Kékbegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kékbegy
Hím kékbegy
Hím kékbegy
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Öregcsalád: Verébszerűek (Passerida)
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Nem: Luscinia
Faj: L. svecica
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Luscinia svecica distribution.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kékbegy témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kékbegy témájú médiaállományokat és Kékbegy témájú kategóriát.

Tojó

A kékbegy (Luscinia svecica) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Európában és Ázsiában költ. A telet Észak-Afrikában és Indiában tölti. A szegélynádasok, sással benőtt kanálisok lakója.

Alfajai[szerkesztés]

  • Luscinia svecica abbotti
  • Luscinia svecica cyaneculaKözép-Európa, fehér csillag
  • Luscinia svecica gaetkei
  • Luscinia svecica kobdensis
  • Luscinia svecica luristanica
  • Luscinia svecica magna
  • Luscinia svecica namnetum
  • Luscinia svecica pallidogularis
  • Luscinia svecica przewalskii
  • Luscinia svecica saturatior
  • Luscinia svecica svecicaÉszak-Európa, rozsdavörös csillag
  • Luscinia svecica tianshanica
  • Luscinia svecica volgae

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 14 centiméter, a szárnyfesztávolsága 20-22 centiméter, testtömege 15-25 gramm. Háta és szárnyai sötétbarnák. A hím kék mellényén alfajtól függően más színű csillagot visel. A tojó torka fehéres. A fiatalok az első vedlésig pettyezettek.

Életmódja[szerkesztés]

Rovarokkal, férgekkel és pókokkal táplálkozik.

Szaporodása[szerkesztés]

Töltések oldalába vagy a talajra, növények közé rejtve készíti fészkét. Fészekalja északon 6-7 tojásból áll, délen 4-5 tojást rak. 13-14 napig kotlik és még 13-14 napig gondozza őket.

Kárpát-medencei-előfordulása[szerkesztés]

Áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarországon. Tavak, halastavak nádasainak szegélyében rendszeres fészkelő. Hazánkban a fehér csillagos alfaj költ és rendszeresen átvonul. A vörös csillagos törzsalak (ssp. svecica), amely a tundra és a szubalpin területek jellegzetes fészkelője nálunk rendkívül ritka kóborló.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]