Szegélyes vidrapók

Szegélyes vidrapók
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok;
Törzs:	Ízeltlábúak;
Osztály:	Pókszabásúak;
Rend:	Pókok;
Alrend:	Főpókok;
Család:	Csodáspókfélék;
Nem:	Dolomedes;
Tudományos név
	Dolomedes fimbriatus; (Clerck, 1757)
Elterjedés
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Szegélyes vidrapók témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szegélyes vidrapók témájú médiaállományokat és Szegélyes vidrapók témájú kategóriát.

A szegélyes vidrapók (Dolomedes fimbriatus) a csodáspókfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos pókfaj.

Megjelenése

A szegélyes vidrapók hímjének testhossza 9-15 mm, ebből a fejtor 5,5-9 mm. Alapszíne változatos, de a fiatalok általában zöldesek vagy olajbarnák, az ivarérett egyedek inkább sötétbarnák. A fejtor két oldalán széles, fehér vagy sárgás sáv húzódik, amik szélesebbek a fejtor barna szegélyénél. A hátrafelé keskenyedő potroh a fejtorhoz hasonló színű, oldalain széles, fehér vagy sárgás sávval; a sávot sokszor feketés és fehér foltocskák kísérik. Az oldalsávok redukáltak lehetnek, néha hiányoznak is. Nyolc szeme három sorba (4-2-2) rendeződik). A csáprágó vájulatának belső szegélyén négy fog található. Lábaik kissé világosabbak az alapszínnél, nem gyűrűzöttek, a combok néha feketék. A hím tapogatójának külső oldalán két nyúlvány található; a hasoldalinak a vége legömbölyített, a hátoldalié lemetszett, nem ágazik ketté és nem visel mellékfogat.

A nőstény 13-22 mm hosszú. Színe, rajzolata a híméhez hasonló. A potroh alján lévő ivarlemez egy finoman szőrözött középlemez látható, ezt jobb és bal oldalon fehéresen hártyás rész szegélyezi.

Hasonló fajok

A parti vidrapók oldalsávjai keskenyebbek és hiányozhatnak is. A két faj külső megjelenése azonban átfedhet egymással, ezért megbízhatóan csak az ivarszervek vizsgálatával lehet elkülöníteni őket. A kalózpók is hasonlíthat rá.

Elterjedése

Eurázsiában honos, az Ibériai-félszigettől és a Brit-szigetektől egészen Japánig. Magyarországon a megfelelő élőhelyeken gyakori.

Életmódja

Álló- és lassan folyó vizek partján, mocsarakban, láperdőkben, ártéri erdőkben él. Fogóhálót nem sző, a vízparti növényzet között vagy a víz felszínén keresi zsákmányát, vízi ízeltlábúakat, ebihalakat, halporontyokat. Ha veszély fenyegeti a víz alá bukik és ezüstös levegőréteggel burkolva percekig ott maradhat. A nőstény csáprágóival megragadva magával hurcolja akár ezer petét is tartalmazó kokonját, amit a peték kikelése előtt fonalszövedékkel növényekhez rögzít és aktívan őriz. Ivarérett példányaival márciustól októberig lehet találkozni.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.