A muzsika hangja (film)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
A muzsika hangja
(The Sound of Music)
1965-ös amerikai film

Christopher Plummer és Julie Andrews a film forgatásán (1964)
Christopher Plummer és Julie Andrews a film forgatásán (1964)
Rendező Robert Wise
Producer Robert Wise
AlapműHoward Lindsay
Russel Crouse
Önéletrajz:
Maria von Trapp: The Story of the Trapp Family Singers (nem szerepel a stáblistán)
Műfaj
  • musicalfilm
  • életrajzi film
  • filmadaptáció
Forgatókönyvíró Ernest Lehman
Főszerepben Julie Andrews
Christopher Plummer
Zene Irwin Kostal
Richard Rodgers
Operatőr Ted D. McCord
Vágó William Reynolds
Jelmeztervező Dorothy Jeakins
Díszlettervező Ruby R. Levitt
Walter M. Scott
Gyártás
Gyártó Robert Wise Productions
20th Century Fox
Ország USA
Nyelv angol
Forgatási helyszín Ausztria
Játékidő 174 perc
Költségvetés 8 200 000 $ (becsült)[1]
Képarány 2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó USA 20th Century Fox
BemutatóUSA 1965. március 2.
Magyarország 1994. (MTV1-en)
Eredeti magyar adó MTV1
Díj(ak) 5 Oscar-díj
1 BAFTA-díj
2 Golden Globe-díj
Korhatár12 II. kategória (F/6995/J)
További információk
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz A muzsika hangja témájú médiaállományokat.

A muzsika hangja (eredeti cím: The Sound of Music) egy amerikai zenés filmdráma, amelyet Robert Wise rendezett 1964-ben a 20th Century Fox filmstúdió gondozásában. A filmet Hollywood egyik klasszikus musicaljeként, és a világ egyik legsikeresebb filmjeként tartják számon. Jelentős előrelépést hozott Julie Andrews színésznő számára.

Történet[szerkesztés]

Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!

A történet az 1930-as években, nem sokkal az Anschluss előtt kezdődik. Maria, az árvaként egy salzburgi kolostorban nevelkedett és ott apácának készülő fiatal novícia többet foglalkozik az énekléssel, mint zárdai kötelességeivel. A főnökasszony, miután belátja, hogy Mariából sosem lesz igazi apáca, egy feladattal bízza meg. Noha Maria nem szívesen vállalja, egy időre kénytelen a Osztrák–Magyar Monarchia bukásával tengerét és hajóját is elveszített, nyugállományba helyezett tengerészkapitány, Georg von Trapp szolgálatába állni, akinek felesége halála után nevelőnőre van szüksége.

Az egykor szebb napokat látott nemesi kastélyban a fiatalon megözvegyült, önmagát nem találó kapitány spártai módon, katonás szellemben neveli hét gyermekét. Maria nehezen viseli a szigorú és öröm nélküli életet a házban, mígnem a papa minden tiltása ellenére titokban megszeretteti a gyerekekkel az éneklést. Az ódon kastély hamarosan megtelik vidám dalokkal és harsány zenével. A család jóbarátja, Max segítségével énekegyüttest szerveznek, melyben a gyerekek is fellépnek. Liesl, a legidősebb lány Rolfba, a helyi postásfiúba szerelmes.

Maria és a tengerészkapitány egyre közelebb kerülnek egymáshoz, ám épp akkor, amikor összeházasodnak, elérkezik a német megszállás ideje. A család komornyikjáról, de még Rolfról, a postásfiúról is kiderül, hogy nácik. Az elkötelezett antináci szellemiségű, osztrák hazafi von Trapp kapitány azzal, hogy nem hajlandó kitűzni házára a horogkeresztes lobogót, már felhívja magára a figyelmet és gyanúba keveredik. Mikor hamarosan megkapja a behívóját a német haditengerészethez, nem is válaszol a levélre. Korábbi érdemeire való tekintettel két magas rangú tisztet küldenek hozzá, hogy beszéljék rá az önként bevonulásra, de ha nem sikerül, akkor erőszakkal vigyék magukkal. Mindössze néhány óra marad dönteni. Két lehetőség marad: behódolni vagy menekülni.

Az együttes menedzsere, a nácikkal ugyan nem szimpatizáló, de a helyzettel szembehelyezkedni nem akaró, megalkuvó, ügyeskedő Max az előbbit ajánlja, de a család az utóbbi mellett dönt. A Harmadik Birodalomból azonban nem könnyű elszökni sem. A Salzburgi Fesztiválon épp aznap este lép fel az együttes, erre a kis időre von Trapp haladékot kap, de az eredményhirdetés után azonnal be kell vonulnia az érte küldött tisztek kíséretében.

Ők az utolsó fellépők, így nincs sok idő. Az est műsorvezetője, Max olyan hosszúra nyújtja a finálét és eredményhirdetést, amennyire csak lehetséges. Mire kihirdeti, hogy a Trapp családi kórus a nyertes, ők már elmenekültek.

Az éjszakát az apácáknál, a kolostorban töltik, Maria múltja miatt azonban ott keresik őket először. A kereső csapat egyik tagja Rolf, ő találja meg a rejtőzködő családot. Már riadóztatná a többieket, ám végül Lieslre való tekintettel futni hagyja őket. A család gyalogosan, a hegyeken keresztül menekül át Svájcba.

Dialog-go-hand.svg Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Történelmi háttér[szerkesztés]

A film főszereplőit valós személyekről mintázták, a nevek is valósak. Von Trapp az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének egyik legsikeresebb tengeralattjáró-parancsnoka volt. Valóban hét gyermeke volt első feleségétől, aki valóban fiatalon meghalt. Maria is valós személy, valóban árva volt, egy ideig zárdában élt és apáca akart lenni, majd nevelőnő lett a kapitánynál. A filmben láthatónál ismerettségük, majd házasságuk viszont jóval korábbi. Maria 1926-ban került a családhoz, 1927-ben házasodtak össze, 1938-ra már három saját gyerekük volt.

1935-ben az addig vagyonos család egy bankcsőd miatt igen rossz anyagi helyzetbe került, az együttest jövedelemszerzési célból alapították. Von Trapp kapitányt valóban be akarták szervezni a német haditengerészethez, de ennek ellenére a család legálisan, Olaszország felé távozott a Birodalomból. Amerikában, az Ausztriára hasonlító Vermont államban települtek le. Az együttes Amerikában is igen sikeres volt, 2000 körüli koncertet tartottak. A gyerekek önállósodása miatt az együttes 1957-ben megszűnt, egyik utolsó közreműködésük Elvis Presley karácsonyi lemezén hallható. Maria a filmkészítés jogát jelképes összegért adta el. Von Trapp 1947-ben halt meg, Maria 1987-ben.

Utódaik családi vállalkozásban üzemeltetett vermonti turistaközpontja mai napig üzemel. A család egykori háza a háború alatt Heinrich Himmler salzburgi rezidenciája volt, jelenleg kastélyszállóként működik.

A fontosabb szerepekben[szerkesztés]

Színész Szereplő Magyar hang
Julie Andrews Maria Kovács Nóra
Christopher Plummer Georg von Trapp kapitány Ujréti László
Eleanor Parker Elsa Schräder bárónő Bencze Ilona
Nicholas Hammond Friedrich von Trapp Bolba Tamás
Heather Menzies Louisa von Trapp Bika Júlia
Charmian Carr Liesl von Trapp Báthory Orsolya
Duane Chase Kurt von Trapp Szendrei Ferenc
Angela Cartwright Brigitta von Trapp Egerer Tímea
Debbie Turner Marta von Trapp Bajor Zsófi
Kym Karath Gretl von Trapp Görbe Timea
Richard Haydn Max Detweiler Makay Sándor
Peggy Wood Főnökasszony Vajay Erzsi
Anna Lee Margaretta nővér Menszátor Magdolna
Portia Nelson Berthe nővér Tóth Judit
Ben Wright Zeller úr Kun Vilmos
Daniel Truhitte Rolf Quintus Konrád
Norma Varden Schmidt asszony, a házvezetőnő Feleki Sári
Gilchrist Stuart Franz, a komornyik Izsóf Vilmos
Evadne Baker Bernice nővér Zsurzs Kati
Doris Lloyd Eberfeld bárónő Tanai Bella
Doreen Tryden Agatha nővér Némedi Mari
Marni Nixon Sophia nővér ?
? Katherine nővér ?
? Eberfeld báró ?

Díjak és jelölések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]