Ugrás a tartalomhoz

Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (Ludovika-Akademie)

A Ludovika Akadémia főépülete
A Ludovika Akadémia főépülete
Alapítva1808
AlapítóMária Ludovika Beatrix (névadó)
Magyar Országgyűlés (alapító)
Bezárva1945
Rövid névLudovika Akadémia
Hely Osztrák–Magyar Monarchia (1808–1918)
Magyar Királyság (1918-45)
, Budapest (1808–1944)
Sopron (1944-45)
Korábbi neveiLudoviceum
Típuskadétiskola
Hallgatói létszám90 halllgató/év
Elhelyezkedése
Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (Magyarország)
Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia
Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 28′ 54″, k. h. 19° 05′ 08″47.481667°N 19.085556°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 54″, k. h. 19° 05′ 08″47.481667°N 19.085556°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia témájú médiaállományokat.

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (latinos nevén: Ludoviceum), röviden csak Ludovika vagy Ludovika Akadémia a magyar katonai felsőoktatás legmagasabb képzési szintjét nyújtó intézménye volt az 1945 előtti Magyarországon. Az intézmény 1836-ban elkészült monumentális főépülete Budapest VIII. kerületében, a Ludovika téren áll, Pollack Mihály tervei alapján épült klasszicista stílusban.

Rendeltetése

[szerkesztés]
A Ludovika épületegyüttese
A Ludovika főépülete a felújítás előtt, 2007-ben
A Ludovika hátsó homlokzata, még a Magyar Természettudományi Múzeum otthonaként az Orczy kert felől (2007-ben)

A Ludovika rendeltetése az volt, hogy a hadköteles kort még el nem ért (14–17 éves) önkéntesen jelentkező ifjakat tényleges állományú tisztekké képezze ki, illetve a ténylegesen szolgáló honvédtiszteknek teremtett lehetőséget a hadtudományok terén felsőfokú tanulmányok végzésére. E kétféle rendeltetésnek megfelelően a Ludovikában kétféle oktatás zajlott: a tisztképzés és a felsőfokú képzés. Az akadémiai címet és annak megfelelő szintű oktatást 1897-ben vezették be báró Bánffy Dezső miniszterelnöksége idején. A Ludovikán folytatott oktatást ekkor egyenrangúsították a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémia által nyújtott képzéssel. A Bécsújhelyi Akadémia és a honvéd Ludovika Akadémia egyenértékűségét úgy is biztosították, hogy onnan néhány honvédtisztet, de főleg a Ludovikából számos közös-tisztet avattak fel. Az utolsó év elején jelentkező ludovikásokat némely tantárgyban és a szolgálati, valamint gyakorlati szabályzatokban az év folyamán németül vizsgáztatták, és így közös-tisztekké képezték ki. Ez különösen a huszárságnál volt fontos, mert az ott szolgáló magyar nemzetiségű huszárokhoz ily módon 2-3 évenként minden közös-huszár ezredbe friss honvéd nevelkedésű fiatal tiszt kerülhetett.

A tisztképző oktatásnak 4 évfolyama volt. Évente 90 növendéket vettek fel, ezek közül 34-et magánalapítványok kamataiból láttak el, 10-et az állam költségén képeztek ki, 23 növendéket egész fizetéses (600 Ft.), 23-at pedig félfizetéses (300 Ft.) helyre vettek fel. Azokat a kadétokat, akik a tanulmányaikat kielégítő eredménnyel végezték el, a magyar királyi honvédséghez hadapródokként sorozták be, a kitűnő eredménnyel végzett növendékek hadnagyi rangot kaptak.

Története

[szerkesztés]
Buttler János mellszobra
1897. évi XXIII. törvénycikk a honvéd nevelő- és képző-intézetekről "7. § A Ludovika-Akadémia épületének az uj rendeltetéshez képest leendő átalakitására, a berendezés és felszerelés kiegészitésére, továbbá a honvédfőreáliskola és a hadapródiskolák teljes uj berendezésére és felszerelésére szükséges pénzösszeg 420,000 frt erejéig engedélyeztetik…"[1]

Kezdetek

[szerkesztés]

A Ludovika Akadémia felállítását az 1808. évi országgyűlés mondta ki, a VII. törvénycikkbe cikkelyezte be, rögzítve, hogy az akadémia „kizárólag a magyar ifjaknak a katonai tudományokban leendő kiképzésére szolgáland[2]. Nevét Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királynéról, I. Ferenc király harmadik feleségéről nyerte, aki koronázási tiszteletdíjából 50 000 forintot ajánlott föl építésére (a második legnagyobb összeg – 30 ezer forint – Pest városától érkezett, Buda 8 ezer forinttal járult hozzá)[2]. Közadakozás útján és egyes hazafiak alapítványából (ilyen Buttler János gróf 126 000 forintos alapítványa) tekintélyes összeg gyűlt össze. Az 1812. évi II törvénycikkben tükröződtek a katonai Ludovika-akadémia részére folytatólag tett ajánlatok, amelyeket részletezett: Horvát- és Szlavonországok, Zala vármegye, Hont vármegye, Torontál vármegye, Arad vármegye, Bács vármegye, Pest vármegye, Trencsén vármegye, Temes vármegye, Nyitra vármegye, Nógrád vármegye, és a városok (Debrecen, Pest és Buda) fő- és köznemesei jelentős adományokat tettek.[3] Közülök, mindenféle rangú nemes úr igyekezett ajánlani egy bizonyos összeget a saját vagyonától függően, például: Verhovácz Miksa, zágrábi püspök 12 000 forintot, gróf zajezdai Patatich Bertalan, Pozsega vármegye főispánja 10 000 forintot, Zalából, gróf németújvári Batthyány Ferenc, királyi kamarás 10 000 forintot, gróf Szapáry Péter, királyi kamarás 1000, lovászi és szentmargitai Sümeghy József, zalai első alispán és királyi kamarás 1000 forintot, stb.

József nádor 1831-ben tette le az épület alapkövét. A kormány mindent elkövetett annak érdekében, hogy létrejöttét megakadályozza, az összegyűlt összeget más célokra fordította. Az 1832-36. országgyűlés nem engedte meg, hogy a tanítás nyelve a magyar legyen; ugyanez ismétlődött a forradalom utáni időkben. A 124 szobát, 37 tantermet, kápolnát, konyhákat, számos éléskamrát és lovardát magában foglaló épületkomplexum 1836-ban készült el. Az épület éveken keresztül üresen állt, kivéve azt az időszakot, amikor az 1838-as pesti árvíz idején ide menekítették Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek egy részét, illetve itt szállásolták el az átmenetileg hajléktalanná vált lakosok ezreit.[2]

Szervezetét az 1872. XVI. törvénycikk[4] szabályozta, és mint magyar királyi honvédségi Ludovika-Akadémia 1872. november 21-én nyílt meg. Híres magyar katonatisztek tanítottak a Hadiakadémián, úgymint Werth Henrik, aki 1926-tól parancsnoka is volt.

A Ludovika ostroma (1919)

[szerkesztés]
A Ludovika Akadémia zászlaja (1901)

1919. június 24.-én délután 4 órakor kezdődött a Tanácsköztársaság elleni ifjú ludovikások ellenforradalma. Hamarosan a Cinkotán állomásozó vörös csapatokat gyűjtötték össze és a ludovikások ellen küldték. A Ludovika bevétele súlyos áldozatokat követelt. A 24 éves Lőwy Béla hadnagy a 32. gyalogezred 30 újoncával behatolt az Akadémia épületébe, Bartha őrnagyot felelősségre vonta a fegyveres készenlét miatt és Haubrich nevében követelte a géppuskák azonnali átadását. Az ellenforradalom megbukott, azonban a letartóztatott kadétok közül az ügy kapcsán egyetlen tisztet sem végeztek ki, a fellázított növendékeket pedig „internálásban eltöltendő nevelési munkára” ítélték.[5]

A Magyar Természettudományi Múzeum beköltöztetése

[szerkesztés]

A második világháború után a Ludovika fedett lovardájában az Alfa Mozi üzemelt, amely 1992-ben leégett. A főépületet évtizedeken át az ELTE Természettudományi Karának egyes tanszékei használták, rendkívül lepusztult állapotban. 1994-ben Mádl Ferenc – mint művelődési és közoktatási miniszter – javaslatára kormányhatározat született arról, hogy az 1802-ben alapított, de mindaddig szétszórt telephelyeken működő Magyar Természettudományi Múzeum kiállítását, gyűjteményeit és kutatólaboratóriumait a Ludovika épület-együttesében helyezzék el. A felújított fedett lovarda és a főépület részben felújított terei 1996 óta a Múzeumnak adnak otthont. A felújított padlástérben és a földalatti raktárakban ásványok, kőzetek, ősállat kövületek, állatpreparátumok, valamint emberi csontvázak és múmiák olyan kiemelkedően gazdag gyűjteményeit tárolják, melyek nemzeti természettudományos kultúránk alapvető tárgyi kincsei. A főépület talajszint feletti részeinek felújítása azonban a 2000-es évektől gyakorlatilag leállt, ezért a Múzeum jelentős egységei, mint pl. a növénygyűjtemény a mai napig sem költözhettek be. A teljesen felújított déli szárnyban a Múzeumtól függetlenül a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium működött 2015-ig.

A Magyar Természettudományi Múzeum várható kiköltöztetése

[szerkesztés]

2009. május 15-én a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, mint a valamikori Ludovika Akadémia jogutódja, a magyar katonai felsőoktatás utolsó, számos intézményből összegyúrt felsőoktatási intézménye 100 napos ünnepségét hagyományteremtő célzattal az Orczy-kertben a valamikori Ludovika Akadémia előtt tartotta meg. A rendezvényen a ZMNE hallgatói századainak menetdal versenye mellett számos programban vehettek részt Józsefváros polgárai. A Ludovika főépületében 2012-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem működik.

Nevezetes diákjai

[szerkesztés]
Díszterem
A kápolna ólom-üveg ablakai (Szent István és Szent László alakjaival)
Szoborcsoport a Ludovika mögött. Felirata: „A Ludovika név hirdesse a nemzethez való vonzalmunknak emlékezetét.”
A Ludovika és az Orczy kert térképe (1884)

Nevezetes tanárai

[szerkesztés]
Három tanár arcképe 1872-ből (Kápolnai Pauer István, Forinyák Gyula és Mádi Kovács György)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Szakirodalom

[szerkesztés]
  • Rada Tibor: A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia és a Testvérintézetek Összefoglalt Története (1830–1945), Gálos-Nyomdász Kft., Budapest, 1998
  • Fónagy: Fónagy Zoltán: Hadi Főtanoda az Orczy-kertben – A Ludovika előtörténete, 2014[1]
  • Siposné Kecskeméthy Klára–B. Kalavszky Györgyi: A Ludovika egykor és most; 2. jav., bőv. kiad.; Zrínyi, Bp., 2018
  • Négyesi Lajos: Ludovika; Ludovika Egyetemi, Bp., 2021
  • Balla Tibor: A honvédtisztképzés irányítóinak arcképcsarnoka. A magyar királyi Honvéd Ludovika Akadémia igazgatói és parancsnokai, 1872–1945; Ludovika Egyetemi, Bp., 2022

További információk

[szerkesztés]
  1. A hétköznapi élet története