Szendi Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szendi Gábor
Az Ünnepi Könyvhéten, 2010. június
Az Ünnepi Könyvhéten, 2010. június
Született
1954. október 29. (62 éves)
Esztergom
Állampolgársága magyar
Házastársa Váradi Judit
Foglalkozása

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szendi Gábor témájú médiaállományokat.

Szendi Gábor (Esztergom, 1954. október 29. – ) programozó matematikus, forgatókönyvíró, dramaturg, pszichológus (ELTE), a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének egykori tudományos munkatársa, klinikus, a paleolit táplálkozás szakértője.

Életpályája[szerkesztés]

Programozó matematikusi diplomáját 1976-ban szerezte az ELTE TTK-n. Pár év programozás után az Egyetemi Színpad reklámszakembere, majd a Mafilm Társulás Stúdiójának dramaturgja lett. Saját írásaiból egy játékfilm és két tévéfilm készült. Filmjei: Higgyetek nekem! (nagyjátékfilm), Örökkön-öröké (tévéfilm), A mozgalom alapképlete (tévéfilm).

1985-ben, a Társulás Stúdió politikai indíttatású feloszlatása után állásából elbocsátották. Ettől kezdve könyvkötésből élt, majd 1988-ban felvételizett az ELTE BTK pszichológia szakára, ahol 1993-ban kiváló minősítéssel végzett. Klinikai szakpszichológusként szorongásos és depresszív zavarokban szenvedőket kezel, kutatóként elsősorban a test-lélek problematika területén írt összefoglaló tanulmányokat. 2007-ben a Magyar Pszichiátriai Társaság 30 milliós kárigénnyel személyiségjogi pert indított ellene a Mozgó Világban megjelent Buli, hanta, SSRI című cikkének stílusa miatt. A per azzal zárult, hogy Szendi nyilatkozatot tett: „Ha volna sértő olvasata a cikkemnek, úgy az nem szándékos volt, és ezért elnézést kérek. A cikkben leírt tudományos állításokat azonban továbbra is fenntartom.” Szendit 2007-ben a Magatartástudományi Intézetből váratlanul elbocsátották, indoklásként azt hozták fel, hogy nem PhD-zett le. Azóta szabadúszó. 2011-ben a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége az „egészségügy területén végzett tényfeltáró, oknyomozó és szemléletváltoztató munkásságáért” a Természetgyógyászatért díjjal tüntette ki. 2013 novembere óta társtulajdonosa és főszerkesztője a Paleolit Életmód Magazin és a Paleo konyha negyedéves lapoknak.

Főbb művei[szerkesztés]

Monográfiák[szerkesztés]

  • Antidepresszáns és placebo (Budapest, Országos Addiktológiai Intézet, 2004)
  • Depresszióipar[1] (Sík, Budapest, 2005)
  • A Nő felemelkedése és tündöklése (Jaffa Kiadó, Budapest, 2008)
  • Isten az agyban (Jaffa, Budapest, Budapest, 2008)
  • Pánik: tények és tévhitek (Jaffa, Budapest, 2009)
  • Paleolit táplálkozás (Jaffa, Budapest, 2009)
  • Boldogtalanság és evolúció (Jaffa, Budapest, 2010)
  • Paleolit szakácskönyv I. (Jaffa, Budapest, 2010)
  • Paleolit táplálkozás és korunk betegségei (Jaffa, Budapest, 2011)
  • Paleolit táplálkozás kezdőknek. Minden, amit tudni akartál a paleóról, de nem volt időd megkérdezni (Jaffa, Budapest, 2011)
  • Paleolit szakácskönyv II. (Jaffa, Budapest, 2011)
  • Napfény vitamin. Hazugságok, tévhitek és a tények (Jaffa, Budapest, 2012)
  • A nő élete (Jaffa, Budapest, 2012)
  • Párbajok nélkül. Okok helyett megoldások (Jaffa, Budapest, 2013)
  • Új vitaminforradalom (Jaffa Budapest, 2013)
  • Értelmes szenvedés: a boldogság][2] (Jaffa, Budapest, 2014)
  • Az önértékelés csapdájában (Jaffa, Budapest, 2014)
  • Paleolit ismeretek haladóknak[3] (Jaffa, Budapest, 2015)
  • A férfi hanyatlása és bukása (Jaffa, Budapest, 2016)

Tanulmányok, esszék[szerkesztés]

  • A féltekei aszimmetriák jelentősége a migrén patomechanizmusában. In: Szendi G. (szerk): Migrén. Végeken kiadó, Budapest, 1997. 53–116. o.
  • A jobbféltekei dominancia patogén szerepe a bronchiális asztmában és egyéb atópiás betegségekben. Pszichoterápia 1997/4, 251–270. o.
  • Pszichoneurokardiológia: A féltekei specializáció kardiális vonatkozásai, különös tekintettel a hirtelen szívhalál, kardiofóbia és a kardiális pániktünetek kialakulásában. Pszichoterápia 1998, 7(2):85–113. o.
  • A magatartás pszichobiológiai alapjai. In: Buda Béla, Kopp Mária (szerk): Magatartástudományok. Budapest, Medicina 2001. 190–245. o.
  • Pszichofiziológiai betegségek. In: Buda Béla, Kopp Mária (szerk): Magatartástudományok. Budapest, Medicina 2001. 733–757. o.
  • A humán pszichopatológiák pszichobiológiája. In: Buda Béla, Kopp Mária (szerk): Magatartástudományok. Budapest, Medicina 2001. 844–938. o.
  • A női meddőség evolúciós megközelítése és terápiája. Pszichoterápia. 2002. 11(6):407–421.
  • A hipnózis és az agyműködés. Psychiatria Hungarica 2003/2 99–109 o.
  • A konverziós hisztéria fogalmának rövid története és neurobiológiai modellje. Psychiatria Hungarica. 2004 19(4):276–309.
  • Nőgyógyászati pszichoszomatika. Kopp M.; Berghammer R. (szerk): Orvosi pszichológia. Medicina, Budapest, 2005. 437–447. o.
  • Az ulcus (gyomorfekély) pszichoszomatikája. Kopp M.; Berghammer R. (szerk): Orvosi pszichológia. Medicina, Budapest, 2005. 422–427. o.
  • A hipnózis és az agyműködés. Kopp M.; Berghammer R. (szerk): Orvosi pszichológia. Medicina, Budapest, 2005. 62–67. o.
  • Neurolingvisztikus programozás. Kopp M.; Berghammer R. (szerk): Orvosi pszichológia. Medicina, Budapest, 2005. 531–533. o.
  • Depresszióipar. In: Molnár Krisztina (szerk.): Az év esszéi 2005. Magyar Napló, Budapest 2005. 13–44. o.
  • Pszichoneuro-endokrinológia-onkopszichológiai vonatkozások. In: Riskó Ágnes, Horti József: Onkopszichológia a gyakorlatban. Medicina, Budapest 2006. 54–67. o.
  • Kudarcok, csalódások, traumák. In: Kéretlen útravalók. Kudarcok, csalódások, traumák. Saxum, Budapest, 2008
  • Hűtlenség, féltékenység, evolúció. In: Párkapcsolatok iskolája. Mesterkurzus. Jaffa Kiadó, 2008
  • Mindennapi játszmáink. In: Mindennapi játszmáink. Jaffa kiadó és Mesterkurzus, 2009
  • A test mint kulturális tárgy. In: Singer M. (szerk.): Lelke rajta: A tetoválás pszichológiájáról. Jaffa, Budapest, 2009
  • Konfliktuskezelés szavak helyett tettekkel. In: Guttman B. (szerk.): Párkapcsolat klinika. Kulcslyuk, Budapest, 2011
  • Veszteségből nyereség, vereségből győzelem. in: Guttman Bea (szerk): Veszteségből nyereség, vereségből győzelem. Kulcslyuk, Budapest, 2013

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]