Jakováli Hasszán dzsámija

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Jakováli Hasszán dzsámi szócikkből átirányítva)
Jakováli Hasszán pasa dzsámija
A dzsámi a Kórház tér felől
A dzsámi a Kórház tér felől
TelepülésPécs
Ország Magyarország
Vallásiszlám
Irányzatszunnita
NévadóJakováli Hasszán pasa
Építési adatok
Típusdzsámi, minaret
Stílusoszmán-török építészet
Építés kezdete16. század
Rekonstrukciók évei17021732
1956-1975
2010
ÉpíttetőJakováli Hasszán pasa
Mai rendeltetéseimaház
Alapadatok
Minaret1
Magassága22 m
Elhelyezkedése
Jakováli Hasszán pasa dzsámija (Pécs belvárosa)
Jakováli Hasszán pasa dzsámija
Jakováli Hasszán pasa dzsámija
Pozíció Pécs belvárosa térképén
é. sz. 46° 04′ 26″, k. h. 18° 13′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 26″, k. h. 18° 13′ 15″
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakováli Hasszán pasa dzsámija témájú médiaállományokat.

Jakováli Hasszán dzsámija Magyarország egyik legjobb állapotában fennmaradt török építészeti emléke Pécsett, az egyetlen, amelynél a dzsámi és a hozzá csatlakozó karcsú minaret majdnem változatlanul őrizte meg az eredeti tömegcsoportot. Evlija Cselebi leírásából tudjuk, hogy Jakováli Hasszán pasa építtette, feltehetően a 16. század második felében, akkor, amikor Pécs többi jelentős török épülete, közöttük Gázi Kászim pasa dzsámija is készült.

Építészet[szerkesztés]

A minaret
Minbar (szószék)

Jakováli Hasszán dzsámija e török templomtípus hagyományos elrendezését követi. Mekkára van tájolva, tengelye tehát északnyugat-délkeleti. A négyzetes alaprajznak megfelelően tömege egyszerű, tagolatlan négyszöghasáb, amelyet alacsony, nyolcszög alakú tambur vezet át az enyhén ívelő kupolába. Északnyugati oldalához egykor négyoszlopos, kupolasorral fedett, nyitott előcsarnok csatlakozott, s mellette, a nyugati sarkon a minaret. Jelenlegi berendezésével – mely a török kormány ajándéka – imaházként is szolgál,[1] valamint török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye.[2]

A dzsámi belsejéből közelíthető meg a minaret bejárata, ahová újkeletű falépcső vezet. A faragott kövekből épített tizenkétszög alaprajzú torony 6,5 méter magas tömör lábazaton áll. amelyet finom párkány zár le. A párkány alatt vakívek sora fut. Felette csonkakúp alakú épületrész emelkedik; felső része már elválik a dzsámi falától. A tulajdonképpeni 14,5 méter magas tornyot enyhén ívelt vájatok teszik karcsúbbá, alul és felül pedig hengeres pálcákból álló sor fut körül rajta. A torony belsejéből 87 lépcsőfok visz a 22,5 méter magas körerkélyre. Az erkélyt valaha kőkorlát díszítette; vallási ünnepeken olajmécsesekkel világították meg.[3] A minaret statikailag leromlott állapotban van, így nem látogatható.

A dzsámi előtt áll 2016 óta Ibrahim Pecsevi török történetíró bronzszobra.

Történelem[szerkesztés]

A város visszafoglalása után Jakováli Hasszán dzsámija is a többi török emlék sorsára jutott, bár az átépítések időszakát viszonylag szerencsésen vészelte át. 17021732-ig Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi püspök Nepomuki Szent Jánosról elnevezett kórházkápolnává[4] alakította át. Addigi tetőzetét mozgalmasabb vonalvezetésű barokk sisakkal cserélték ki, s belsejébe a tér hatását alapvetően megváltoztató énekkarzatot építettek. Ugyancsak Nesselrode püspök idejében bontották el az előcsarnokot, amikor a kórház földszinti részét építették. A minaretet ekkor harangtoronyként használták, s egy 18. századi festmény mutatja, hogy a körerkély fölötti, lepusztult részét nyitott haranglábbal pótolták. Az erkély fölött a mai koronázórész a 19. században készült.

A dzsámit először az 1960-as években restaurálták, Gerő Győző kutatómunkája és Ferenczi Károly tervei alapján. A barokk beépítésektől megtisztított belső teret eredeti formáiba állították vissza. Az északnyugati oldal finoman megmunkált, sztalaktitdíszes oromzatban záródó kapujának, s vele szemben a mihráb fülkének kiegészítéséhez a helyszínen talált részletek adtak kielégítő támpontot. Másodszor a 2000-es évek végén az EKF-projekt keretein belül újították fel; 2010. május 22. óta (több éves zárva tartás után) ismét látogatható.[5]

Vallás[szerkesztés]

A mecset a pénteki imák idején, valamint Ramadán hónapban van nyitva vallási célból. A pécsi iszlám közösség a Magyarországi Muszlimok Egyházához tartozik.[6]

Kiállítás[szerkesztés]

A dzsámi északi oldalához közvetlenül hozzáépült a kórház épülete. A dzsámiba az épületről leválasztott teremből lehet bejutni. Az előtérben az 1960-70-es években végzett feltárások során előkerült a derviskolostor falainak nyomvonala. Jelenleg is ki vannak állítva korabeli oszlopok, ám azok a Gázi Kászim pasa dzsámijából kerültek ide. Időszaki kiállításként a tükörteremben az iszlám öt pillérének bemutatása látható.

Jakováli Hasszán pasa[szerkesztés]

Jakováli Hasszán kanizsai pasa volt, majd boszniai bejler-bej lett belőle; őt magát nagyszülei kötötték Pécshez, apai nagyapja Memi pasa, kinek fürdője és dzsámija a közelben állt. Előneve Jakova városára utal, melyből kettő is létezett, így a pasa feltehetően a mai Koszovó területén található Gjakova (Đakovica), vagy a Pécstől nem messzi, Horvátországi Diakovár (Đakovo) városából származott.

Galéria[szerkesztés]

Vonatkozó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. www.vendegvaro.hu. [2008. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 29.)
  2. www.iranymagyarorszag.hu
  3. www.bethlenhagyomanyorseg.hu. [2006. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 29.)
  4. Tudja, hol áll az egyetlen épségében fennmaradt török kori dzsámi?. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
  5. Részletek a dzsámi 2010-es megnyitójáról. Pécsi Újság, 2010. május 22. (Hozzáférés: 2017. június 26.)
  6. Jakovali Haszan pasa dzsámi (magyar nyelven). iszlam.com. [2013. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 15.)

Források[szerkesztés]

  • Dercsényi Dezső, Pogány Frigyes, Szentkirályi Zoltán: - Pécs, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1966
  • Rados Jenő: Magyar építészettörténet (p. 161-168) - 1961. Bp. Műszaki K. - ETO 72 (439) 091
  • Szerk. Fülep L.: A magyarországi művészet története (p. 371-372) - Bp.1961. Képzőmúv. Alap K. - Kossuth Ny. 61.3465.
  • Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája - Gondolat K. Bp. 1981. - ISBN 963-280-607-7
  • Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza. Ford. Dezsényi Katalin. Budapest: Helikon; Magyar Könyvklub. 1996. ISBN 963-208-384-9  
  • H. Stierlin: Türkei - Architektur von Seldschuken bis Osmanen - Taschen Weltarchitektur - ISBN 382287857X
  • H. Stierlin: Iszlám művészet és építészet - Bp. Alexandra K. - ISBN 963-368-127-8
  • Idrisz Baba türbéje, utazzitthon.hu

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]