Baranyai Erzsébet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baranyai Erzsébet
Született 1894. január 7.
Nagyszőlős
Elhunyt 1976. október 1. (82 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pszichológus,
pedagógus

Baranyai Erzsébet (Nagyszőlős, 1894. január 7.Budapest, 1976. október 1.) pszichológus és neveléslélektan kutató.

Kutatási területe: Gondolkodáslélektan, fejlődéslélektan. Lénárt Edittel közösen írt tanulmányai az első kísérleti pszichológiai tanulmányok Magyarországon.

Életpályája[szerkesztés]

A szegedi tanítóképzőben szerzett tanítói képesítést 1912-ben, a budapesti Erzsébet nőiskolában polgári iskolai oklevelet kapott 1916-ban. Végzés után Szegeden maradt tanítani, mint polgári iskolai tanár 1916-tól 1927-ig. Közben 192324-ben Nagy-Britanniában volt tanulmányi úton, majd 1927-28-ban állami ösztöndíjasként a pittsburghi egyetem pedagógiai intézetében, mindkét országban a pszichológiai és a pedagógiai módszereket tanulmányozta.

1928-1942 között a szegedi egyetemi kollégiumban és az egyetem pedagógiai intézetében dolgozott. 1932-ben doktorált pedagógia, neveléslélektan, filozófia tárgykörben. Doktori disszertációjának munkálataiban Imre Sándor segítette. 1936-ban rövidebb ideig Németországban és Ausztriában volt tanulmányúton. 1938-ban egyetemi magántanári képesítést szerzett neveléslélektan tárgykörből a Várkonyi Hildebrand Dezső által vezetett Pedagógiai-Lélektani Intézetben. A szegedi egyetemen nevelés-lélektani előadásokat tartott.

A korszakban művelt világnak tekintett területen a 19-20. század fordulójától jelentkező Új iskola-mozgalom keretében létrehoztak Budapesten egy Nevelés-lélektani Kutató Állomást, melynek megszervezője és vezetője Baranyai Erzsébet lett. Ettől kezdve Baranyai Budapesten élt és dolgozott. 1949-től a Gyermeklélektani Intézet (1963-tól MTA Pszichológiai Intézet) tudományos főmunkatársaként számos jeles tanulmányt írt. 1963-ban nyugdíjazták.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Kötetei[szerkesztés]

  • Nagy László munkásságának neveléstudományi eredményei. Szeged, 1932, 91 o. (Értekezések a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Pedagógiai Intézetéből. Új sorozat, 3.) Rezümé német nyelven. (Diss. Univ. Szeged)
  • Vonások az egyetemi és főiskolai leányhallgatók mai lelki arculatából. Budapest : Turul, 1936, 51 o. Ser. Magyar Női Szemle könyvtára, 2.
  • A magasabbrendű értelmesség meghatározása és vizsgálatának módszere. Szeged : A M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem Barátainak Egyesülete, 1938, 302 o. (Acta Litterarum ac scientiarum reg. Universitatis Hung. Francisco-Iosephinae. Sectio Philosophica, tom. 9.) (angol nyelvű összefoglalóval)
  • A nyelvtan tanulásának lélektani feltételei[1] = Conditions psychologiques pour l'étude de la grammaire Budapest : Magyar Új Iskola Egyesület, 1945. 62 p. (Ser: Új iskola neveléslélektani kutató állomása. Elméleti sorozat, 6.)
  • Negyedik könyvünk : olvasmányok, nyelvi ismeretek, számolás és mérés / [ez a könyv Baranyai Erzsébet [et al.] munkájával készült ; a képeket Bencze László [et al.] rajzolta] Budapest : Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter, 1947, 437 o.
  • Jelentések logikai relációja a kifejezésben: kötőszavak a fogalmazásban : kandidátusi értekezés tézisei [kiad. a Magyar Tudományos Akadémia 2. Osztálya]. [Budapest] : [Magyar Tudományos Akadémia 2. Osztálya], 1955, 7 o.
  • Jelentések logikai relációja a kifejezésben: kötőszavak a fogalmazásban. Kandidátusi értekezés. 1956, 159 o.
  • A vázlatkészítés közben folyó gondolkodás, a mondanivaló sűrítése és strukturálása. Személyes és személytelen hang a fogalmazásban. = Az írásbeli közlés gondolkodás-lélektani vonásai : tanulmányok. Lénárt Edit társszerzővel. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959, 315 o.

Cikkek, kötetekben megjelent tanulmányok[szerkesztés]

  • A nevelés-lélektani kutatás magyar feladatai a tanítás lélektana körében. Szeged, Városi nyomda és könyvkiadó r.-t., 1931, 91-157. o. (Acta Litterarium ac Scientiarium Regiae Universitatis Francisco-Josephinae. Sectio: Philosophia. Tom. III. Fasc. 2.)
  • Az iskolai szelekció kérdéséhez, lélektani szempontból. In Izenet : szegedi folyóirat az új magyar szellemiség szolgálatára : Május-augusztus / szerkeszti Berczeli A. Károly. Szeged : Kraszna-Kulcsár József, 1934. 127, 12 o. Ill.[2]
  • Az olvasás készségének kapcsolata az értelmességgel. In: Nevelésügyi tanulmányok. (Szerk. Imre Sándor.) – Szeged, Egyetemi Pedagógiai Intézet, 1934 (Értekezések a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Pedagógiai Intézetéből. Új sorozat 6-12.) 73-84. o.
  • Értelmesség és egyéniség (előadás) Magyar Psychologiai Szemle, 1939. 12. évf. 1-4. A szerző ajánlásával (Szegedi Egyetemi Könyvtár)
  • Gondolkodás a minősítő jelentés racionális alkalmazásában és a fejlődés. Budapest, Akadémiai Nyomda, 1961, 137-148. o. Klny. a Pszichológiai tanulmányok 3. kötetéből
  • Gondolkodás a tagolásban és összefogásban. Budapest, Akadémiai Nyomda, 1963, 127-140. o. Klny. a Pszichológiai tanulmányok 5. kötetéből

Társasági tagság[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Pedagógiai lexikon. 1. köt. Budapest : Keraban Könyvkiadó, 1997. Baranyai Erzsébet, 142-143. o. ISBN 9638146451
  • Szegedi egyetemi almanach : 1921–1995. Szerk. Szentirmai László, Iványi Szabó Éva, Ráczné Mojzes Katalin. Szeged, 1996. Baranyai Erzsébet, 88. o. ISBN 9634820379

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nyelvtan tanítása lélektani szempontból.
  2. A folyóiratszám tartalma: Szeged a magyar kultúra történetében / Bálint Sándor. - Ötszáz év mulva : Janus Pannonius / Berczeli A. Károly. - Európai irodalom és magyarság / Juhász Géza. - A magyar paraszt út Az iskolai szelekció kérdéséhez, lélektani szempontból / Baranyai Erzsébet. - Dugonics András ifjúkori dalgyűjteménye / Bálint Sándor. - A modern magyar lélek útjai / Bálint Sándor. - A magyar állam fennmaradásának alapjai és feltételei / Pongrácz Kálmán. - Régi kultúremlékek a magyar népzenében / Szabolcsi Bence. - Adatok az alföldi "egyke" terjedéséhez / Kiss István. - Markovics Horváth Antal élete / Wiener Tibor.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

MÉL

Lásd még[szerkesztés]

Szegedi Pszichológiai Intézet