Ugrás a tartalomhoz

Bajram Curri (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bajram Curri alközség szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk az albániai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Bajram Curri (egyértelműsítő lap).
Bajram Curri
Bajram Curri főtere Azem Hajdari szobrával
Bajram Curri főtere Azem Hajdari szobrával
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeKukës
KözségTropoja
AlközségBajram Curri
Alapítás éve1952
Irányítószám8701–8702
Körzethívószám0213
Népesség
Teljes népesség5340 fő (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság360 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 21′ 30″, k. h. 20° 04′ 34″42.358217°N 20.076011°EKoordináták: é. sz. 42° 21′ 30″, k. h. 20° 04′ 34″42.358217°N 20.076011°E
Kukës megye községei és alközségei
Kukës megye községei és alközségei
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajram Curri témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bajram Curri (1952-ig Kolgecaj) kisváros, egyúttal községközpont Albánia északkeleti részén, Kukës városától légvonalban 42, közúton 95 kilométerre északnyugatra, a Valbona folyó jobb partján. Kukës megyén(wd) belül Tropoja község székhelye, Bajram Curri alközség központja, egyúttal egyetlen települése is.[2] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség, azaz Bajram Curri város népessége 5340 fő.[3] Fiatal város, az egykori Kolgecajt a kommunizmus évtizedeiben fejlesztették Tropoja közigazgatási központjává, amely 1952-ben vette fel a közeli Dragobiánál 1925-ben elesett nemzeti hős, Bajram Curri nevét. A kevés látnivalót nyújtó városka a Valbona-völgy Nemzeti Park bejáratánál fekszik, az Albán-Alpokban túrázni és pihenni vágyók egyik kiindulópontja.

Fekvése

[szerkesztés]

Bajram Curri az Albán-Alpok délkeleti vidékén, a Valbona völgyében, a folyó jobb oldalán fekszik. Közlekedési szempontból napjainkig is nehezen elérhető település, az ország belseje felől gyakorlatilag csak a Komani-tavon(wd) közlekedő komppal, majd Fierzától az SH22-es jelű főúton közelíthető meg. A légvonalban mindössze 55 kilométerre lévő Shkodrából így is hét-nyolc órát igénybe vehet az utazás.[4] A történelmi kapcsolatok örökségeként lényegesen jobb a város közúti összeköttetése Koszovóval, Gjakovával(wd) például rendszeres buszjárat köti össze. A vidék Albánia felőli elzártságára jellemző, hogy a Bajram Curri–Tirana-minibuszjáratok is Koszovó felé közlekednek.[5]

Története

[szerkesztés]

Kolgecaj a második világháború lezárultáig a krasniqi(wd) törzsbeliek egyik fontos, hagyományosan mohamedán települése volt az északabbra élő gashik szállásterületével határos vidéken.[6] Az évszázadok során mindvégig meglehetősen elzárt, nehezen megközelíthető területnek számított, amelynek döntően állattartó lakossága a keletre elterülő koszovói piacvidék városaival, Gjakovával(wd) és Prizrennel tartott fenn kapcsolatot. Az 1912-ben függetlenné vált Albánia 1913-ban megrajzolt határai (londoni egyezmény) véget vetettek ennek a szerves kapcsolatnak, és ahogy Tropoja egész vidéke, úgy Kolgecaj elszigeteltsége is megnövekedett.[7]

A szomszédos faluból, Koçanajból származott az albán függetlenség koszovói élharcosa, Bajram Curri családja.[8] Curri 1924-ben az Ahmet Zogu kormányát elkergető júniusi forradalom támogatója volt, majd a forradalommal hatalomra került Noli-kormány leverését követően itt, ősei lakhelyén, egy Dragobia melletti barlangban bujdosott. Zogu csapatai azonban felderítették búvóhelyét, és az 1925. március 29-én kialakult tűzharcban Curri két fiával együtt életét vesztette.[9] Miután a kommunizmus éveiben adminisztratív központtá fejlesztették Kolgecajt, 1952-ben a város felvette Bajram Curri nevét.[10]

Az 1991-es rendszerváltás után, különösen az 1990-es évek második felében rossz híre volt a városnak és tágabb környezetének. Az albániai piramisjáték-válság nyomán 1997-ben kitört országos zavargások és Sali Berisha kormányának bukása után, 1997 nyarán Fatmir Haklaj lett Tropoja kerület rendőrfőkapitánya. Haklaj addig a főként csempészéssel foglalkozó helyi bűnszövetkezet irányítójaként volt ismert, rendőrkapitányi irányítása alatt Tropoja kerületet anarchikus viszonyok jellemezték, ahova a kormányzat ellenőrzése sem terjedt ki, és külföldieknek, de albánoknak sem volt ajánlatos a belépés. Ő maga a gyilkosságtól sem riadt vissza: 1998 elején a vérbosszúban megölt fivéréért revansot véve meggyilkolt egy helyi határőrparancsnokot. Bár felajánlotta lemondását, csakhamar ismét ő volt a tropojai rendőrkapitány. 1998 szeptemberében harmadmagával Tiranában meggyilkolta Azem Hajdarit(wd), a város szülöttét, a demokratikus átmenet egyik emblematikus alakját, az albán nemzetgyűlés demokrata párti képviselőjét. Ő maga is gyilkosság áldozata lett 1999 novemberében.[11] A nevével fémjelzett években más természetű nehézségek is súlyosbították Bajram Curri városának hétköznapjait. 1998 májusában a jugoszláv hadsereg és a szerb rendőrség megindította támadását a nyugat-koszovói albán települések ellen. 45 ezer ember hagyta el az otthonát, hogy albán és macedón területre meneküljön. Albániában Bajram Curri szenvedte el a legnagyobb nyomást, a városka megtelt koszovói menekültekkel és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg(wd) irreguláris harcosaival.[12] A 2000-es évek elején a kormányzat helyreállította a jogrendet, a helyzet konszolidálódott és azóta az ország északkeleti vidéke is biztonsági kockázatok nélkül látogatható.[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Bajram Curri szobra a városközpontban

Az 1950-es években kiépített kisváros kevés látnivalóval rendelkezik. A városnak nevet adó Bajram Curri szocialista realista szobra, Fuat Dushku 3,15 méter magas alkotása a város főterén található.[14] A szobor mögött található épület egykor Bajram Curri-emlékkiállításnak adott otthont, az albániai piramisjáték-válság nyomán kitört 1997-es felkelések során azonban kifosztották.[15] A város nyugati peremén található az itt született, 1998-ban merénylet áldozatává lett politikus, Azem Hajdari műemléki védelmet élvező lakóháza.[16]

Bajram Curri elsősorban a festői szépségű Valbona-völgy kapujaként ismert. A hegyvidékre tartók a városban szerezhetik be mindazt, amire szükségük lehet, mert Bajram Currit elhagyva, Margegaj és a nemzeti park területén üzletek, benzinkutak és bankautomaták nincsenek.[17]

Nevezetes Bajram Curri-iak

[szerkesztés]
  • Itt élt Asim Vokshi(wd) (1909–1937) a spanyol polgárháborúban is harcolt katonatiszt, akinek mellszobor állít emléket.[18]
  • Itt született Besnik Mustafaj(wd) (1958) diplomata, író és költő, 2005 és 2007 között Albánia külügyminisztere.[19]
  • Itt született Azem Hajdari (1963–1998) politikus, az albán rendszerváltás diákmozgalmainak jeles alakja, 1991 és 1998 között a demokrata párt parlamenti képviselője.[20]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Ines Nurja: CENSUSI I POPULLSISË DHE BANESAVE 2011 (angol és albán nyelven). Institute of Statistics, 2013. (Hozzáférés: 2024. március 28.)
  2. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  3. ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Kukës 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  4. ↑ Gloyer 2012 :160.
  5. ↑ Gloyer 2012 :158.
  6. ↑ Nopcsa 1911 :35.; Csaplár 2010 :104.
  7. ↑ Pearson 2004 :39.; Csaplár 2010 :296–297.
  8. ↑ Nagel 1989 :141.
  9. ↑ Nagel 1989 :140.; Pearson 2004 :246.; Elsie 2010 :96.; Gloyer 2012 :160.; Vickers 2014 :111. Vö. Zavalani 2015 :195.
  10. ↑ Gloyer 2012 :160.
  11. ↑ Abrahams 2016 :261.
  12. ↑ Abrahams 2016 :260.
  13. ↑ Gloyer 2012 :158.
  14. ↑ Nagel 1989 :140.; Gloyer 2012 :160.
  15. ↑ Nagel 1989 :140–141.; Gloyer 2012 :160.
  16. ↑ Monumentet: Rrethi i Tropojës. imk.gov.al (Hozzáférés: 2018. április 7.) arch
  17. ↑ Gloyer 2012 :159., 161.
  18. ↑ Nagel 1989 :141.
  19. ↑ Elsie 2010 :317.
  20. ↑ Elsie 2010 :96.

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Abrahams 2016: Fred C. Abrahams: Modern Albania: From dictatorship to democracy in Europe. New York;  London: New York University Press. 2016. ISBN 9780814705117  
  • ↑ Csaplár 2010: Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2  
  • ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • ↑ Gárdos 1990: Gárdos Miklós: Magyar királyné a tiranai trónon. Budapest: Akadémiai. 1990. = Századunk Emlékezik, ISBN 9630556359  
  • ↑ Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 9781841623870  
  • ↑ Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517  
  • ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • ↑ Nopcsa 1911: Nopcsa Ferenc: A legsötétebb Európa: Vándorlások Albániában. Budapest: Fritz ny. 1911. = Utazások Könyvtára, 3.  
  • ↑ Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • ↑ Vickers 2014: Miranda Vickers: The Albanians: A modern history. London;  New York: I.B. Tauris.  
  • ↑ Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bajram_Curri_(település)&oldid=25976282”