A Fertő tó a NASA műholdas felvételénA „Sziki őszirózsa” tanösvény táblájaFertő-Hanság Nemzeti Park, Rév-Kócsagvár
A Fertő–Hanság Nemzeti Park Magyarország északnyugati területén fekszik. Elődje a Fertő tó Nemzeti Park volt, mely 1991-ben jött létre a Fertő tó Tájvédelmi Körzet átszervezésével, mai nevét pedig 1994-ben kapta, amikor hozzácsatolták a Hanság Tájvédelmi Körzetet. 1994. április 24-én került sor a szomszédos ausztriai területeken létrejött nemzeti parkkal közös megnyitó ünnepségre.
A terület természetvédelmi értékei komoly veszélyben vannak, mert a turistaforgalom növelése érdekében egy hatalmas beruházás kezdődött el 2020-ban a park magyarországi területén.[1][2] Annak ellenére, hogy az osztrákokkal közös világörökségi helyszínről van szó, a kormány nem konzultált az építkezésről sem Ausztriával, sem az UNESCO-val.[3]
A Fertő (vagy Fertő tó[4]) Közép-Európa harmadik legnagyobb tava és a kontinentális síkvidéki sós tavak legnyugatibb képviselője. Kb. 20 ezer évvel ezelőtt, kéregmozgások és jégkorszakiszelek hatására jött létre. Felülete: 310 km2. Sekélysége miatt (átlagos vízmélysége 1 méter) területe tág határok között változik, a történelem során többször kiszáradt, legutóbb az 1868-1872 közötti években. A vízszint ingadozásában nagy szerepet játszik a szél, az itt uralkodó É-ÉNy-i szelek a hozzávetőlegesen É-D hossztengelyű tómederben a vizet a déli, a ritkább, de jellemző déli szelek az északi részekre tolják. Ilyenkor a vízszint néhány óra alatt akár 50–80 cm-t változhat. A vízben magas a sótartalom, mintegy 2 kg köbméterenként. A 20. század első harmadában a tó és a vele vízrajzilag összefüggő Hanság lecsapolása és szabályozása miatt a tópart mentén, főleg a déli oldalon gyors ütemben elnádasodott. Ez a folyamat mára jelentősen lelassult, de nem állt meg.
A Fertő ritka hüllője a fokozottan védett rákosi vipera vagy más néven parlagi vipera. A tó partján gyakran találkozhatunk a szintén védett vízisiklóval is.
A Hanságot a szél felszínformáló munkája alakította ki a folyók homokos-kavicsos hordalékának lerakása után. Területét a múlt század elején épített Hanság-főcsatorna osztja ketté.
A megmaradt tavak adnak otthont a gazdag vízivilágnak. Bennük is él a lápi póc és a compó. A nádasokban bölömbika fészkel. A mosonbánfalvai Fehér-tó környékén él a ritka patkányfejű pocok.
2001-ben a Nyirkai-Hany újraárasztásával megkezdődött a Hanság egy részének rehabilitációja.
Pannonhalmi Arborétum Természetvédelmi Terület: az arborétum az apátsági műemlék-együttes szerves folytatása. Különlegessége, hogy a hegy északkeleti, meredek lejtőjére telepítették. Ma mintegy 400 növényfajt gondoznak benne.
Magyarország
Magyarország
Ausztria
é. sz. 47° 45′, k. h. 16° 45′47.750000°N 16.750000°EKoordináták: é. sz. 47° 45′, k. h. 16° 45′47.750000°N 16.750000°E
