Barna tűzlepke

Barna tűzlepke
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok;
Törzs:	Ízeltlábúak;
Osztály:	Rovarok;
Rend:	Lepkék;
Család:	Boglárkalepke-félék;
Nem:	Lycaena;
Tudományos név
	Lycaena tityrus; (Poda, 1761)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Barna tűzlepke témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Barna tűzlepke témájú médiaállományokat és Barna tűzlepke témájú kategóriát.

A barna tűzlepke (Lycaena tityrus) a boglárkalepke-félék családjába tartozó, Eurázsiában honos lepkefaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A barna tűzlepke szárnyfesztávolsága 2,5–2,8 cm. A hím szárnyainak alapszíne sötétbarna, rajta fekete, élesen kirajzolódó pöttyökkel. Fonákja halványsárga, több-kevesebb szürke borítással, jól látható fekete pettyekkel, a széleken szalaggá összeolvadó, narancssárga foltsorral (ez néha elhalványodik vagy majdnem teljesen eltűnik). A nőstény elülső szárnyainak egy része narancssárga, a szegélyfoltsor rendszerint jól látszik, pettyei feketék. Szárnyainak fonákja sötétebb okkersárga, a szegélyfoltsor erőteljes.

A nőstény elülső szárnyai változó színűek, hol teljesen barnák, hol pedig az elülső szárnya majdnem narancssárgák, több-kevesebb barna behintéssel.

Petéje kerek, fehér, felszíne gödörkés.

Hernyója halványzöld, finom fehér pontokkal, sűrű rövid szőrök fedik, háta olykor ibolyásan csillogó.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Hasonlíthat hozzá az aranyos tűzlepke, a havasi tűzlepke, a nagy tűzlepke, az ibolyás tűzlepke, a közönséges tűzlepke, vagy a kis tűzlepke.

Elterjedése[szerkesztés]

Eurázsiában honos az Ibériai-félszigettől egészen a közép-ázsiai Altajig (a Brit-szigetek kivételével). Magyarországon gyakori, az egész országban előfordul síkvidékeken és középhegységekben egyaránt.

Életmódja[szerkesztés]

Magasfüves, dús növényzetű rétek, tisztások, árokpartok, nyiladékok lepkéje.

Évente két generációja repül áprilistól augusztusig, és lehet egy részleges harmadik nemzedéke is szeptember-októberben. Röpte gyors, de hamar megül. A hímek territóriumot tartanak. Hernyója különféle lóromfajok (elsősorban mezei és juhsóska) leveleivel táplálkozik, közepes fejlettségi szakaszban telel át és a következő tavasszal bebábozódik.

Magyarországon nem védett.