Üstökösréce

Üstökösréce
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lúdalakúak (Anseriformes) Család: Récefélék (Anatidae) Alcsalád: Réceformák (Anatinae) Nemzetség: Bukórécék (Aythyini) Nem: Netta Faj: N. rufina
Tudományos név
Netta rufina Pallas, 1773
Elterjedés
Az üstökösréce elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Üstökösréce témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Üstökösréce témájú médiaállományokat és Üstökösréce témájú kategóriát.

Az üstökösréce (Netta rufina) a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Európában, Ázsiában vizek közelében fészkel, télen Észak-Afrikáig is eljut.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon fészkelő faj, első alkalommal a Fertő mellett költött 1983-ban. Nyugati irányból terjeszkedik, a jelentősebb dunántúli vizes élőhelyeken időközben rendszeresen fészkelő fajjá vált, az utóbbi években jelezték a Kiskunságból és a Hortobágyról is.

Megjelenése

Testhossza 53–57 centiméter, szárnyfesztávolsága 84–88 centiméter, testtömege pedig 900–1400 gramm. A tojó valamivel kisebb, mint a hím.

Életmódja

Elsősorban növényevő. Táplálékszerző magatartása az ún. úszórécék (úszva, esetleg fejüket a víz alá merítve táplálkoznak) és a bukórécék (teljes testükkel a víz alá merülve, a fenékről táplálkoznak) jellegzetességeit egyaránt mutatja. Rendszerint a sekély vízben, szegélyekben legeli a vízinövényzetet vagy az elszaporodó algákat, de előfordul, hogy víz alá bukva szerzi vízinövényekből, magvakból álló táplálékát. Elkapja az ebihalat és a vízirovarokat is. Enyhe teleken Közép-Európában – Magyarországon is – néhány példány áttelelhet, de jellemzően elvonul. A Fertőnél, hazánkban egyedüli jelentős vonulóhelyén tavasszal májusban akár 600-1200 példány is látható egyszerre, őszi vonulása alkalmával ritkább. Ma már, 25 évvel első hazai költése után az országban bárhol felbukkanhat, sőt fészkelhet is az arra alkalmas költőhelyeken.

A hím

és a tojó

Museum specimen

Szaporodása

Két hím és egy tojó.

A fészket főleg a tojó építi vízparthoz közeli szigeteken, töltéseken, esetleg sekély vízű partmenti nádasokban. A Fertőn és a Hanságban, ahol rendszeresen fészkel, tojásos fészekaljai rendszerint sirálytelepeken kerülnek meg, ahol a tojók dankasirályok közt – élvezve a telep nyújtotta védelmet – gyomos növényzet (náddal keveredett bürök, csalán stb.) kotlanak. Tojásos fészekalját találták már nádkévék közt is. A fészekalj 6-12 tojásból áll, költési idő 26-28 nap. Kirepülési idő 40-45 nap. Amint az a réceféléknél aránylag gyakran előfordul a tojók gyakran vezetnek más fajhoz tartozó fiókákat és szintén gyakran megfigyelhetőek üstökösréce fiókák más récefajok fiókái között. Leggyakrabban a mindenütt gyakori tőkés réce fiókáival keverednek. Ennek oka, hogy a tojók a tojásrakás időszakában előszeretettel tojnak bele egy vagy több tojást más (esetleg más fajú) tojók fészkébe. Ez a viselkedés a saját maga által kotlott fészekalj esetleges pusztulása esetén is biztosíthatja néhány saját genetikai állományú fióka felnevelkedését.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)

További információk

• Az MME Monitoring Központjának adatlapja
• Képek az interneten a fajról