Barkóscinege

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Barkóscinege
Barkóscinege hím Mekszikópusztán
Barkóscinege hím Mekszikópusztán
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Alrendág: Passerida
Öregcsalád: Sylvioidea
Család: Panuridae
Des Murs, 1860
Nem: Panurus
Koch, 1816
Faj: P. biarmicus
Tudományos név
Panurus biarmicus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Parus biarmicus Linnaeus, 1758
Elterjedés
Elterjedési területe (a kéken csak téli vendég)
Elterjedési területe (a kéken csak téli vendég)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Barkóscinege témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barkóscinege témájú médiaállományokat és Barkóscinege témájú kategóriát.

A barkóscinege (Panurus biarmicus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a Panuridae családjába és a Panurus nembe tartozó egyetlen faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ben, a Parus nembe Parus biarmicus néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Panurus biarmicus biarmicus (Linnaeus, 1758)
  • Panurus biarmicus kosswigi Kumerloeve, 1959
  • Panurus biarmicus russicus (C. L. Brehm, 1831)[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Európában ritka és rendszertelen költő madár. Németország északkeleti részében, Hollandiában, valamint Ausztriában is megtalálható. A legnagyobb egyedszámban Közép-Ázsiától Mandzsúriáig fordul elő.

Természetes élőhelyei a mocsarak, tavak, folyók és patakok környéke. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon állandó, rendszeres fészkelő.[5] A Fertő tó nádrengetegében nagyobb számban előfordul. Vajdaságban, a Ludasi-tavi állománya szintén jelentős.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 12-13 centiméter, szárnyfesztávolsága 16-18 centiméter, testtömege 12-18 gramm.[5] A hím hátoldala és farka sárgásbarna, feje világosszürke, barkója és alsó farokfedői feketék. Szeme élénk borostyánsárga. A fiatalokhoz hasonlóan a tojónak sincsen barkója, és világosabb árnyalatú, mint a hím.

A hím ...
és a tojó

Életmódja[szerkesztés]

Tavasszal és nyáron rovarokkal, apró csigákkal és pókokkal táplálkozik, télen a nád magját fogyasztja.[5]

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak április–július között van. Évente kétszer-háromszor költ. A fészek jól el van rejtve a nádas között. Egy fészekalj 5–7 fehér, foltos, rovátkolt tojásból áll. A tojásokon mindkét szülő 12–13 napig kotlik. A fiatal madarak 9–13 napos korban válnak röpképessé.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[3] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Fészkelő-állománya 12 000-15 000 párra tehető.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
  3. a b Avibase. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
  4. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
  5. a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]