Légybangó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Légybangó
Ophrys insectifera - Kärbesõis Niitvälja 1.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények
Törzs: Zárvatermők
Osztály: Egyszikűek
Rend: Spárgavirágúak
Család: Kosborfélék
Nemzetség: Ophrys
Tudományos név
Ophrys insectifera
L.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Légybangó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Légybangó témájú médiaállományokat és Légybangó témájú kategóriát.

A légybangó (Ophrys insectifera) a kosborfélék családjába tartozó, Európában honos, réteken, sziklagyepekben élő, Magyarországon fokozottan védett növényfaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A légybangó 10-40 (60) cm magas, lágyszárú, évelő növény. Ikergumói a talajban találhatók. Szára karcsú, sárgászöld. 2-4 kékeszöld tőlevele hosszúkás-lándzsás formájú, tompa végű, hosszuk 6-8 cm, szélességük 1-3 cm. A száron további 1-2 levél fejlődik.

Április-júniusban virágzik. Virágzata ritkás fürt, amelyet 4-15 zöldes-feketés virág alkot. A külső lepellevelek (szirmok) olívzöldek, hosszúkás-lándzsás alakúak, hosszuk 5-9 mm, szélességük 2,5-4 mm. A belső lepellevelek aprók, szálasak, 3-7 mm hosszúak és 0,3-0,7 mm vastagok; színük feketésbíboros, felületük szőrös. A mézajak mélyen háromkaréjú, a középső lebeny jóval nagyobb és kéthasábú; kissé domború, felülete röviden szőrös. Színe barnásfekete, középtájt négyszögletes, kékes, kopasz folt látható rajta, szélét általában 1-2 mm-es vörösesbarna vagy sárgás sáv szegélyezi. Hossza 9-12 mm, szélessége 6-10 mm.

Termése toktermés.

Elterjedése[szerkesztés]

Európai faj, a Brit-szigetektől az Urál-hegységig, Dél-Skandináviától a mediterrán térségig egyaránt előfordul 1700 méteres magasságig. Hazai állományai dombvidékeken (51%) és síkságokon (47%) találhatóak meg. Leggyakoribb a Duna-Tisza közén (főleg a Turjánvidéken); szórványosan előfordul még a Bükkben, a Szigetközben, Sopron környékén, a Keszthelyi-hegységben és a Duna-menti síkság déli részén. A Budai-hegységből már a 19. században kipusztult.

Életmódja[szerkesztés]

Változatos élőhelyeken található meg: láprétek és homoki rétek találkozási zónájában, lejtősztyeppréteken, sziklagyepekben, karsztbokorerdőkben, mészkedvelő tölgyesek tisztásain, ritkábban gyertyánosokban, nyílt ligeterdő-származékokban is megélhet. A meszes talajt kedveli, élőhelyein a talaj pH-ját 7,8-8,0 közöttinek (átlagosan 7,9) mérték.

A csírázást követően a második évben fejleszti első zöld levelét és gumóját. Ismertek klorofillhiányos egyedei, amelyek valószínűleg a gombaszimbiontától szerzik be tápanyagszükségletüket. A naposabb élőhelyeken gyakrabban virágzik.

Tőlevelei szeptember és december között fejlődnek ki, majd áttelel és a következő évben április végétől június közepéig virágzik, virágzási középnapja május 19. Megporzásáról a nagy kabócaölő (Agrogorytes mystaceus) nevű kaparódarázs hímjei gondoskodnak. A megtermékenyülés hatékonysága nagyon változó, 0-80% közötti. A termések július-augusztusra érnek be, ekkorra levelei elszáradnak és a növény néhány hónapig nyugalomban van. Nemzetségének több fajával hibridizálódhat. Magyarországon eddig a pókbangóval és szarvas bangóval, külföldön ezenfelül a méhbangóval, a poszméhbangóval és az O. scolopaxszal alkot hibrideket.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A légybangó nagy területen elterjedt és állományai viszonylag stabilak, egyedszámának nagymértékű csökkenése nem várható. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján "nem fenyegetett" státusszal szerepel. Elsősorban élőhelyeinek bozótosodása, erdősülése, esetleges kiszáradása jelent számára veszélyt. Magyarországon eddig összesen 23, 1990 óta 16 állományát mérték fel, visszaszorulása 30%-os. Teljes egyedszáma néhány ezres nagyságrendűre becsült. 1982 óta fokozottan védett, eszmei értéke 250 000 Ft.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]