Gyászlepke

Gyászlepke
	Az imágó
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Osztag:	Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia);
Tagozat:	Cossina;
Altagozat:	Bombycina;
Csoport:	Rhopalocera;
Öregcsalád:	Pillangószerűek (Papilionoidea);
Család:	Tarkalepkefélék (Nymphalidae);
Alcsalád:	Tarkalepkék (Nymphalinae);
Nemzetség:	Szöglencrokonúak (Nymphalini);
Nem:	Rókalepke (Nymphalis); Kluk, 1780
Faj:	N. antiopa;
Tudományos név
	Nymphalis antiopa; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Euvanessa antiopa Linnaeus, 1758;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Gyászlepke témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Gyászlepke témájú médiaállományokat és Gyászlepke témájú kategóriát.

A gyászlepke (Nymphalis antiopa) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó faj. Egyéb neve: antiópalepke.

Előfordulása[szerkesztés]

Elterjedési területe magába foglalja csaknem egész Európát, továbbá Ázsia és Észak-Amerika mérsékelt övi részeit – Európában egészen az Északi-fokig megtalálható, Spanyolország legdélibb területeiről, Görögországból és a Földközi-tenger szigeteiről hiányzik. Kedvező években egyes kóbor példányai Angliába, Észak-Németországba és Norvégiába is eljutnak. Szaporodnak is ott, de a nedves, hideg időjárást tartósan nem bírják.

Széles elterjedési területén eltérő alfajai és alakjai nem alakultak ki.

Magyarországon régebben mindenütt megtalálható volt, állományai azonban a második világháború után eddig tisztázatlan okokból erősen megcsappantak. Egyedszáma többnyire tartósan alacsony, de figyelemre méltóan állandó. Így a gyászlepke egyes példányait sok helyütt megfigyelhetjük.

Megjelenése[szerkesztés]

3,5 centiméteres szárnyfesztávolságú. A nőstény valamivel nagyobb, mint a hím.

Egyetlen más fajjal sem téveszthető össze. Felül bársonyos barnásfekete, némi vörös árnyalattal, széles világossárga vagy fehéres szegéllyel, a szegély mögött liláskék foltsorral. Fonákja hasonlít a színéhez, csak sötétebb és hiányzik róla a szegély kék foltsora. A szárnyak külső szegélye jellegzetesen cakkos. A sárga és fehér szegélyű példányok nem önálló alakok, csak arról van szó, hogy a nyári sárga szín áttelelés közben kifakul.

A fekete hernyók hátát egy sor rozsdavörös folt tarkítja. Testük valamennyi ízét erős tüskék védelmezik kétoldalt.

Életmódja[szerkesztés]

Napos erdőkben, erdei tisztásokon, erdőszéleken, ligetekben, bokros vidékeken, meleg völgyekben él, de kertekben és parkokban is megtalálható; nagyon jól repül. Nyír-, nyár-, fűz- és szilfákon él. A kisebb vagy közepesen magas fákat kedveli, és ezek kicsurgó nedvét szívogatja. Kedveli a rothadó gyümölcsöket is; virágra nagyon ritkán száll.

Egyetlen nemzedéke júniustól augusztus végéig repül, majd lepke alakban telel át. Az áttelelt egyedek még májusban is láthatók. A hernyók júniustól júliusig fejlődnek közös szövedékben.

Források[szerkesztés]

Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 42.

További információk[szerkesztés]

gyászlepke - Nymphalis antiopa (Linnaeus, 1758). izeltlabuak.hu . (Hozzáférés: 2018. július 6.)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap