Neszmélyi borvidék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ászár-Neszmélyi borvidék szócikkből átirányítva)
Neszmélyi borvidék
A régió elhelyezkedése
A régió elhelyezkedése
Adatok
Minőségbesorolási kategória I. II. osztályú szőlőkataszter, nemzetközi besorolása nincs
Besorolás éve 1977
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom megye
Borrégió Észak-Dunántúli borrégió
Éghajlat kontinentális
Talajösszetevők löszös barna erdőtalaj, mészkő, homokkő és dolomit
Régió területe 1432 hektár
Szőlőfajták chardonnay, ezerjó, rizlingszilváni, tramini, olaszrizling, rajnai rizling, zöld veltelini, cserszegi fűszeres és királyleányka; kis mennyiségben kékszőlők: kékfrankos, cabernet sauvignon, pinot noir és merlot
Érési időszak szeptember vége
Bortermelés Neszmélyi Chardonnay, Neszmélyi Fűszeres Tramini
Megjegyzések Nemzetközi díjnyertes a Hilltop Neszmélyi Prémium Chardonnay 2005

A Neszmélyi borvidék[1] a Dunántúl északi részén, a Dunától délre található dombvidékeken terül el. A borvidék címet 1977-ben kapta meg, területe 1400 hektár.

Története[szerkesztés]

A területen már a római korban is termesztettek szőlőt, de a török hódoltság idején a lakosság megritkulásával az ültetvények is tönkrementek. A 18. század végére ismét jelentős termelővé és borexportőrré vált, mivel a borok, magas savtartalmuknak köszönhetően a hosszabb szállítást is jól viselték. A 19. század végén az ország szőlőtermelőit sújtó filoxéra-járvány itt is komoly károkat okozott. Ekkor kezdték betelepíteni a homokos területeket, mivel a laza talajban a szőlőgyökértetű nem él meg. Egyúttal a fajtaszerkezet is változott. A II. világháború után a termelési és minőségi problémák annyira felerősödtek, hogy 1959-ben elvesztette borvidék rangját, és azt csak az új telepítések hatására, 1977-ben szerezte vissza.

A borvidék jellemzői[szerkesztés]

Talaja főként löszön kialakult barna erdőtalaj, de előfordul mészkövön, dolomiton kialakult rendzina és homokkövön, márgán képződött barna erdőtalaj is. Éghajlata az országos átlagnál hűvösebb, csapadékosabb, erősen szeles, de a hőingadozás kicsi és a napsütéses órák száma is elég nagy. Legjobb termőterületei a tengerszint felett 150-300 méterrel helyezkednek el, a Vértes és a Gerecse hegység napsütötte lejtőin.

A borvidékhez a következő települések szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei tartoznak

Termesztett szőlőfajták[szerkesztés]

Neszmélyi borpincék
Neszmélyi borpincék

Ma a fehér szőlők közül jellemzően a chardonnay, olaszrizling, Müller-Thurgau, zöld veltelini, Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, tramini és ottonel muskotály terem, de kezd terjedni a Sauvignon Blanc, a rajnai rizling és a leányka.

Még mindig megtalálható a korábban nagy területeken termesztett ezerjó is. Hagyományosan nagy területen termesztették itt a budai fehér, sárfehér, zöldszilváni és juhfark fajtákat (és a kék kadarkát) is, de mára csak nyomaik maradtak.

A kék szőlők közül a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon, a Pinot Noir és a Merlot fordulnak elő, bár inkább rozék alapanyagaként, mivel a vörösborok nem jellemzőek a vidékre.

A borvidék borai általában reduktív karakterűek, szárazak, élénk savtartalmúak.

Borházak és pincészetek[szerkesztés]

Névben és technológiában a borvidék talán leglátványosabb fejlődésén az 1990-ben létrehozott Hilltop Neszmély pincészet ment keresztül. Főborásza, Kamocsay Ákos 1997-ben Angliában, 1999-ben Magyarországon lett az év borásza.

  • Balázs és Gesztesi családi pincészet
  • Borboléta Pincészet
  • Csaszkóczy Pince
  • Currus Kézműves Kispince
  • Darázsi Pince
  • Fehér Borászat - Süttő
  • Fülöp Pince
  • Gelbmann Pince
  • Gottwald Borászat
  • Hilltop Neszmély Borászati Zrt.
  • Horváth Családi Pincészet
  • Jónás Pince
  • Kiss János Pincészet
  • Korom Péter Családi Pincészete
  • Kősziklás Pince
  • Simecz Pince
  • Szőllősi Pincészet
  • Turay Családi Pincészet
  • Wéber Családi Pincészet

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Dr. Seregi Andrásné: Italismeret (BGF KVIFK, 2005)

Jogszabályok[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]