Harkai Schiller Pál
| Harkai Schiller Pál | |
| Született | Schiller Pál Károly Rikárd[1] 1908. november 4.[2] Budapest |
| Elhunyt | 1949. május 1. (40 évesen)[3] Mount Washington |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Rudas Erzsébet (h. 1930–1940) Imrédy Klára (h. 1940–1949) |
| Gyermekei | Schiller Péter |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Sírhelye | North Conway Cemetery[4] |
Harkai Schiller Pál (Budapest, 1908. november 4. – Amerikai Egyesült Államok, 1949. május 1.) magyar filozófus, pszichológus.
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Harkai Schiller Károly orvos és Rapaics Margit fiaként született a Régi Posta utca 10. szám alatt. A Budapesti V. Kerületi Magyar Királyi Állami Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. 1930-ban filozófiából doktorált a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Ranschburg Pál budapesti intézetében szerzett kutatási tapasztalatokat, majd a Berlini Egyetemre ment, Wolfgang Köhler[5] gestaltpszichológus intézetében folytatott tanulmányokat.
1936-ban egyetemi magántanári képesítést szerzett a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, s megszervezte a Lélektani Intézetet és a Magyar Pszichológiai Társaság gyakorlati lélektani szakosztályát. Szerkesztette a Lélektani tanulmányok című könyvsorozatot, mely az általa vezetett Lélektani Intézet kiadványa volt. Harkai Schiller Pál tanulmányaiban hasznosította Wolfgang Köhler, Jean Piaget, Karl Bühler tanításait. 1930 és 1940 között Magyarországon Kiss Tihamér Lászlóval és Várkonyi Hildebrand Dezsővel együtt Jean Piaget tanításainak népszerűsítői voltak.
Részt vállalt a Honvéd Képességvizsgáló Intézet alapításában, a MÁV és még néhány nagyüzem pszichotechnikai állomásának berendezésében.[6]
A második világháború alatt a kolozsvári egyetemre ment tanítani, 1947-ig tanított ott, el kellett jönnie, mint nemkívánatos személynek, ekkor 1947 telén emigrált az Amerikai Egyesült Államokba. Alig két év múltán síbalesetben vesztette életét. Több posztumusz tanulmánya jelent meg, egyebek közt egy Alpha nevű nőstény csimpánzzal folytatott rajzkísérleteiről is, amelyek sok vitát váltottak ki a rajzfejlődés biológiai alapjairól.[7]
Családja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Első felesége Rudas Erzsébet volt, Rudas Gyula és Sonnenfeld Julianna lánya, akivel 1930. szeptember 6-án kötött házasságot. 1940-ben elváltak.[8] Második házastársa Imrédy Klára (1912–1988) volt.[9]
Fontosabb művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A lélektani kategóriák rendszerének kialakulása. Budapest, 1930. 107 o.[10]
- Pszichológia és emberismeret : Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába. Budapest, 1934. 146 o. (hasonmásban: 2010, 2023)
- Dohányzási szokások Budapesten : Gazdaságpszichológiai tanulmány. Budapest, 1938. 78 o.
- Értelempróbák szerkesztése. (Komjáthy Zoltánnal) Magyar Pszichológiai Szemle, 1938.
- A cselekvéstan alaptételei. A cselekvés motivációs elmélete. In Athenaeum, 1939.
- A lélektan feladata. Budapest, 1940. 315 o.[11] (Újra kiadva 2002-ben Pléh Csaba utószavával).
- Bevezetés a lélektanba : A cselekvés elemzése. Budapest, 1944. 310 o.
- Lélektani tanulmányok = Psychological studies = Psychologische Studien : Jelentés a Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem Lélektani Intézetéből / Kornis Gyula és Brandenstein Béla közreműködésével szerk. Harkai Schiller Pál, Budapest, 1937-1947.[12]
- Paul Ranschburg: 1870-1945. Ithaca, N.Y., Cornell Univ. 1947. Klny. a The American Journal of Psychology c. folyóiratból. pp. 444–44.
- A lélektan feladata; Osiris, Bp., 2002 (Osiris könyvtár. Pszichológia)
Emlékezete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A budapesti Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének könyvtára Harkai Schiller Pál nevét viseli.
Társasági tagság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "FamilySearch Historical Records". Hozzáférés: 2025. június 25.
- ↑ "mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13540.htm". Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "pust.urbe.it/cgi-bin/koha/opac-authoritiesdetail.pl?authid=89416". Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 25.
- ↑ Wolfgang Köhler (1887-1967) munkássága a gestaltpszichológia területéhez kapcsolódik, 1935 után az USA területén élt és dolgozott, Berlint el kellett hagynia a rasszista üldöztetés miatt.
- ↑ MÉL i.m.
- ↑ Harkai embergyermekek és csimpánz kölykök elébe tett befejezetlen rajzokat, s mind az ember gyermek, mind a csimpánz kölyök mindjárt a rajz befejezetlen részére fókuszált. Harkai szerint tehát nem kell előképzettség a rajzok felismeréséhez.
- ↑ "Házasságkötési bejegyzése Rudas Erzsébettel a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 600/1930. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2025. június 25.
- ↑ "Házasságkötési bejegyzése Imrédy Klárával a Budapest XI. kerületi polgári házassági akv. 647/1940. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2025. június 25.
- ↑ Dolgozatok a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Philosophiai seminariumából ; 1.
- ↑ Az Akadémia filozófiai könyvtára ; 11.
- ↑ 10 db. ELTE Egyetemi Könyvtár
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Pedagógiai lexikon. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. 1. köt. Budapest : Keraban Könyvkiadó, 1997. Harkai Schiller Pál, lásd 644. o. (összes ISBN 9638146443)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Harkai Schiller Pál Könyvtár