A játékos (film, 1992)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A játékos
(The Player)
1992-es amerikai film
Rendező Robert Altman
Producer David Brown
Michael Tolkin
Nick Wechsler
AlapműMichael Tolkin: A játékos
Műfaj
Forgatókönyvíró Michael Tolkin
Főszerepben Tim Robbins
Greta Scacchi
Fred Ward
Whoopi Goldberg
Peter Gallagher
Brion James
Cynthia Stevenson
Zene Thomas Newman
Operatőr Jean Lépine
Vágó Geraldine Peroni
Gyártás
Gyártó Avenue Pictures
Spelling Entertainment
David Brown Productions
Addis-Wechsler
OrszágUSA
Nyelv angol
Forgatási helyszín
Játékidő 124 perc
Költségvetés 8 millió amerikai dollár[1]
Forgalmazás
Forgalmazó Fine Line Features
BemutatóUSA 1992. április 10.
 Magyarország (DVD-n)
KorhatárTizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
Bevétel 28,9 millió $[1]
További információk

A játékos (eredeti cím: The Player) 1992-ben bemutatott amerikai szatirikus fekete komédia, amelyet Robert Altman rendezett. A forgatókönyvet Michael Tolkin írta, 1988-as, The Player című regénye alapján.[2] A főszerepben Tim Robbins, Greta Scacchi, Fred Ward, Whoopi Goldberg, Peter Gallagher, Brion James és Cynthia Stevenson látható. A filmet az Amerikai Egyesült Államokban 1992. április 10-én mutatták be, Magyarországon DVD-n jelent meg szinkronizálva.

A játékos számos filmes utalást és hollywoodi viccet tartalmaz, valamint 65 híresség is megjelenik cameoszerepben. A film három jelölést kapott a 65. Oscar-gálán: legjobb rendező, legjobb adaptált forgatókönyv és legjobb vágás. A film két Golden Globe-díjat is nyert: a legjobb film (vígjáték vagy musical) és a legjobb férfi főszereplő (zenés film vagy vígjáték) Robbinsnak.

Rövid történet[szerkesztés]

Egy hollywoodi filmstúdió vezetője megöl egy feltörekvő forgatókönyvírót, akiről azt hiszi, hogy halálos fenyegetéseket küld neki.

Cselekmény[szerkesztés]

Griffin Mill egy hollywoodi stúdió vezetője, aki Bonnie Sherow-val, a szerkesztőjével jár. Griffin meghallgatja a forgatókönyvíróktól érkező történeteket, és eldönti, hogy melyek azok, amelyekből filmet lehet készíteni, és az évi 50.000 beérkezett pályázatból csak 12-nek ad zöld utat. Állása veszélybe kerül, amikor a feltörekvő sztorivezető Larry Levy a stúdióban kezd dolgozni. Mill halálos fenyegető levelezőlapokat is kap, amelyekről azt feltételezik, hogy egy olyan forgatókönyvírótól származnak, akinek a pályázatát elutasította.

Mill azt feltételezi, hogy az elégedetlen író David Kahane. Kahane barátnője, June Gudmundsdottir elmondja Millnek, hogy Kahane a Rialto Színházban van Pasadenában. Mill úgy tesz, mintha felismerné Kahane-t az előcsarnokban, és felajánl neki egy forgatókönyvírói szerződést, remélve, hogy ez majd megállítja a fenyegetéseket. Egy közeli bárba mennek, ahol Kahane berúg, és visszautasítja Mill ajánlatát; Millt hazugnak nevezi, és tovább piszkálja a stúdióban betöltött biztos állása miatt. A bár parkolójában a két férfi összeverekszik. Mill túl messzire megy, és egy sekély víztócsába fojtja Kahane-t, miközben azt kiabálja: „Tartsd meg magadnak!”. Mill ezután megrendezi a bűntényt, hogy úgy tűnjön, mintha egy elfuserált rablás történt volna.

Másnap, miután Mill elkésik egy megbeszélésről, és megzavarodik, a stúdió biztonsági főnöke, Walter Stuckel szembesíti őt a gyilkossággal, és azt mondja, hogy a rendőrség tudja, hogy ő volt az utolsó, aki élve látta Kahane-t. Beszélgetésük végén Mill faxot kap zaklatójától. Mill tehát rossz embert ölt meg, és a zaklató ezt nyilvánvalóan tudja. Mill részt vesz Kahane temetésén, és beszélgetésbe elegyedik Gudmundsdottirral. Avery és DeLongpre nyomozók arra gyanakodnak, hogy Mill bűnös a gyilkosságban.

Mill képeslapot kap a zaklatótól, aki azt javasolja, hogy találkozzanak egy hotel bárjában. Míg Mill várakozik, két forgatókönyvíró, Tom Oakley és Andy Sivella sarokba szorítja, akik a Habeas Corpus című jogi drámát ajánlják neki, amelyben nem szerepelnek nagy sztárok, és amelynek vége lehangoló. Mivel Mill nincs egyedül, a zaklatója nem jelenik meg. Miután elhagyja a bárt, Mill kap egy faxot a kocsijába, amelyben azt tanácsolják neki, hogy nézzen be az esőkabátja alá. Egy dobozban egy élő csörgőkígyót talál, és rémülten leüti az esernyőjével.

Mill elmondja Gudmundsdottirnak, hogy a halálközeli élménye rádöbbentette, hogy érzéseket táplál iránta. Mivel aggódik, hogy Larry Levy továbbra is beleszól a munkájába, Mill meghívja a két írót, hogy mutassák be neki a Habeas Corpus című filmet, és meggyőzi Levyt, hogy a film Oscar-jelölt lehet. Mill terve az, hogy hagyja, hogy Levy végigvezesse a filmet a gyártáson, és az megbukjon. Mill az utolsó pillanatban lép közbe, és néhány változtatást javasol, hogy megmentse a film bevételeit, így visszaszerezheti a pozícióját a stúdióban. Miután meggyőzte Sherow-t, hogy New Yorkba utazzon a stúdió ügyei miatt, Mill elviszi Gudmundsdottirt egy hollywoodi díjátadó bankettre, és kapcsolatuk kivirágzik.

Miután Sherow szembesíti Millt a Gudmundsdottirral való kapcsolatáról, Mill két író előtt ridegen megszakítja a kapcsolatukat. Mill elviszi Gudmundsdottirt egy elszigetelt kaliforniai Desert Hot Springs üdülőhelyre, ami gyógyfürdő is. Mill és Gudmundsdottir szeretkezése közben Mill bevallja a Kahane meggyilkolásában játszott szerepét, amire Gudmundsdottir azzal válaszol, hogy szereti őt.

Mill ügyvédje tájékoztatja, hogy a stúdió vezetőjét, Joel Levisont kirúgták, és hogy a pasadenai rendőrség azt akarja, hogy Mill részt vegyen egy rendőrségi szembesítésen. Egy szemtanú jelentkezik, de nem tudja azonosítani Millt.

Egy évvel később a stúdió hatalmi szereplői a Habeas Corpus végét nézik, egy új, rátapadt, vidám hollywoodi befejezéssel és híres színészekkel a főszerepekben. Mill terve, hogy megmentse a filmet, bevált, és ő a stúdió vezetője. Gudmundsdottir most Mill felesége, és terhes a gyermekével. Sherow tiltakozik a film új befejezése ellen, és Levy kirúgja. Mill visszautasítja őt, amikor fellebbez a felmondás ellen nála. Mill telefonon keresztül kap egy ajánlatot Levytől és egy férfitől, aki a képeslapírónak adja ki magát. A férfi egy olyan stúdióigazgatóról szóló ötletet dob be, aki megöl egy írót, és megússza a gyilkosságot. Mill le van nyűgözve, és üzletet ajánl az írónak, ha garantálja a happy endet, amelyben a vezető boldogan él az író özvegyével. Az író szerint a film címe: A játékos.

Szereplők[szerkesztés]

Színész Szerep Magyar hang[3]
Tim Robbins Griffin Mill Kőszegi Ákos
Greta Scacchi June Gudmundsdottir Vándor Éva
Fred Ward Walter Stuckel Kiss Gábor
Whoopi Goldberg Susan Avery nyomozó Pálos Zsuzsa
Peter Gallagher Larry Levy Csankó Zoltán
Brion James Joel Levison Barbinek Péter
Cynthia Stevenson Bonnie Sherow Spilák Klára
Vincent D’Onofrio David Kahane Holl Nándor
Dean Stockwell Andy Sivella Papp János
Richard E. Grant Tom Oakley Kerekes József
Sydney Pollack Dick Mellon Szokolay Ottó
Lyle Lovett Paul DeLongpre nyomozó Németh Gábor
Dina Merrill Celia Menszátor Magdolna
Gina Gershon Whitney Gersh Biró Anikó
Jeremy Piven Steve Reeves Izsóf Vilmos
Cameoszerepek

A film készítése[szerkesztés]

Altmannak az 1970-es években meggyűlt a baja a hollywoodi stúdiórendszerrel, miután számos stúdiófilmje (McCabe és Mrs. Miller, A hosszú búcsú) pénzt veszített, vagy a kritikusok dicsérete és a kultikus rajongás ellenére nem talált közönséget. Altman az 1970-es évek végén és az 1980-as években továbbra is a stúdiókon kívül dolgozott, gyakran kis költségvetésű projekteket vagy filmes színdarabokat készített, hogy életben tartsa karrierjét.

Bár a filmet nem egy nagy stúdió, hanem a Fine Line Features forgalmazta (az FLF a New Line Cinema egyik részlege volt), a Játékos volt Altman visszatérése a hollywoodi filmiparban.[4] A filmkészítés új korszakát nyitotta meg, és Raymond Carver rövid történeteinek adaptációjával, a Rövidre vágva (1993) című filmmel folytatta.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a The Player (1992 film) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b The Player (1992). The Numbers . (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  2. Tolkin, Michael, "The Player", 1st ed., New York : Atlantic Monthly Press, 1988. ISBN 0-87113-228-1
  3. A játékos - ISzDb (magyar nyelven). Internetes Szinkron Adatbázis. (Hozzáférés: 2022. május 27.)
  4. Murray, Noel: Vincent & Theo. The Dissolve, 2015. március 30. [2016. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. „When The Player came out in 1992, it was greeted as a welcome comeback for director Robert Altman, who spent much of the previous decade working small—making filmed plays instead of the ambitious, character-heavy genre reinventions he’d been known for in the 1970s. But Altman actually reclaimed his critics’ darling status two years earlier with Vincent & Theo, a luminous biopic about painter Vincent Van Gogh (played by Tim Roth) and his art-dealer brother (Paul Rhys).”

További információk[szerkesztés]