Kabaré (film)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kabaré
(Cabaret)
1972-es amerikai film

Liza Minnelli egy werkfotón
Liza Minnelli egy werkfotón
Rendező Bob Fosse
Producer Cy Feuer; és asszisztense: Harold Nebenzal
Műfaj musical
filmdráma
Forgatókönyvíró
  • Jay Presson Allen
  • John Van Druten
Dramaturg Jay Presson Allen
Főszerepben

Liza Minnelli

Michael York
Hang 4-Track Stereo
Zene John Kander
Operatőr Geoffrey Unsworth
Vágó David Bretherton
Gyártás
Gyártó Monogram Pictures
Ország USA
Nyelv
Játékidő 124 perc
Képarány 1,85:1
Forgalmazás
Forgalmazó Reak Dear International
Bemutató 1972
Díj(ak) 8 Oscar
4 Golden Globe
7 BAFTA
sok jelölés mellett
Korhatár magyar 12 év (mozi)
További információk
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kabaré témájú médiaállományokat.

A Kabaré (Cabaret) egy 1972-ben bemutatott amerikai filmmusical Bob Fosse rendezésében.

A film az 1966-os Broadway Kabaré musical adaptációja, amely Christopher Isherwood Isten veled, Berlin c. művét dolgozza fel: középpontban a Weimari köztársaság 1931-es történetével, Adolf Hitler pártja, az NSDAP hatalomra kerülése előtt.

„Az első felnőtt musical”-ként definiálták, és nagy közönségsikert ért el, a kritika bizonyos ellenvetései ellenére.[1] 1995-ben az amerikai Kongresszusi Könyvtár Filmmegőrzési bizottsága a filmet beválasztotta az amerikai nemzeti filmregiszterbe, „mint kulturális, történelmi vagy esztétikai értéke miatt örök időkre megőrzésre érdemes alkotást”.[2][3][4]

Cselekmény[szerkesztés]

Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!

1931: A Weimari köztársaság Berlinjébe érkezik angolt tanítani, a modern nyelvek egyetemi hallgatója, Brian Roberts. A félénk és gátlásos fiatalembert a panzióban, ahol szállást talált, lenyűgözte a szomszéd szobában lakó amerikai Sally Bowles, egy vulkáni mulatt showgirl vitalitása, aki a Kit-Kat kabaréban dolgozik, a homoszexuális értelmiségiek, művészek polgárpukkasztó találkahelyén. Hamarosan a barátság szövődik a két szomszéd között, amely érzelmi kapcsolattá válik, s a szubrett bevezeti Briant a szexuális élet rejtelmeibe is.

Fritz, az angol ifjú német barátja ezernyi pénzügyi gonddal küzd. Mindenki előtt titkolja zsidó származását, amit szégyell a kor helyi hangulatát ismerve. Lutheránusként, érdekházasság révén óhajt belépni ebbe a szép világba. Így, amikor Brian angolóráit az igen gazdag iparos leányánál, Natalia Landauernél megkezdi, Fritz megkéri barátját, hogy mutassa be a nőnek. Ám Natalia, nemcsak gazdag, hanem gyönyörű is, a hozományvadász pedig kezd őszintén beleszeretni „prédájába”.

Sally mellékesen ismeri Maximilian von Heunét, a jóképű és elbűvölő, gazdag német arisztokratát. „Max” látszólag udvarol neki, s ő szívesen veszi közeledését. Brian eleinte gyanakvón fogadja ezt a Sally iránt megnyilvánuló érdeklődést, majd hamarosan egyre toleránsabbá válik iránta, később bekapcsolódik a vidám és gondtalan órák hármasban való eltöltésébe. Max nagyvonalúnak, intelligensnek és szórakoztatónak is bizonyul. Miközben pár felhőtlen nap eltöltésére a báró palotájába autóznak, meglátnak a berlini utcán néhány rendőrt és járókelőt, egy összevert fejű halott férfi, a burjánzó náci erőszak áldozata körül. Max a társadalmi fensőbbség fölényével oldja fel a feszültséget: az uralkodó osztály, az osztály, amelyhez tartozik, biztosan nem engedi ezeket a bunkókat, vagy a nemzeti szocialistákat hatalomra – véli. Legföljebb arra fogják használni őket, hogy kiszabadítsák Németországot a bolsevizmus karmaiból, ezzel a „piszkos munkát” helyettük elvégezve. Útban visszafelé, Brian és Max részt vesz egy fogadóban, egy megnyerő külsejű fiatal egyenruhás fiú spontán előadásán, aki érzéssel és nagy beleéléssel énekli el a Vaterlandot, a Német Haza himnuszát, erős nemzeti felhanggal. Minden jelenlévő, a hitlerjugendessel az élen; a pincérek, a szállóvendégek, a túrázók elkezdik énekelni kórusban, az ifjút egyre hangosabban kísérve, hogy úgy tűnik, politikai demonstráció alakul ki a náci hitvallás mellett. Brian lesújtva, Max szarkasztikus mosollyal hallgatja őket.

Berlinbe visszatérve – Brian arany cigarettatárcával és kasmír szvetterrel, Sally egy drága szőrmebundával, Max ajándékaival – folytatják mindennapos életüket, a báró által felajánlott, afrika utazásra készülődve. Kevéssel ezután, Brian, alighogy Max automobilján hazahozták, láthatóan felkavarva, azzal vádolja meg Sallyt, hogy egy ledér nőcske: frivol és könnyelmű, végül is, hogy lefeküdt Maxszal. A lány nem fogadja szívesen, hogy le legyen kötve egy olyan kapcsolatban, amiben nem tehet azt, ami neki tetszik. Bevallja, hogy a báró szeretője és nem bánta meg, amit tett. Brian viszont bevallja, hogy nem a nő az egyetlen, akivel a jóképű bárónak viszonya van: vele is ágyba bújt. Mindketten rájöttek, hogy Max csak arra használta fel trükkjeit, hogy őket az ágyába csalja. Végül pénzt küldött nekik „az együtt töltött szép idők” emlékére. A nácik rajtaütései egyre gyakoribbakká váltak és már a kabarét is érintették mint ördögi degenerációk barlangját. Sally nem tudja, hogy melyiküktől állapotos, de végül az angollal, aki gondoskodna róla és gyermekéről, elhatározzák, hogy elhagyják Berlint és Németországot, hogy Angliában alapítsanak családot. A politikai helyzet egyre nehezebbé válik. Fritz, aki immár szerelmes Nataliába, elhatározza, hogy feleségül kéri a rendszerváltás előestéjén, ami nagy merészség tőle. Megtudván, hogy a lány zsidó. Fritz bevallja neki, hogy ő is az. Összeházasodnak a zsidó vallás szerint, miközben az utcákat ellepi az antiszemita áradat.

Egy nap Brian, hazatérvén észreveszi, hogy eltűnt Sally bundája. Megérti, hogy Max ajándékát a lány tiltott abortuszra fordítja, nem tudván beleélni magát a háziasszony szerepébe, egy bérlakásocskában, amint kelengyéjét a szomszédasszonyokkal együtt mossa. Meggyőzi Briant, hogy az általa választott megoldás a helyes. A fiú hazamegy Angliába, s megpróbálja Sally színésznői álmait megvalósítani, Vonatra száll és elhagyja Berlint. Maga mögött hagyva a nőt, közös gyermeküket, azt a Berlint, amely immár nem létezik többé, Maxot eltűnt ajándékaival. A Kit-Kat füstös és megismételhetetlen levegőjét, mindannyian egy leolvadó freskó főszereplői lesznek, s csak Brian emlékezetében élnek tovább.

Dialog-go-hand.svg Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők[szerkesztés]

Színész Szerep Magyar hang
Liza Minnelli Sally Bowles Hernádi Judit
Michael York Brian Roberts Kaszás Attila
Helmut Griem Maximilian von Heune Hirtling István
Joel Grey Konferanszié saját, eredeti hangján
Marisa Berenson Natalia Landauer Sunyovszky Szilvia
Elisabeth Neumann-Viertel Schneider kisasszony Bod Teréz
Ralf Wolter Ludwig úr Bősze Péter
Fritz Wepper Fritz Wendel Besenczi Árpád
Helen Vita Kost kisasszony
Sigrid von Richthofen Mayr kisasszony
Oliver Collignon Hitlerjugendes Mark Lambert énekhangja

Gyártása[szerkesztés]

A filmet az ABC Pictures hatmillió dolláros költséggel, Németországban forgatta, 1971 februárjától. A felvételeket Nyugat-Berlinben, Münchenben, az Alsó-Szászországbeli Lübeckben, a Max palotájában zajló jeleneteket pedig a Schloß Eutinben, Schleswig-Holsteinben készítették.

A Cabaret című, John Kander és Fred Ebb szerezte dalt Liza Minnelli énekelte.[5]

Bibliográfia[szerkesztés]

Francesco Mismirigo, Cabaret, un film allemand, Université de Genève, 1984

DVD-kiadások[szerkesztés]

DVD-n először 1998-ban, majd 2003, 2008 és 2012-ben adták ki.

2012 áprilisában, a Warner Bros., a film megjelenésének 40. évfordulójára digitálisan teljesen felújította a celluloidváltozatot is, de a több mint 10 percnyi technikai hiba miatt Blu-rayben csak 2013. február 5-én jelenhetett meg az amerikai piacon.[6]

Díjak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dizionario del cinema americano, di Fernaldo Di Giammatteo, Editori Riuniti, Róma, 1996, 78. o.
  2. http://www.loc.gov/today/pr/1995/95-173.html%7Ctitolo=Librarian Names 25 More Films to National Film Registry|editore=Library of Congress|data=18 dicembre 1995|accesso=5 gennaio 2012|lingua=en}}
  3. 2007-ben az American Film Institute a 63. helyre sorolta az minden idők 100 legjobb filmje (az 1998-as listán még nem szerepelt).
  4. http://www.afi.com/100years/movies10.aspx%7Ctitolo=AFI's 100 Years... 100 Movies - 10th Anniversary Edition|editore=American Film Institute|accesso=12 ottobre 2014}}
  5. Colonna sonora
  6. Filmfelújítás a 40. évfordulóra

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cabaret (film) című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kabaré (film) témájú médiaállományokat.