett, ezután városa zsidó hitéleti vezetője lett, haláláig lelkes hitoktató. Ranschburg Pál ősei hitéből kitért, s a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett, 1888-ban. Ezt követően a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvostudományi Karán tanult. Tanulmányait Lipcsében egészítette ki, ahol Wilhelm Wundt tanítványa volt. 1897-ben felvették a Demokratia szabadkőműves páholyba, amelynek aktív tagja lett[2]. A budapesti Pszichiátriai Klinika mellett kísérleti pszichológiai laboratóriumot létesített 1899-ben, majd megszervezte annak jogutódját, a Gyógypedagógiai és Pszichológiai Magyar Királyi Laboratóriumot. 1906-ban egyetemi tanári, 1908-ban rendkívüli egyetemi tanári címet kapott.

1916-ban az Apponyi Poliklinika ideggyógyászati főorvosa, 1924-től az egészségügy királyi főtanácsosa lett. Amikor a laboratórium vezetésétől megvált, annak tudományos felügyelője maradt, mindezek mellett a Gyógypedagógiai Tanítóképző előadó tanára, és különböző vizsgáztató bizottságainak tagja. Ranschburg egyidejűleg a hazai élet számos területén dolgozott. Tanfolyamok, konferenciák, kongresszusok előadója volt orvosi, pszichológiai, pedagógiai témakörökben. 1928-ban megalapította a Magyar Pszichológiai Társaságot, annak 3 évig elnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke volt.

Az 1930-as években a Magyarországon is előretörő antiszemitizmus egész gyógyító tevékenységét visszavetette, de még 1943-ban is publikált az Orvosképzés című lapban. A II. világháború alatt, Budapest ostromának napjaiban, 1945. január 12-én hunyt el.

Munkássága[szerkesztés]

Érdeklődése az általános gyógyászati ismeretek elsajátítása után a pszichiátria felé fordult. Már 24 évesen feltűnő eredményeket mutatott az elmezavar alaposabb felismerésében és gyógyításában. Megfigyelő laboratóriumot létesített. 1899-ben Magyarországon elsőnek alapította meg a kísérleti, kutató pszichológiai kutatóintézetét. E tudományos műhely rövidesen a Gyógypedagógiai és Pszichológiai Magyar Királyi Laboratóriummá vált. A szűkmarkú állami támogatás folytonos nehézséget okozott. A hiányzó pénzügyi támogatást Ranschburg gyakorta saját jövedelméből fedezte.

Orvosi működése leglényegesebb részének a gyermekgyógyászatot tartotta. Korszakos neurológiai gyógyításai eredményeit az egész világon elismerték. Gyakran szerepelt külföldi kongresszusokon. 1904-ben ott volt Gießenben, az I. Kísérleti Pszichológiai Kongresszuson, ahol először az 1902-ben közölt, külföldön Ranschburg-Phänomen néven ismert „homogén gátlás törvényé”-ről („Ranschburg-féle gátlás” és „Ranchburg-jelenség” néven is ismert[3]) számolt be. Eszerint az „egymást érintő lelki tartalmak és folyamatok (érzetek, képzetek, törekvések) annál kevésbé zavarják egymást önállóságukban, minél heterogénebbek és annál inkább, minél homogénebbek." Azóta kevés kísérleti pszichológia tankönyv vagy kézikönyv jelent meg a nemzetközi szakirodalomban, amely erről a jelenségről és a vele kapcsolatban keletkezett tudományos eszmecserékről ne tenne említést.

Az 1923-ban megjelent kétkötetes Emberi elme című jelentős összefoglaló művében elemezte a két évtized alatt keletkezett reagálásokat. Ugyanebben fejtette ki az „elmetan"-ról álláspontját. Megkülönböztette a lélektant és a pszichológiát. Laboratóriumában a gyakorlati és a kutatómunka egységét képviselte, amit a körülötte kialakult tudományos iskola számos tagja hasonlóan vallott. A laboratórium új vizsgáló eljárásokat dolgozott ki, készülékeket tervezett, szerkesztett és készített (mnemométer, tudatfantom, tachistoszkópos vetítőkészülékek stb.), mérési eljárásokat dolgozott ki. Kiemelkedőek a különböző típusú fogyatékosokon végzett figyelem-, emlékezet-, érzelemvizsgálatai, a számoló-, olvasóképesség, írás-, rajzolásvizsgálatok eredményei. A gyermekkori olvasás-, írás- és számolászavarokról közölt adatok és következtetések teljesen eredetiek, nemzetközileg Ranschburg nevéhez fűződnek, egy részüket magyarul nem is adták közre. A magyar gyógypedagógia-történetben általános gyógypedagógiai elméleti fejtegetései is jelentősek. A gyógypedagógia fogalmáról, a gyógyító nevelésről, a gyógypedagógia egységéről, szakterületeiről, a speciális szakemberképzésről vallott nézetei meghatározóak, maradandóak. Magyar, francia és német nyelvű szakirodalmi munkássága gazdag.

Művei[szerkesztés]

Ranschburg Pál sírja Budapesten. Új köztemető: 28-2-135/136.
  • 1894

1. Transitorikus elmezavarok. Megj.: Budapest Főváros Kórházainak Évkönyve, BP. 1894, Athenaeum. Klny.-ként: Bp. 1894, Athenaeum. 12 p.

  • 1895

2. Adatok a hypnotikus suggestiv therapia kérdéséhez. Orvosi Hetilap, 39. évf. 1895. 26. sz. 305-308, p., 27. sz. 318-320, 28. sz. 329-330. p., 29. sz. 341-34, p., 30, sz. 353-354. p., 31. sz. 364-365. p.

  • 1896

3. Aggkorban fellépett heveny hysteria esete, – Orvosi Hetilap, 40. évf. 1896. 235—236. p. 4. Beiträge zur Frage der hypnotisch-suggestiven Therapie. Zeitschrift für Hypnotismus (Berlin), 4. vol. 1896. 5. no. 269—302. p.

  • 1897

5. A fejfájásról. (A magyar orvosok és természetvizsgálók 29, vándorgyűlésén tartott e1őadás után.) — Gyógyászat, 37. évf. 1897. 39. sz. 592—594., 40. sz. 608—612. p.
6. A fejfájásról. A fejfájás ok- és gyógytana, tekintettel a gyakorló orvos szükségleteire. A magyar orvosok és természetvizsgálók 29, vándorgyűlésen tartott előadás után. Bp, 1897, Franklin Társ. 30 p.
7. Studien über das normale und hysterische Bewusstsein. Megj.: Ranschburg P. — Hajós L.: Neue Beiträge zur Psychologie des hysterischen Geisteszustandes. Leipzig – Wien, 1897, Deuticke, 31—65. p.
8. Studien über das normale und hysterische Bewusstsein. Jahrbuch für Psychiatrie und Neurologie (Leipzig Wien), 15. vol. 1897. 2—3, no. 262—295 p.
9. Über den Kopfschmerz. Pester. Medizinische Chirurgische Presse. 33. Vol. 1897, 973., 999., 1024., 1049. p. 10. -- Hajós Lajos: A hysteriás anaesthesiák kísérletes psychologiája. – Magyar Orvosi Archívum, 6. évf. 1897. 264-302, p. Klny.-ként: Bp., 1897, Pallas. 40 p.
11. -- Hajós Lajos: Neue Beiträge zur Psychologie des hysterischen Geisteszustandes. Kritisch-experimentelle Studien, Leipzig – Wien, 1897, Deuticke, 131 p.
12. Hajós Lajos: Die Psychologie der hysterischen Anästhesien; einleitender und experimenteller Teil. Megj,: Ranschburg P.—Hajós L.: Neue Beiträge zur Psychologie des hysterischen Geisteszustandes. Leipzig — Wien, 1897, Deuticke. 1—30. p.

  • 1898

13. A hysteriás és normális öntudat. — Orvosi Hetilap, 13. évf. 1898. 35. p,
14. Paraplegia spastica infantilis két esete. — Orvosi Hetilap, 13. évf. 1898. 35. p.

  • 1899

15. A hisztériás mozgató hüdések pszichológiájához. (Az MTA III. osztályának 1899. jan. 16-i ülésén elhangzott előadás rövid kivonata.) — Természettudományi Közlöny, 31. köt. 1899. 152, p.
16. Pszichofiziológiai vizsgálati módszerek. (A Term. tud. Társ. Élettani Szakosztálya 1899. máj. 16-án tartott ülésén elhangzott előadás kivonata.) — Természettudományi Közlöny, 31. köt. 1899. 594—595. p,

  • 1900

17. Adatok az aggok psychophysíologiájához. 1. A psychophysikai időmérések methodikája, Alapvető vizsgálatok elemi fiatal egyéneken. Bp. 1900, Dobrowsky— Franke. 20 p.
18. Adatok az aggok psychophysiologiójához. 1. r. A psychophysikai időmérések methodikája. Alapvető vizsgálatok fiatal egyéneken. — Orvosi Hetilap, 44. évf. 1900. 3. sz. 34—35. p., 4. sz. 55-56. p., 5. sz. 70—72. p. A 2. r. társszerzője Bálint Rezső.
19. -- Bálint Rezső: Adatok az aggok elmeműködésének psychophysikai vizsgálatához. 2. r. — Orvosi Hetilap, 44. évf. 1900. 26. sz. 395-397. p., 27. sz. 413-415. p.
20. -- Bálint Rezső: Adatok az aggok psychophysiologiájához. Bp. 1900. 14. p. (Klny. Orvosi Hetilapból.) (Psychophysikai közlemények 2.) Az 1. r. társszerző nélkül.
21. -- Bálint Rezső: Exakt vizsgálatok az aggok psychophysiologiája körül. (A Term. tud. Társ. Élettani Szakosztálya 1899. nov. 21-i ülésén elhangzott előadás kivonata.) Természettudományi Közlöny, 32. köt. 1900. 44—45. p.
22. -- Bálint Rezső: Über qualitative und quantitative Veränderungen geistiger Vorgänge in hohen Greisenalter, Allgemeine Zeitschrift für Psychiatrie (Berlin), 57. vol. 1900. 689-718. p.
23. -- Décsi K.: Lelki gyógymódok. (Psychotherápia.) A magnetismusról, annak az emberi szervezetre való hatásáról és lehető külső és belső gyógyalkalmazásáról. Bp. 1900, Franklin ny. VIII, 272 p., 5 t.
24. Lehmann Alfréd: Babona és varázslat a legrégibb időktől a jelenkorig. Ford. - - 2, köt. Bp. 1900. Term. tud. Társ. 1. köt. VIII, 546 p., 2. köt. VI, 412 p. Szemelvények megj.: 1901.

  • 1901

25. Apparat und Methode zur Untersuchung des (optischen) Gedächtnisses für medizinisch und pädagogisch psychologische Zwecke. — Monatschrift für Psychiatrie und Neurologie (Berlin), 10. vol. 1901. 5. no. 321—333. p.
26. Módszerem és készülékem az emlékező erő vizsgálatára. Megj.: Az 1900. évi október 28—29-én Budapesten tartott 1. Országos Elmeorvosi Értekezlet munkálatai. Szerk. Epstein László. Bp. 1901. Pallas. IV, 243 p.
27. Módszerem és készülékem az emlékező erő vizsgálatára. Bp. 1901, Dobrowsky–Franke. 10 p. (Psychophysikai közlemények 3.)
28. Studien über die Merkfähigkeit der Normalen, Nervenschwachen und Geisteskranken. – Monatschrift für Psychiatrie und Neurologie (Berlin), 9. vol. 1901, 241-259 p.
29. Lehmann. Alfréd: Babona és varázslat. Ford. - - [Szemelvények.] - Természettudományi Közlöny, 33. köt. 1901. 29—42. p.

  • 1902

30. ✻Einfache Methode zur Untersuchung der Merkfähigkeit in der ärztlichen Praxis. — Zentralblatt für Nervenheilkunde, 1902
31. Az elménkre egyidejűleg beható homogén és heterogén ingerek hatásáról, tekintettel az illúziók keletkezésére. — Orvosi. Hetilap, 46. évf. 1902. 37. sz. 592—594. p., 38. sz. 610-611. p. Klny.-ként: Bp. 1902, Pesti Lloyd-Társ. 14 p. (Orvosi Hetilap Tudományos Közleményei.)
32. Felfogásbeli tévedéseink törvényszerűsége. — Magyar Filozófiai Társaság Közleményei. 1902. 2—3. sz. 46—62. p.
33. ✻Der gegenwärtige Stand der Heilpädagogik in Ungarn. 1902.
34. ✻Die Merkfähigkeit. in der progressiven Paralyse. — Zentralblatt für Nervenheilkunde. 1902.
35. Über die Wirkung gleichzeitiger homogener und heterogener Reize mit Bezug auf die Entstehung der Illusionen. — Zentralblatt für Nervenheilkunde, 1902.
36. Über Hemmung gleichzeitiger Reizwirkungen. Experimenteller Beitrag zur Lehre von den Bedingungen der Aufmerksamkeit. — Zeitschrift für Psychologie und Physiologie der Sinnesorgane (Leipzig), 30. vol. 1902. 39—86. p. Klny.-ként: Leipzig, 1902, Barth. 39—86. p.

  • 1903

37. Gyengetehetségű és gyengeelméjű iskolásgyermekek. A világrahozott és szerzett gyermekkori gyengébb elméjűség kórtana, psychológiája és gyógytana. Orvosok, pedagógusok részére. Bp. 1903, Athenaeum. 31 p. Átd. klny. Budapesti Orvosi Újság-ból.
38. ✻Das Psychologische Laboratorium an den ung. kön. heilpädagogischen Instituten zu Budapest. 1903. 121—124. p.
39. A szórványos cretinismus kór- és gyógytana. — Gyermekorvos, 1903. 4. sz. 1—5. p. (A Budapesti Orvosi Újság melléklete.) Klny.-ként: 1904.
40. További megjegyzések dr. Wajdits Alajos „Lélektani különlegességek” című cikkére. — Gyógyászat 43. évf. 1903. 15. sz. 235—237. p. (Wajdits A. cikke megj.: Gyógyászat, 43. évf. 1903. 10. sz. 154—155. p., 11. sz. 171—173. p., 12. sz. 188-189. p.)

  • 1904

41. A gyengeelméjűek mint tanúk. Budapesti Orvosi Újság, 2. évf. 1904. 46. sz. 927-931. p. Klny.-ként: Bp, 1904. 5 p. (A Budapesti Orvosi Újság Tudományos Közleményei.) Megj. még: az 1904. évi … 3. Országos Elmeorvosi Értekezlet munkálatai. 1905.
42. A neurastheniások táplálkozásáról, Diaetás és Physikai Gyógyítómódok. 1904. 1. sz. 1—4. p. (A Budapesti Orvosi Újság melléklete.) Klny.-ként: Bp. Athenaeum, 1904. 14 p. (A Budapesti Orvosi Újság Tudományos Közleményei.) –A szórványos cretinizmus kór- és gyógytana. Bp. 1904. 5 p. (Klny.: Gyermekorvos. 1903. 4. sz. 1—5. p.) (A Budapesti Orvosi Újság Tudományos Közleményei.) Ld. 39. tételt
43. ✻Über die Bedeutung der Ähnlichkeit für das Erlernen, Behalten und die Reproduktion. (Bericht über den 1. Kongress für exp. Psychologie in Giessen, 1904.) Megj. még: 1905

  • 1905

44. A gyengeelméjűek mint tanúk. Megj.: Az 1904. évi oktr 23-án és 24-én Budapesten tartott 3. Országos Elmeorvosi Értekezlet munkálatai. Szerk. Epstein László. Bp. 1905J Schmidl. 45 245 p. Megj. még: 1904.
45. A gyermeki elme fejlődése és működése. Különös tekintettel a lelki rendellenességekre, ezek elhárítására és orvoslására. Paedagogusok, orvosok, jogászok és a művelt közönség számára. Bp. 1905J Athenaeum. VIII, 163 p. 2. bőv. átd. kiad. 1908.
46. (Az iskolai túlterhelésről.] -- előadása a Társadalomtudományi. Társaság 1905. márc. 31-én tartott ülésén. Megj.: A középiskola reformja. Vita a középiskolai kérdésről. Bp. 1905, Politzer, (A Huszadik Század Könyvtára 12.) 14—29. p.
47. A lelki élet abnormitásai. Megj.: Az ember testi és lelki élete, egyéni és faji sajátosságai. Szerk. Alexander B.. Lenhossék M. 1—2. r. Bp. 1905, Athenaeum. (A műveltség könyvtára. 2.) 725—762. p. 2. kiad. 1907. 3. kiad. 1914.
48. ✻Quelles sont en dehors des moyens ďéducation ordinaires les mesures les plus efficaces pour assurer la préservation des enfants moralement abandonnés et la réforme des enfants vicieux qui n'ont encore commis aucune infraction punissable? (Congrés Pénitentiaire International de Budapest, 1905.)
49. Studi sulla misura della memoria dei normali, psicopatici ed alienati. Roma, 1905, Forzani. 7 p. (Klny.: Atti del 5. Congresso Internazionale di Psicologia. Roma, apr. 1905.)
50. A szellemi munka természete. Megj.: Az ember testi és lelki élete, egyéni és faji sajátosságai. Szerk. Alexander B., Lenhossék M. 1—2. r. Bp. 1905, Athenaeum. (A műveltség könyvtára. 2.) 289—308. p. 2. kiad, 1907. 3. kiad. 1914.
51. ✻Über die Bedeutung der Ähnlichkeit für das Erlernen, Behalten und für die Reproduktion Journal für Psychologie und Neurologie. 5. vol. 1905. 3—4. no. Megj. még: 1904.
52. -Vergleichende Untersuchungen an normalen und schwachbefähigten Schulkindern. — Zeitschrift für Kinderforschung, 1905.

  • 1906

53. Fantom a tudatenergia jelenségeinek demonstrálására. — Orvosi Hetilap, 50. évf. 1906. 1. sz. 139-140. p.
54. Öröklött bujakóros alapon fejlődött gyermekdedség (infantilismus) esete. — Gyermekorvos, 1906. 1. sz. 1—7. p. (A Bp. Orvosi Újság 4. évf. 1906 14. sz. melléklete.) Klny.-ként: Bp. 1906, Pesti Lloyd Társ. 7 p. (A Bp. Orvosi Újság Tudományos Közleményei)
55. A szellemi működések fizikája. Nemzeti Nőnevelés, 1906, 241-245., 303-306., 334—339., 430-442. p.
56. A szellemi működések fizikájáról. Népszerű kurzuselőadások. [Rövid tartalom.] Természettudományi Közlöny, 38. köt. 1906. 525—526. p.

  • 1907

57. Hogyan számol a gyermek? — A Gyermek, 1. évf. 1907. 83— p. (Megj. Gyermekvédelmi Lap, 3. évf. 1907. mellékleteként.)
58. Jelentés a Kísérleti Paidológiai Szakosztály működéséről. — A Gyermek, 1. évf. 1907. 12– p. (Megj. Gyermekvédelmi Lap, 3. évf. 1907. mellékleteként.)
59. Leicht schwachsinnige Kinder als Zeugen. – EOS (Wien), 3. vol. 1907. 2. no. 81-101. p. Klny.-ként: Wien, 1907,
60. A lelki élet abnormitásai. Megj.: Az ember testi és lelki élete, egyéni és faji sajátosságai. Szerk. Alexander B., Lenhossék M. [2. kiad.] Bp. 1907, Athenaeum. (A műveltség könyvtára 2.) 725–762. p. 1. kiad. 1905. 3. kiad. 1914.
61. A szellemi munka természete. Megj.: Az ember testi és lelki élete, egyéni és faji sajátosságai. Szerk. Alexander B., Lenhossék M. [2. kiad.] Bp. 1907, Athenaeum. (A műveltség könyvtára 2.) 289–308.p 1. kiad. 1905. 3. kiad. 1914.
62. Téveseszmés vegetarianizmus és önéheztetés esete 10 éves korban. – Gyermekorvos, 5. évf. 1907. 4. sz. 42–44. p. (Mell. a Bp. Orvosi Újság 1907. 52. sz.-hoz.) Klny.-ként: Bp. 1907, Pesti Lloyd Társ. 10 p. (A Bp. Orvosi Újság Tudományos Közleményei.)
63. ✻Törzsnaplóminta a megfigyeléshez. 1907.
64. Über Art und Wert klinischer Gedächtnismessungen bei nervösen und psychischen Erkrankungen. 1. T – Klinik f. Psych. u. Nervöse Krankheiten (Halle a. S.) 2. NOI. 1907. 365-404. p. 2. T. 1908. 3. T. 1910.
65. ✻A züllésnek kitett vagy züllésnek indult gyermekek megfigyelési tervezete. Útmutató. Kiad. a M. Kir. Belügymin. Bp. 1907.

  • 1908

66. -Der gegenwärtige Stand der angewandten Psychologie in Ungarn. – Zeitschrift für Angewandte Psychologie. 2. vol.
67. A gyermek emlékezete. — A Gyermek, 2. évf. 1908. 1. sz. 1–5. p. (Mell. Gyermekvédelmi Lap, 4. évf. 1908. 1. sz.-hoz.)
68. A gyermeki elme ép és rendellenes működése, egészségtana és védelme. Paedagogusok, orvosok, jogászok és a művelt nagyközönség számára. 2 átd. kiad. Bp. 1908, Athenaeum. VIII, 247 p., 2 t. 1. kiad. 1905.
69. A kóros értelmi gyengetehetségűség elhatárolása a physiologiás korlátoltságtól. – Elme és Idegkórtan, 5. évf. 1908. 3–4. sz. 97–144. p. (Az Orvosi Hetilap melléklete.)
70. ✻A szellemi munka egészségtani szabályai. (Levél egy középiskolai tanulóhoz.) Megj.: Egészségnaptár. 1908.
71. A tanúvallomások psychologiójának tárgyalása. – Jogtudományi Közlöny, 1908. 265-267. p.
72. Über Art und Wert klinischer Gedächtnismessungen bei nervösen und psychischen Krankheiten. 2. T. – Klinik f. Psychi u. Nervöse Krankheiten (Haile a. S.), 3. vol. 1908, 97– p. 1. T. 1907. 3. T. 1910.
73. ✻Zur physiologischen und pathologischen Psychologie der elementaren Rechenart. 1. 1. T. – Zeitschrift für Experimentelle Pädagogik. 7. vol. 1908. 3—4. no. 2. T. 1909.

  • 1909

74. Elmélkedések a gyógypedagógia jelenéről és jövőjéről. – Magyar Gyógypedagógia, 1909. 41–50., 81–85. p.
75. Über die Möglichkeit der Feststellung des geistigen Kanons des normal Menschen. Bp. 1909, Franklin. 80–91. p. (Klny.: 16. Int. Med. Congr. in Budapest, 1909.)
76. Zur physiologischen und pathologischen Psychologie der elementaren Rechenarten. 2. T. – Zeitschrift für Experimentelle Pädagogik. 9. vol. 1909. 3–4. no. 1. T. 1908.

  • 1910

77. ✻Enzyklopädisches Handbuch der Heilpädagogik. Halle a, S. 1910. -- közreműködésével. ld. még: Über das Gedächtnis, 1931.
78. Über Art und Wert klinischer Gedächtnismessungen bei nervösen und psychischen Krankheiten. 3. T. – Klinik f. Psych. u. Nervöse Krankheiten (Halle a. S.) 5. vol. 1910. 2. no. 89–194. p. Klny.-ként: Halle a. S. 1910, Marhold. 89–194. p. 1. T. 1907. 2. T. 1908.

  • 1911

79. Adatok az emlékezés pathologiájához. – Magyar Filozófiai Társaság Közleményei. 1911. 96–116. p. Klny.-ként: Bp. 1911. Franklin. 96—116. p.
80. Die Ergebnisse der experimentellen Psychopathologie des Gedächtnisses. Megj.: Bericht über den 4. Kongr. für Exper. Psychol. 1910. Leipzig, 1911. 95–180. p.
81. Das kranke Gedächtnis. Ergebnisse und Methoden der experimentellen Erforschung der alltäglichen Falschleistungen und der Pathologie des Gedächtnisses. Leipzig, 1911, Barth, X, 138 p.
82. ✻A pathológiás alkatúak züllöttsége, a gyermekkori züllöttség psychopathiája és társadalmi hygienéje. Megj.: Magyar Elmeorv. Értek. Évkönyve. 1911.

  • 1912

83. Az emlékezet lélektani hygienéjéről. Megj.: Emlékkönyv dr. Schuschny Henrik iskolaorvosi és egészségtantanári működésének 25. évfordulója megünneplésére. Bp. 1912. Franklin. 183–205. p. Megj. még: 1913.
84. A figyelmetlenség pedagógiai pszichológiája és pathológiája. – Magyar Pedagógia, 21. évf. 1912. 3. sz. 137-154. p.
85. Die Gedächtnisschwäche und ihre Behandlung. – Deutsche Medizinische Wochenschrift (Leipzig – Berlin), 1912 51—52. no.
86. „Mikrostat” egyetemleges kézi kapcsolókészülék a villamosság orvosi alkalmazásának céljaira. – Orvosi Hetilap, 56. évf. 1912. 46. sz. 844–846. p.
87. ✻Sur les rapports entre la mémoire et l’intelligence. Megj.: Trav. de Congr. Internat. de Pédologie. 2. vol. Bruxelles, 1912.

  • 1913

88. Az emlékezet lélektani hygienéjéről. Közegészségügyi és Törvényszéki Orvostudomány. 1913. 2. sz. 13–18. p. (Mell. Bp. Orvosi Újság 11. évf. 1913. 20. sz.-hoz.). Klny.-ként: Bp. 1913, Pesti Lloyd Társ. 21 p. (A Bp. Orvosi Újság Tudományos Közleményei.) Megj. még: 1912.
89. A fiatalkori züllöttség lélektanának. kórtanának és gyógypaedagógiójónak alapjaira Megj.: A fiatalkorúak bírói, ügyészei részére rendezett továbbképző tanfolyamon tartott előadások. 1. sorozat. Bp. 1913, Pesti ny. 125—180. p. Klny-ként: 1914.
90. ✻A fiatalkori züllöttség lélektanának, kórtanának és gyógypaedagógiájának alapjai. Kiad. A Patronage Egyesületek Országos Szövetsége. Bp. 1913.
91. -A kellemes és kellemetlen tényekre való visszaemlékezés képességéről. Megj.: Nagy László emlékkönyv. 1913. 43–45. p.
92. „Mikropan“ ein universeller Handanschlussapparat für elektromedizinische Zwecke. – Deutsche Medizinische Wochenschrift (Leipzig – Berlin), 1913. 24. no.
93. Pszichológiai tanulmányok (1901–1913). 1. köt. 1–4. r. Bp. 1913. XIV, 236 p. (Gyermektanulmányi könyvtár 2.) 2. köt. 1914.
94. -Über die Wechselwirkungen gleichzeitiger Reize im Nervensystem und in der Seele. – Zeitschrift für Psychologie. 67. vol. 1913.
95. -Über ein neuropsychologisches Grundgesetz. — Deutsche Zeitschrift für Nervenheilkunde. 50. vol. 1913.

  • 1914

– A fiatalkori züllöttség lélektanának, kórtanának és gyógypaedagógiájának alapjai. Bp. 1914, Pesti ny. 125–180. p. (Klny.: A fiatalkorúak bírói, ügyészei … részére rendezett továbbképző tanfolyamon tartott előadások. 1. sorozat. Bp. 1913.) ld. 89. tételt.
96. A lelki élet abnormitásai Megj.: Az ember testi és lelki élete, egyéni és faji sajátosságai. Szerk. Alexander B., Lenhossék M, 3. átd. kiad Bp. 1914, Athenaeum. (A műveltség könyvtára 2.) 725– 762. p. 1. kiad. 1905. 2. kiad. 1907.
97. ✻Psychologische Methoden zur Erforschung des Verlaufes der nervösen Erregung unter normalen und pathologischen Bedingungen. – Psychiatrisch-neurologische Wochenschrift, 15. vol. 1914. 42. no.
98. Pszichológiai tanulmányok (1901–1913). 2 köt. A lelki élet minőleges alaptörvénye. Bp. 1914. VIII, 267 p. (Gyermektanulmányi könyvtár 4.) 1. köt. 1913
99. A szellemi munka természete. Megj.: Az ember testi és lelki élete, egyéni és faji sajátosságai. Szerk. Alexander B., Lenhossék M. 3. átd. kiad. Bp. 1914, Athenaeum. (A műveltség könyvtára 2.) 289–308. p. 1. kiad. 1905. 2. kiad. 1907. 100. Éltes Mátyás: A gyermeki intelligencia vizsgálata. Binet, Simon és mások alapján magyar gyermekekre alkalmazva. – – előszavával. Bp. 1914, Athenaeum. 132 p.

  • 1915

101. Adatok a homlokagylebenyek élet-, kór- és gyógytanához. – Orvosi Hetilap, 59. évf. 1915. 50. sz. 669–673. p., 51. sz. 685-689. 52. sz. 702–704. p.
102. ✻A hadsereg szellemi egészségügye. Megj.: „Inter Arma” háborús tárgyú előadások gyűjteménye. Bp. 1915, Szabad Líceum stb. 178–198. p.
103. Homlokagy és intelligencia a háborús sebesülések világításában. (1915. nov. 25-én tartott előadás kivonata.) – Athenaeum, I. évf. 1915. 4. sz. 458–459. p.
104. A sérült ideg állapotának diagnostikájáról – Orvosképzés, 5. évf. 1915, 244–252 p. Klny.-kényt: Bp. 1915, Franklin. 244–252. p.
105. Zur Diagnostik des Zustandes traumatisch gelähmter Nerven. – Pester Medizinischchirurgische Presse. 51. vol. 1915. 133– p., 139– p.

  • 1916

106. Die Leseschwäche (Legasthenie) und Rechenschwäche (Arithmasthenie) der Schulkinder im Lichte des Experiments. Berlin, 1916, Springer Verl. V, 69 p. (Zwanglose Abhandlungen aus den Grenzgebieten der Pädagogik und Medizin. Heft.)
107. Schnelle Wiederherstellung der Funktion des durch Naht wiedervereinigten N. radialis. – Deutsche Medizinische Wochenschrift (Leipzig – Berlin), 1916. 50. no. 1546– p.
108. Über klinische Untersuchung, operative Biopsie und Heilerfolge bei unfrischen und veralteten Fällen von Schussverletzungen der peripheren Nerven, – Beiträge zur klinischen Chirurgie. (Tübingen), 101. vol. 1916. 5. no. (Kriegschir.) 521–593. p. Kiny.-ként: Tübingen, 1916. 521-593. p.

  • 1917

109. A felső végtag idegeinek anastomosisairól, különös tekintettel idegkórtani és sebészeti jelentőségükre. – Orvosi Hetilap, 61. évf. 1917. 10. sz. 125–129. p. Klny.-ként: Bp. 1917, Pápai ny. 14 p.
110. Hogyan gyógyulnak az idegvarratok? Válasz Makai Endre az Orvosi Hetilap f. évi 11. számában közölt cikkére. – Orvosi Hetilap, 61. évf. 1917. 12. sz. 159–160. p.
111. Az idegvarratok eredményességéről, Bp. – Orvosi Újság, 15. évf. 1917. 19. sz. 149–152. p.
112. További adatok az idegvarratok eredményességének s utókezelésük szükségességének kérdéséhez. – Gyógyászat, 57. évf. 1917. 24. sz. 284–286. p. Klny.-ként: BP. 1917, Franklin. 10 p.
113. ✻Über d. Anastomosen d. Nerven d. oberen Extremit. d. Menschen mit Rücksicht auf ihre neurol. u. nervenchirurg. Bedeutung. – Neurolog. Zentralblatt, 1917. 13. no.
114. ✻Zur Diagnose des motorischen Heilerfolges der Nervennaht. Monatschrift für Psychiatrie und Neurologie. 42. vol. 1917.

  • 1918

115. Die Heilerfolge der Nervennaht und sonstiger Operationen an mehr als 1500 verletzten Extremitätennerven. Berlin, 1918, Karger. 194 p. (Spätkorrektive Therapie der Kriegverletzungen der Extremitäten. 1. Bd.)

  • 1919

116. Späterfoige nach Nervenoperationen. – Wiener Klin. Rundschau. 33. vol. 1919. 223–p.

  • 1921

117. A kiváló tehetségű gyermekek és a kiváló tehetségek a gyermekkorban. – A Gyermek, 15. évf. 1921. 1–5. sz. 40–46. p.
118. A sella turcica anomaliával s daganataival járó dystrophia adiposogenitalis eseteiről. – Gyógyászat, 61. évf. 1921. 18. sz. 208–210. p.
119. Zwei Fälle von. hypophysärer Dystrophia adiposogenitalis und ihre Behandlung mittels Röntgenbe