Lápi szitakötő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Lápi szitakötő
Hím lápi szitakötő
Hím lápi szitakötő
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok
Törzs: Ízeltlábúak
Osztály: Rovarok
Rend: Szitakötők
Család: Laposhasú acsák
Nemzetség: Leucorrhinia
Faj: L. pectoralis
Tudományos név
Leucorrhinia pectoralis
Charpentier, 1825
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lápi szitakötő témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lápi szitakötő témájú médiaállományokat és Lápi szitakötő témájú kategóriát.

A lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) a laposhasú acsák családjába tartozó, Európában és Nyugat-Szibériában elterjedt szitakötőfaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A lápi szitakötő testhossza 35-45 mm, szárnyfesztávolsága 55-65 mm között van. Homloka fehér, szemei barnák. A hátsó szárny tövében kis fekete folt figyelhető meg. Szárnyjegye fekete. A hímek torának közepe és potroha első szelvényei vörösbarnák. Potroha fekete alapszínű, amin felül szelvényenként nagy, sárga, idősebb korban barnává besötétedő foltokat lehet megfigyelni, egészen a hetedik szelvényig, amelyen feltűnő citromsárga folt található. A nőstények potrohán a foltsorozat élénksárga marad, esetleg az idős példányoknál a 7. szelvény foltja kivételével narancsszínűvé sötétedik.

A lárva 21-23 mm hosszú, világosbarna. Potroha 3-8. szelvényén háti, a 8-9. szelvényen oldalsó tüskék találhatóak.

Elterjedése[szerkesztés]

Európában és Nyugat-Szibériában elterjedt faj. Keleten kb. Novoszibirszkig és az Altájig, délkeleten a Kaukázusig és Kis-Ázsiáig terjed az élettere. Közép- és Észak-Európában viszonylag gyakori, bár a 20. században erősen visszaestek a populációi, a 2000-es évekre stabilizálódott a helyzete. Magyarországon szórványosan az egész országban megtalálható. Létszáma erős fluktuációt mutat. Egyes években a kisvizek csökkenése, lápok kiszáradása, a csapadékhiány miatt mindössze 20-30 egyedre becslik létszámát.

Életmódja[szerkesztés]

Nőstény lápi szitakötő

Lárvája síkvidéki, gazdag növényzetű, esetleg eutrofizálódott, kissé savas kémhatású sekély tavakban, lápokban, holtágakban él. Nagyobb tavak esetén is inkább a nád által körbezárt kisebb vízfelületeket részesíti előnyben, de a teljesen benőtt vizeket kerüli. Nappal aktív és emiatt a halak könnyen megfoghatják. A lárva két évig fejlődik és viszonylag korán, május elejétől kezdi meg az átalakulást. Az imágók májustól július közepéig repülnek. A párzási időszakban a hímek kiugró ágakra, nádszálakra telepedve figyelik territóriumukat és a feltűnő potenciális versenytársakat elkergetik. A párzás a levegőben kezdődik és a növényekre telepedve fejezik be; kb 15-25 percig tart. A nőstény rögtön utána lerakja petéit, amelyekből hat hét múlva kelnek ki a lárvák.

Magyarországon védett, eszmei értéke 100 000 Ft.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]