Gulipán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Gulipán
Pied Avocet Recurvirostra avosetta.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Gulipánfélék (Recurvirostridae)
Nem: Recurvirostra
Faj: R. avosetta
Tudományos név
Recurvirostra avosetta
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A gulipán elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely
A gulipán elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gulipán témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gulipán témájú médiaállományokat és Gulipán témájú kategóriát.

A gulipán (Recurvirostra avosetta) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a gulipánfélék (Recurvirostridae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Afrikában a tengerpartok és sós tavak mentén költ. Telelni Afrikába és Ázsia déli részére vonul. A természetes élőhelye lagúnák, iszapos tengeröblök, szikes tavak. [4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Március-november hónapokban tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő a Kiskunsági szikes tavaknál, az Alföld más területein és a Dunántúlon, állománya 100-800 fészkelő pár.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 42-45 centiméter, szárnyfesztávolsága 77-80 centiméteres, testtömege 260-290 gramm közötti.[5] Csőre hosszú és jellegzetesen felfelé ívelő. Feje és tarkója fekete, nyaka, hasi része és szárnyainak egy része fehér.

Táplálkozás
és repülés közben

Életmódja[szerkesztés]

Lépeget a sós, sekély vízben és speciális csőrével kaszáló mozdulatokkal apró rovarokat és rákokat szűr ki a sekély vízből.

Szaporodása[szerkesztés]

Szikes tavak, elöntések szigetein, sziklapadkákon, víz közelében telepesen, a talajra készíti fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 22-24 napig kotlik. A fiókák 35-42 nap múlva repülnek ki. Évente egyszer rak fészket, a fiókák fészekhagyók.[5]

Kotló madár
a tojása
és a fiókája

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 250 000 Ft.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. március 3.)
  2. Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2019. március 3.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. március 3.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. március 3.)
  5. a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2019. március 3.)

Forrás[szerkesztés]

  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 

További információk[szerkesztés]